MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.08.16. 13:09,   Szöveg: MTI/Madárkórház Alapítvány,   Fotó: Orbán Zoltán/MME, facebook.com/madarpark

Megtanítják a gólyáknak, hogy nagy ívben elkerüljék a villanyoszlopot

A madármentéssel foglalkozó szervezetek fehér gólyái a Hortobágyi Madárparkban készülhetnek fel az áramütés elkerülésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a módszer százszázalékban sikeres.

Fotó: Orbán Zoltán/MME

 

Az idén nevelkedett, fiatal gólyák ezekben a napokban hagyják el a fészküket, és lassan elindulnak afrikai telelőhelyeik felé. Ez az életszakasz tapasztalatlanságukból adódóan különösen veszélyes számukra. A Madárkórház Alapítvány most akciót indított a madármentésben is résztvevő állatvédő civil szervezetek és a hivatalos mentőhelyek számára, hogy az általuk mentett fehér gólyákat szabadon eresztés előtt még időben megfelelően felkészítve indíthassák el.

 

Fotó: facebook.com/madarpark


Az egyedeket az alapítvány egy erre a célra kijelölt röpdében fogadja, ahol megtalálható mindaz a hatás, amely a természetben is éri a madarakat. Természetesen mindez kontrollált körülmények között, kontrollált minőségben és mennyiségben történik. Felkészítik őket az időjárás viszontagságaira, saját fajtársainak konkurenciájára, a ragadozók veszélyére és az emberi zavarásra. A legnagyobb veszélyt persze az áramütés jelenti. Hazánkban nagyjából mintegy félmillió veszélyes oszlop van, ezek évente 168 ezer madárral végeznek.

 

Fotó: facebook.com/madarpark


A röpdében a két egymással szemben felállított 20 000 voltos valódi villanyoszlop és a közöttük feszülő vezeték látványa teljesen megegyezik az igazival, de nincs benne veszélyes áram – írja a Madárkórház Alapítvány a Facebook-oldalán. Az oszlop keresztágát és csúcsát a ludak őrzésére alkalmas villanypásztorral látták el, ugyanígy a légvezetéket is. Ha például a röpdében kondicionált egerészölyv, vörös vércse, kerecsensólyom, vagy fehér gólya rászáll az oszlopra, vagy hozzáér a dupla szálú légvezetékhez, enyhe áramütést érez, melynek semmilyen káros hatása nincs.

 

Fotó: facebook.com/madarpark


A röpde szándékosan olyan kialakítású, hogy a villanyoszloppár legyen a legmagasabban fekvő „beülési pont”. Így a madár mindenképpen ezt preferálja, ide ül fel először, azt hiszi, itt van a legnagyobb biztonságban. Az áramütést kellemetlen ingerként jegyzi meg, és elhagyja az oszlopot. Az inger bevésődik, többet nem kísérli meg a landolást, és a továbbiakban az oszloppár mindkét tagját elkerüli.

 

Fotó: facebook.com/madarpark  Fotó: facebook.com/madarpark


A módszer már 13 éve működik. Folyamatos kamerás megfigyelés mellett tanúsítható, hogy egyszeri rárepülés elegendő a bevésődéshez. A madarak az információt hosszú távon megőrzik, a villanypásztor több hónapos inaktivitása mellett sem szállnak vissza az oszlopra azok az egyedek, amelyek a villanypásztor aktív időszakában már rászálltak. Szabadon engedés után a madarak azonosítják a röpdében látott installáció látványát minden villanyoszloptípussal. Gyűrűszámokkal nyomon követhető módon több mint kétszáz madár közül egyetlen egy sem került kézre az elengedést követően áramütés miatt.


Bár a madárkórház dolgozói tisztában vannak azzal, hogy ez a módszer csak szűk körben alkalmazható, úgy vélik, a végleges megoldás, azaz a meglévő villanyoszlopok utólagos szigetelése és az új oszlopfejek madárbarát kivitelezése még hosszú ideig várat magára. A segítségükkel legalább a kézre került, mentett, nevelt vagy felgyógyult egyedeket nem fenyegeti veszély.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Zokni, a gólya csak egy a 168 ezerből

Tollas misszió - interjú

Már repkednek a kamerás fészek kisgólyái

Nem bírja el a fejét a frissen kikelt kisgólya





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. július
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...