„Nincs szó semmiféle horrorról” – Mit lehet tudni a nálunk is felbukkanó trópusi kullancsokról?

Turista Magazin: Beköszöntött az ősz, hűvösebbre fordult az idő. Mennyire kell még gondot fordítanunk a kullancsok elleni védekezésre ilyenkor?

Dr. Földvári Gábor: Bár józan paraszti ésszel belegondolva azt várná az ember, hogy hidegebb időjárás esetén csökken a kullancsok aktivitása, inkább a nagyon száraz, meleg nyár a kedvezőtlen időszak számukra. Legalábbis, ami a közönséges kullancsot illeti – ez a faj a leggyakoribb egész Európában, így Magyarországon is. Az alacsony páratartalom és a forró, aszályos nyár nem kedvez a gazdakeresésnek a kullancsoknál. Néhány százalékuk ilyenkor elpusztul, de jellemzően inkább nyugvó állapotba kerülnek az avarban, a talajhoz közel, és éppen erre a lehűlésre, illetve a páratartalom növekedésére várnak, majd szeptember-októberben megnő az aktivitásuk. Nem annyira, mint tavasszal, mert igazából az az aktivitásuk csúcsa, de ilyenkor is kell számítani rájuk és védekezni ellenük.

TM: Mi lesz majd a télen, amikor igazán hidegre fordul az időjárás?

Dr. Földvári Gábor: Jó lenne, ha igazán hidegre fordulna, de ez sajnos egyre kevésbé jellemző. Itt jön be az, amit a kutatócsoportunk is vizsgál, hogy a klímaváltozás milyen kimutatható hatásokkal jár a kullancsokra, illetve az általuk terjesztett kórokozók dinamikájára nézve. Azt lehet megfigyelni, hogy mivel már nem olyan hidegek a telek, mint 20-30 évvel ezelőtt, vannak kullancspopulációk, amelyek aktívak maradnak. Itt hozzá kell tennem, hogy Magyarországon 24-25 kullancsfaj él. Ezek közül kiemelt szerepe van a közönséges kullancsnak, amelynek a téli aktivitása viszonylag elhanyagolható, de nem teljesen szűnik meg. 6-7 fok fölött aktív, de a páratartalom szintén fontos számára. Van, amikor már február legelején is teljesen tavaszias az időjárás, és ilyenkor is nagy számban jelenhetnek meg kullancsok. Azok a fajok, amelyek a kutyababéziózist terjesztik, télen akár 1-2 melegebb nap után aktívak lesznek. És ott a téli kullancs, aminek találó a neve, hiszen gyakorlatilag október-novemberben kezd el aktívan gazdát keresni a felnőtt stádiumban, és a lombhullató erdeinkben egészen nagy számban találkozhatunk vele,

Szarvas, őz gazdát keres, de véletlenül emberre is ráakaszkodhat. A kutatócsoportunk vizsgálja ezt a fajt is, ami nagyon sokféle kórokozót terjeszthet, bár nem gyakori emberen.

TM: Nem tudom, hogy ez csak az én szubjektív megélésem-e, de idén mintha több lett volna a kullancs, mint a korábbi években, és pont, ahogy mondta, már februárban berobbant a kullancsszezon. Van erről esetleg tudományos adat, mennyire helytálló ez a megfigyelés?

Dr. Földvári Gábor: Nehéz erre a kérdésre pontos választ adni, mert rendkívül variábilis, hogy helyszíntől függően milyen aktivitást mutatnak a kullancsok, és azon belül mivel fertőzöttek, és mennyire. Trendszerűen egyre korábbra tolódik a tavasz kezdete, az őszé pedig későbbre, és még decemberben is előfordulhatnak melegebb napok vagy akár hetek. Sajnos várható, hogy ez tovább változik ebbe az irányba. Tehát a vegetációs időszak meghosszabbodik, és ahogy beindul a növényzet, beindulnak a rágcsálók is, amelyeken a kullancsok lárvái és nimfái növekednek. A következő gazdák, a szarvasfélék és a rókák szintén hosszabb perióduson keresztül maradnak aktívak a téli álom vagy a nyugvó állapot helyett. Persze, azért a klímaváltozás hatásai sosem fekete-fehérek, nagyon komplex rendszerekről van szó. A forró, szárazabb napok számának növekedése és a páratartalom csökkenése eredményezheti a közönséges kullancsok kiszorulását, például az alföldi régióban. Ezzel együtt vannak olyan trópusi és mediterrán fajok, amelyek számára pont, hogy egyre alkalmasabb hazánk klímája a megtelepedésre.

TM: Így el is érkeztünk a fő témánkhoz, a nálunk is fel-felbukkanó, trópusi Hyalomma kullancsokhoz. Több helyen is találkoztam azzal a sajtóban, hogy „horrorkullancsként” hivatkoznak rájuk. Miért hívják őket így, nem túlzás ez egy kicsit?

Dr. Földvári Gábor: Semmiképpen nem lenne szabad így hívni őket. Nincs szó semmiféle horrorról. Ami miatt ijesztgetnek vele az újságcikkek, az az, hogy terjeszthet egy olyan vírust, amely tényleg nagyon veszélyes: a krími-kongói vérzéses láz vírusát. A betegség ellen nem létezik védőoltás vagy specifikus gyógymód. Emiatt, illetve azért, mert nagyon erősen támadja a különböző szerveket, 30%-os is lehet a halálozási aránya. Szerencsére annak az esélye, hogy egy ilyen vírussal fertőzött Hyalomma kullancs jut be az országba, nagyon pici: nem teljesen nulla, ezért kell monitorozni, figyelni a kullancsok előfordulását, amelyek vándormadarakkal érkeznek hozzánk. Pont ezért hívtuk életre a Kullancsfigyelő programot, ami közösségi kutatáson alapszik, és alkalmas arra, hogy nagy mennyiségű adatot tudjunk gyűjteni széles földrajzi lefedettségből. Ötödik éve megy a program, és nagyon sok lelkes beküldőnk van. Kezdetben csak e-mail-címen keresztül lehetett fotókat küldeni, az idei évtől viszont már van egy mobilalkalmazásunk is, a PragmaTick nevű applikáció, amelynek segítségével még könnyebben, pár kattintással lehet ezt megtenni. Ha kiderül, hogy Hyalommáról van szó, akkor megkérjük az illetőt, hogy rakja el egy jól záródó tégelybe vagy tasakba a példányt, és postán el lehet hozzánk küldeni, illetve ki is megyünk a helyszínre.

TM: Úgy tudom, hogy amióta a program elindult, 26 Hyalomma kullancsot sikerült azonosítani, és egyikben sem találták meg a krími-kongói láz vírusát.

Dr. Földvári Gábor: Így van. A Pécsi Virológiai Nemzeti Laboratóriummal közösen vizsgáljuk a kullancsokat, más kórokozókra is. Szintén vizsgálatokat folytatunk, hogy megtudjuk, kialakul-e helyben, Magyarországon Hyalomma-populáció. A kullancsfigyelo.hu-n található egy térkép, és lehet látni, hogy vannak régiók, például az Alföldön, Kecskeméten, ahonnan több példány is előkerült egy kis területen. Még nem bizonyosodott be, hogy ezek a populációk fennmaradnak-e, de megvan rá az esély.

TM: Mit lehet tudni az új vírusról, amit most fedeztek fel?

Dr. Földvári Gábor: Az, hogy ezt a vírust megtaláltuk, annak köszönhető, hogy metagenomikai vizsgálatokat végeztünk, tehát a teljes genomját elemeztük ennek a példánynak vírusok szempontjából, és találtunk benne egy olyat, amit eddig még csak Oroszországban mutattak ki. Irodalmi adat még nem is volt róla, csak a Nemzetközi Génbankban találtunk egy szekvenciát, amellyel megegyezett. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen egy újonnan leírt vírusról van szó, amelynek nem tudjuk a jelentőségét az emberi egészségre nézve, nem ismerjük az elterjedését, azt sem tudjuk, hogy máshol előfordul-e, vagy csak ebben a Hyalomma kullancsban.

TM: Hogyan lehet ezt megállapítani, van esetleg olyan laboratóriumi teszt, amiből lehet arra következtetni, hogy mennyire veszélyes ez a vírus emberekre, állatokra?

Dr. Földvári Gábor: Az, hogy mennyire veszélyes emberre, állatra, egy másik szakterület, főleg orvosi kutatások tudják igazolni. Mi ugye járványtannal és ökológiával foglalkozunk elsősorban, és fogjuk keresni a vírust a többi Hyalomma kullancsban is. Ha bármiféle módon veszélyes lenne a vírus emberek és állatok egészségére, az előbb-utóbbi kiderül, de még ezelőtt is nagyon fontos, hogy kövessük a térbeli és időbeli változásokat.

TM: Akkor arról nincs tudomása, hogy esetleg orvosi területen most vizsgálják-e ezt a vírust?

Dr. Földvári Gábor: Nincs, ez annyira új felfedezés, hogy egyelőre még csak most kezdik kimutatni a vírust. Legutóbb a romániai Duna-deltában találták meg, de még a kezdeti stádiumban tart a jellemzése. Az biztos, hogy nekünk, kutatóknak érdemes figyelemmel lennünk rá.

TM: Nagyon érdekesnek tartom, hogy a Hyalomma kullancs percekig képes üldözni az áldozatait. Hogy kell ezt elképzelni, mennyire tud gyors lenni egy kullancs?

Dr. Földvári Gábor: Az ember ahhoz van szokva, hogy a kullancsok vánszorognak, lassan fölmásznak a fűszálra és ott várnak arra, hogy beléjük akadjon egy állat vagy egy ember. Ehhez képest a Hyalomma kifejezetten gyorsan tud szaladni, mint egy nagyobb faodvasító lóhangya vagy egy futóbogár, és már messziről érzékeli az emlősök és az emberek jelenlétét. Akár több száz méteren keresztül szalad utána, és mondhatjuk, hogy levadássza a gazdáját.

TM: Olvastam róla, hogy a legtöbb Hyalomma kullancsot háziállatokon, és nem embereken találták meg, ennek mi lehet az oka?

Dr. Földvári Gábor: Egész egyszerűen a természetes gazdáihoz, amelyek nagytestű kérődzők, jobban hasonlítanak a lovak és a szarvasmarhák, vagy akár a kecsék és a juhok, mint az ember, és többet is érintkeznek a külvilággal, a növényzettel, többet vannak a szabadban, mint mi. De azért nem ritka, hogy emberen is előfordul, egyáltalán nem kerüli őket.

TM: Mi alapján lehet felismerni a Hyalomma kullancsot?

Dr. Földvári Gábor: Amellett, hogy gyorsabb, körülbelül háromszor nagyobb, mint a közönséges kullancs. Csíkozott lába szabad szemmel is látszik. A pajzsa, ami felülről borítja, egyszínű fekete. Ez azért fontos, mert nagyon sok újságcikkben tévesen Dermacentor kullancsot mutatnak helyette, aminek barna foltos a pajzsa. Ez is nagyobbak a közönséges kullancsnál, de a Hyalomma még náluk is méretesebb, nagyjából akkora, mint egy dinnyemag.

TM: Összességében mennyire kell tartanunk ezektől a kullancsoktól és a krími-kongói vérzéses láztól itt Magyarországon?

Dr. Földvári Gábor: Én azt gondolom, hogy tartanunk nem kell, legfeljebb figyelemmel kell lennünk erre a veszélyre. Mint kiránduló, kutyatartó vagy átlag lakos, jó, ha tudunk a veszélyről, és ha valaki lát ilyet, applikáción vagy e-mailen keresztül be lehet jelenteni az Ökológiai Kutatóközpont felé. A krími-kongói láz vírusától kifejezetten tartani semmiképpen nem kell, ugyanis kicsi az esélye a megjelenésének.

TM: Szóval mondhatjuk azt, hogy a közönséges kullancs által terjesztett betegségek veszélyesebbek?

Dr. Földvári Gábor: Mivel sokkal gyakoribbak, ezért igen. A leggyakoribb a Lyme-kór, de a kullancsencephalitis vírusa is veszélyes, utóbbira viszont létezik védőoltás, amivel érdemes élni, ha valaki rendszeresen kirándul. Ezek az egzotikusabb esetek szintén lehetnek fontosak, de egyelőre ez csak elővigyázatosság. Ha odafigyelünk és időben eltávolítjuk a kullancsot, azzal meg is előzzük az összes betegséget.

A PragmaTick nevű applikációt innen töltheted le Androidra, innen pedig iPhone-ra.