Megszülettek az első mezei nyulak

Dacára a szeszélyes időjárásnak, napról napra több a bizonyíték, hogy lassan újjáéled a természet. A Körös-Maros Nemzeti Parkban például már világra jöttek az első kisnyulak.

Szerző:
kmnp.hu
Fotó:
Shutterstock
2016. február 22.

Dacára a szeszélyes időjárásnak, napról napra több a bizonyíték, hogy lassan újjáéled a természet. A Körös-Maros Nemzeti Parkban például már világra jöttek az első kisnyulak.

Magyarországon az egyik legkorábban szaporodó állatfaj a mezei nyúl, a nemzeti park területén pedig már most nyúlfiak ugrándoznak - írja a KMNPI a honlapján.

 

A mezei nyúl vemhessége általában 42-43 napig tart. Fialás előtt a nőstény száraz, füves vackot készít, de 3-4 utódját nem egy fészekaljba szüli meg, hanem 2-3 különböző helyre. Azért teszi ezt, hogy nagyobb esélyt adjon a nyúlfiaknak a túlélésre, és a ragadozók támadásakor ne vesszen oda az egész család.

 

Nyúlfurfang
A fajfennmaradás érdekében a nyulaknak különféle trükköket kell bevetniük. Az anya törekszik arra, hogy minél kevesebb szagmintát hagyjon. Ezt úgy éri el, hogy szoptatáskor sosem megy közvetlenül a kisnyulaihoz, hanem többméteres távolságból beugrik a fészekbe, így a ragadozók elvesztik a szagot.

A kisnyulak szőrösen és nyitott szemmel jönnek a világra. Az állomány egyes években képes jelentősen felszaporodni (gradáció), de ezt a következő évben rendszerint összeomlás követi. Az első utódok február közepén, az utolsók szeptemberben születnek. Utóbbiaknak azonban már kevesebb esélyük van a felnövekedésre. Az állomány döntő részét a május közepe és július eleje között született nyúlfiak adják.

Érdekesség, hogy az állat már akkor képes újra megtermékenyülni, amikor még meg sem szülte az előző párzások során fogant utódait. Ezt kettős vemhességnek, azaz szuperfötációnak nevezzük. Nem véletlenül mondják tehát, hogy „szapora, mint a nyúl”.

 

 
Magyarországon Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében él a legtöbb mezei nyúl. Kisebb számban az ország szinte minden részében előfordul, még a hegyvidéki erdőkben is.

Kis parcellás mezőgazdálkodással, szegélyek meghagyásával és kaszáláskor vadriasztó lánc felszerelésével kedvezőbb életfeltételeket biztosíthatunk a mezei nyulak számára. Létrehozhatunk „nyúlbüfét” is, ami azt jelenti, hogy egy sávon belül 18-20 fajta növényt vetünk el, elsősorban pillangósokat. Az aranysakál állományának féken tartása szintén javíthatja a mezei nyulak túlélési esélyeit.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Egyre gazdagabb a vadállományunk

Utazások az évszakok között - A hét képei

Hóvirágtenger a kétszáz éves angolparkban

Már nyílnak az első vadvirágok a Balaton-felvidéken

Cikkajánló