A Nagy-Gerecse nyugati lábánál fekvő Tardos több szempontból is kiváló kezdő-, illetve végpontja egy túrának, a rendezett településen ugyanis mindent megtalálunk a kényelmünkhöz. A Templom térről érdemes indítani a túrát, ahol a piros kereszt jelzést kezdjük követni nyugat felé, a markáns vonulatú Gorba-tető irányába. Egyből emelkedésbe kezdünk, majd az Alkotmány utca végén a jelzés bevezet a sűrű hegyoldalba, ahol a falut hátrahagyva felhágunk az öreg erdővel büszkélkedő hegyhátra. Elvileg famatuzsálemek a gerincen várnak ránk, azonban kaptatós utunk mentén is már felfigyelhetünk egy-két idősebb bükkre, melyek méretükön túl különleges formáikkal is vadont idéző látványt nyújtanak.

Tardosról indulunk, ide is érkezünk. Itt minden van, ami frissítőül szolgálhat

1 / 34

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Már a Gorba-tető oldalában láthatunk idős fákat

3 / 34

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

A Gorba-tetőn

A felmenet során bal kéz felé piros kápolnajelzés ágazik ki, ami a Panenka Mária-kápolna kicsiny szentélyéhez vezet. A hagyomány szerint ezen a helyen 1938 tavaszán három gyermek hóvirágszedés közben egy korhadt fa felett nagy fényességet tapasztaltak, benne pedig Szűz Máriát látták megjelenni. A jelenség helyén álló kápolnácska azóta zarándokhely, amit évente sok százan felkeresnek. A kápolna közelében német katonasír emlékeztet a második világháború itt zajlott eseményeire.

Panenka Mária-kápolna a Gorba-tetőn

4 / 34

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

A kápolnajelzés visszacsatlakozik az immáron gerincen haladó piros keresztbe, melyen balra fordulva már a Gorba-tető ligetében járunk. A Gerecsében szétszórtan található idős erdőtöredékek közül ez a legnagyobb, mintegy 65 hektár. A hegytető közepén az egyik erdőrészlet érdekes, „lyukas” formát mutat, a Gorba-tetői-barlang körül kis részt kikanyarítottak belőle, a másik a meredek hegyoldalon húzódik. A Gorba-tető védett, Natura 2000 terület, ahol nincs hagyományos fakitermelés. Zömmel cseresek és gyertyános-tölgyesek fordulnak elő, melyek kora meghaladja a 160 évet, de az út mentén öreg, terebélyes bükköket is láthatunk.

Öreg fák a Gorba-tetőn

9 / 34

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Széles ösvényünk kényelmesen halad végig a hegyplatón, és még mielőtt a hegy déli oldalában letörnénk, érdemes egy kis kitérővel felkeresni a hegy mesés panorámahelyszínét, ami siklóernyősök starthelyéül is szolgál. Innen terepasztalként tárul elénk a hegyközi medencében fekvő Tardos, melyet szántók rendezett csíkjai vesznek körül. Rálátunk a táj központi, legmagasabb hegytömbjére, a Nagy-Gerecse elnyúló, adótornyos púpjára, melynek nyugati oldalában hatalmas tájseb árulkodik a régóta zajló gerecsei „vörösmárvány-bányászatról”. Az itt fejtett, jól megmunkálható vörösszínű mészkő többek között a budai Várpalotát is díszítik.

Kilátás a Gorba-tetőről

14 / 34

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Ereszkedő utunk során mi is érintünk egy kisebb, már felhagyott kőfejtőt, mielőtt a Gorba-nyeregben kereszteznénk az országutat. Ezt követően az 554 méter magas Öreg-Kovács északi lábánál erdei menetünk újabb epizódja következik. Miután elhaladtunk a Hideg-kút elapadt forrása mellett, egy csalitos nyiladékban haladunk Agostyán felé, továbbra is a piros kereszt jelzést követve. Későbbiekben a település csak részben, a híres-neves Agostyáni Arborétumot egyáltalán nem érintjük, ahol többek között égig érő fenyők, ciprusok, óriási páfrányok és zsurlók várják a látogatókat. Mindehhez nem is távolságban, inkább időben kell nagyobb kitérőt tenni, amit mindenki saját belátása és ereje szerint ütemezhet be a 19 km-es körtúrába.

Bükkösök oszlopcsarnokában

17 / 34

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Egy darabon a susnyás nyiladék egyhangú alagútjában haladunk, majd kisvártatva felkanyarodunk a jobbunkon húzódó Gála-erdő hangulatos bükkösébe. A szálfák szürke oszloprengetegében kanyarogva gyorsan telnek a méterek, majd végül tölgyerdőben érjük el Agostyán és Baj határát. Ha nem akarunk betérni Agostyánba, akkor egy jelzetlen mélyúton levághatjuk a piros kereszt kitérőjét, és egyből Baj présházai mentén folytathatjuk az utat dél felé továbbra is az eddig megszokott jelzésen.

Kapcsolódó cikkek

A bükkösbe zárt „Dante pokla” kolosszális csarnokában

Tovább

Zöld menet a Börzsönyben, avagy klasszikus átkelés májusi pompával

Tovább

Baji szőlők mentén

Immáron a jelzést követve érintjük a baji Tojás-domb legendás öreg hársát, pontosabban annak emlékhelyét. A történet szerint anno egy szekeres gazda pityókás állapotban ült a bakra, a meredek hegyoldalban kisodródott, és csak az itt álló öreg hárs fiatalabb „testvérének” köszönhette, hogy szekerével nem zuhant a mélybe. Az életmentő fa az ütközéstől derékba tört, de a gazda az isteni gondviselésnek hálát adva egy emlékoszlopot állított a helyére, melyre Szent Kristóf bekeretezett képét akasztotta. Az öreg hárs mellett ma is találunk szent képet, illetve padot, ami a vándoroknak szolgál pihenőként.

Legendás öreg hárs a baji szőlőhegyen

20 / 34

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Kertek és présházak mentén oldalazunk a baji szőlőhegyen, kezdetben kilátással a Gerecse nyugati végeire, a hegyláb alatt elterülő Bajra, és a távolban feltűnő Tatára. Látványos mélyutakon vezet a jelzés, mígnem a buszfordulónál álló Vén platánhoz érkezünk. Elnézve a fa tekintélyes méretét, már több száz éve figyelheti a szőlőhegy forgalmát.

Látványos mélyutak vezetnek a baji szőlőhegy oldalában

21 / 34

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Kálvária mentén a Reim-hegyre

Pár lépésre a festői Vén platántól már a sárga jelzésen elhaladunk a környék borkultúráját meghatározó Esterházy család egyik építménye, a Kútház mellett, majd továbbra is régi és szépen felújított prés-, illetve lakóházak mentén emelkedésbe kezdünk. Immáron a Szent Jakab-úttal közösen haladunk a Baji-kálvária felé, hogy a kerteket elhagyva bevegyük magunkat a stációkkal kísért meredek szurdokvölgybe. A Kecske- és Reim-heggyel keretezett katlan már-már vadont idéző környezetében köves szakaszra, bedőlt fákra számíthatunk. Egyre feljebb jutva, illetve fent a nyeregbem egy sokkal szelídebb környezetben találjuk magunkat, ugyanakkor ismét idős fákra lehetünk figyelmesek.

Baji-kálváriát kísérve érünk fel a Reim-hegy öreg erdejébe

24 / 34

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

A Reim-hegy öreg erdőjében elsőre bükkök hatalmas példányai tűnnek fel, de alaposabban szétnézve más fafajok is képviseltetik magukat az aggastyánok között. A Natura 2000 hálózathoz tartozó területen 150 évnél is idősebb cser- és molyhos tölgyek is láthatók. Törzsük mérete és terebélyes koronájuk sajnos nem csak ámulatba ejtik az erre járókat. Egyeseket a faóriások „alkotásra” sarkaltak, belekarcolva üzenőfalnak használták őket.

Öreg hagyásfa a Kovácsi templomrom közelében

29 / 34

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

A Nagy-Kovács erdejében

A sárga út végül megérkezik a török időkben elpusztult Kovácsi falu Árpád-kori plébániatemplomának romjaihoz, amely anno Szent Péter tiszteletére lett felszentelve. A bükkfák árnyékában rejtőző, mintegy nyolcász éves körtemplom romja és környezete ma népszerű, könnyen megközelíthető pihenőhely, ahol padok és asztalok teszik lehetővé a komfortos pikniket.

A Kovácsi körtemplom romjainál le is pihenhetünk

30 / 34

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

A sárga jelzésről pirosra váltunk, és ismét szemet gyönyörködtető bükkrengetegben haladunk kelet felé, az Öreg-Kovács nyugati oldalába. A faállomány itt már látványosan az erdőgazdálkodás szempontjait mutatja. Ettől még a szálerdő is békés, meghitt hangulatú menetelést ígér, mielőtt leereszkedünk a hegyről, és újfent érintjük a Gorba-nyereg országútját. Innen már a Tardosra bevezető aszfaltcsíkon, a piros négyzet jelzés követésével kb. másfél kilométert trappolunk a célig.

Az Öreg-Kovács nyugati oldalában ismét bükkerdőben járunk

31 / 34

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Tardos határában ismét kinyílik körülöttünk a tér

34 / 34

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Az eddigi erdőjáráshoz szokott kedélyünk nem éppen ilyen forgalmas záróakkordra vágyik, de legalább a falu határában ismét kinyílik körülöttünk a tér, és a távlatokban még egyszer végigpásztázhatjuk a szép fekvésű és nyugalmat árasztó környéket, benne a tekintetet vonzó Gorba-tető és a Nagy-Gerecse vonulatával, illetve a végállomást jelentő Tardossal.

Kapcsolódó cikkek

Cserháti csatangolás erdőn-mezőn

Tovább

Krátertúra a Ság hegy bazaltkatlanában

Tovább