MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.01.10. 14:00,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: Gulyás Attila

Pannonhalma ezeréves apátsága

Itt található a világ egyik legnagyobb szerzetesi könyvtára, messze földön híres a gyógynövénytermesztésről, kultúrtörténeti emlékek sokaságát vonultatja fel, emellett világörökségi helyszín is, és életében egyszer – ha mást nem, egy osztálykirándulás alkalmával – valószínűleg mindenki felkeresi.

Pannonhalma nevezetességét, a Győr-Moson-Sopron megyei Szent Márton-hegyen álló monostort a magyar kereszténység bölcsőjének is tekintik. Alapítása Géza fejedelemhez köthető, és 996 körülre nyúlik vissza. 1541-ben kapott főapátsági rangot, a török háborúk idején azonban végvárként funkcionált, így fél évszázadra megszűnt falai között a szerzetesi élet.

 

Fotó: Gulyás Attila - TM


A felvilágosodás időszakában szintén ellehetetlenítették a monostor működését, I. Ferenc azonban 1802-ben visszaállította a rend öt apátságát, köztük a pannonhalmait is. A 19. században sok tudós élt itt, többek között Jedlik Ányos, a dinamó feltalálója, és Rómer Flóris régész, művészettörténész.

 

Fotó: Gulyás Attila - TM


1996-ban, a monostor alapításának ezredik évfordulóján II. János Pál pápa is járt itt. Ebben az évben az UNESCO a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította Pannonhalmát. A főapátság 2014-ben nemzeti emlékhely is lett.

 

Fotó: Gulyás Attila - TM


Pannonhalma azért is különleges, mert ma Magyarországon nincs még egy olyan épen maradt monostor, ami elrendezésében a bencés hagyományokat követné. Különleges a négyszögletes udvart körbeölelő folyosó, a kerengő, ami az apátság középpontja volt. A bazilikának a jelenlegi verziója már a harmadik, ám magában rejti a korábbi épületek falmaradványait. Az alapvető román és gótikus stílusjegyeket idővel barokk és klasszicista épületrészekkel egészítették ki. Utóbbira példa az 55 méter magas torony, amit a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotásaként tartanak számon.

 

A kereszténység első szerzetesrendje

 

„Hallgasd meg, ó fiam, a mester parancsait, és hajlítsd hozzá szíved figyelmesen, fogadd a jóságos atya intéseit készségesen és tettekkel teljesítsd, hogy visszatérj az engedelmesség fáradságos munkájával ahhoz, akitől elszakadtál az engedetlenség tunyasága által.” – így kezdődik a montecassinói Szent Benedek által a 6. században megfogalmazott Regula, a bencés szerzetesek szabálygyűjteménye, amelyhez – modern szokásokkal és plusz előírásokkal kiegészítve – máig tartják magukat. Szigorú napirendjük kereteit az imádság, a munka, a lelki és szellemi művelődés adják. Csak érdekességképp: a Regula, amellett, hogy olyan intelmeket tartalmaz, mint hogy „ne légy álomszuszék” és „gyűlöld saját akaratodat”, többek között azt is részletesen leírja, hogyan aludjanak a szerzetesek, mennyit ehetnek és ihatnak, illetve milyen ruhákat viselhetnek.

 

Fotó: Gulyás Attila - TM  Fotó: Gulyás Attila - TM


Magyarországon jelenleg öt helyen, Pannonhalma mellett Bakonybélben, Győrben, Tihanyban és a fővárosban működnek bencés rendházak. A pannonhalmi bencés közösségnek napjainkban közel ötven tagja van. A gimnáziumi nevelés mellett (hazánk legősibb iskolájáról van szó) ellátják a területi apátság tizenöt plébániáját, turisztikai, kulturális tevékenységet folytatnak, könyvkiadással foglalkoznak, és persze ott vannak a kolostori termékek, a gyógynövénykert, az étterem, a kávézó és a pincészet.

 

Fotó: Gulyás Attila - TM

 

A könyvtártól a pincéig

 

Akinek kicsit is megdobogtatja a szívét a történelem vagy az építészet, jó eséllyel talál számára érdekes látnivalót a pannonhalmi apátság területén. Elsőnek ott a 19. századi könyvtárterem, ahol a 400 ezres gyűjteményben számos ritkaság is fellelhető. Előterében helytörténeti-régészeti kiállítást lehet szemügyre venni, többek között a kő-, a bronz-, a vas- és a római korból, valamint a népvándorlás idejéből származó leletekkel, és megtekinthető az 1001-ből származó pannonhalmi alapítólevél másolata is István király aláírásával, illetve az 1055-ös tihanyi alapítólevél fotókópiája. Ezek eredetijét a levéltárban őrzik, ám az nem áll nyitva a látogatók előtt.

 

Fotó: Gulyás Attila - TM


Az apátság képtárában 200 festmény és szobor található, a metszettárban 17-18. századi augsburgi és bécsi mesterek munkáit lehet megtekinteni, a numizmatikai gyűjtemény 25 000 darabot számlál (köztük római kori érmékkel), a kincstár a magyar királyi koronázó palást 1613-as másolatát rejti.

 

Fotó: Gulyás Attila - TM


Ha az apátságról beszélünk, muszáj megemlítenünk a gyógynövénykertet, illetve az arborétumot, melyek története egészen az alapításig nyúlik vissza. Most több száz fa- és cserjefajnak ad otthont a terület. Az angolkertjelleget Szeder Fábiánnak köszönhetjük, aki az 1840-es években foglalkozott az arborétummal. Az apátság híres a gyógynövénytermesztésről és -feldolgozásról: a termékskála az illóolajokon, fürdősókon, szappanokon keresztül a kézműves csokoládékon át a teákig, kekszekig, likőrökig terjed.


A borászat 2003-ban virágzott fel újra az apátságban. A szőlőt saját ültetvényeken termelik, a pincészet látogatható, ahol persze kóstolni is lehet.

 

Fotó: Gulyás Attila - TM

 

Programok az apátságban

 

A fentebb említett állandó kiállítások mellett időszakos tárlatokkal és koncertekkel is várják az érdeklődőket. Nemcsak csoportokat, egyéni látogatókat is fogadnak, akiket audio guide kalauzol végig a monostoron. A családoknak lehetőségük van részt venni a „Kulcsot kaptunk a monostorhoz!” című játékban. Ennek lényege, hogy a látogatók kapnak egy nagy kulcscsomót, melyek az épületegyüttes különböző részeihez tartoznak, például a bástyához, a kerengőhöz, a könyvtárhoz. A játékhoz vezetőfüzet is tartozik, a helyszíneken pedig feladatokat kell megoldani – így még a kisebbek számára is szórakoztató lehet a helyszín bejárása. A Unique Pannonhalma programra csoportok jelentkezhetnek, érdekessége, hogy az apátság nagyközönség elől elzárt részeibe lehet betekintést nyerni.

 

 

Belépőjegyek és nyitvatartás 
 

 

 

Amit tudni érdemes a nemzeti és történelmi emlékhelyekről
Nemzeti emlékhelyek
A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos terei. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Jelenleg egy kiemelt nemzeti emlékhely és tizenhat nemzeti emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján az Országgyűlés törvénnyel ismerte el. Ezek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A nemzeti emlékhelyek listáját és rövid ismertetőjüket itt olvashatod.

Történelmi emlékhelyek
A történelmi emlékhelyek az emlékezet olyan fontos helyszínei, amelyek nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedőnek minősülnek. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Jelenleg negyvenkilenc történelmi emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet ismerte el. Ezek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A történelmi emlékhelyek listáját és rövid ismertetőjüket itt olvashatod.

 

 
 

 

Kapcsolódó cikkeink:

VÉGIG A SZENT JAKAB-ZARÁNDOKÚTON – 3. RÉSZ – ÉJSZAKA AZ ERŐDBEN

BENCÉS INNOVÁTOROK LEVENDULAFELHŐBEN





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. augusztus
H K Sze Cs P Szo V
010203040506
07080910111213
1415161718
19
20
21222324252627
28293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. augusztus
Orbán Péter:
Egyedül a viharban
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...