A leglátványosabb őszi lombok nyomában

Narancsos sárga – mezei juhar

Hazánk egyik legelterjedtebb juharfáját ugyanúgy megtaláljuk az erdőkben – például a Mátra és a Bükk alacsonyabban fekvő területein vagy az Alföldön –, mint az utcákon, parkokban díszfaként. Sűrű, gömbölyded formájú lombozata ősszel sárga, narancssárgás színbe vált. Nem nő meg nagyra, átlagosan 10-15 méteres magasságot ér el. Gyertyános-tölgyesekben fordul elő leggyakrabban, de más erdőtársulásokban is felbukkan, egészen 800-900 méteres magasságig. Egész Európában jellemző.

Narancsvörös és rozsdabarna – mocsárciprus

Ha jártál már a Vácrátóti vagy az Alcsúti Arborétumban, biztosan láttad a vízparton terpeszkedő mocsárciprusokat, amelyeket leginkább hosszú légzőgykereikről lehet felismerni. Őshazájukban, Észak-Amerikában akár 30-40 méter magasra, és jó terebélyesre is megnőhetnek ezek a különleges fák, melyek ágai többnyire vízszintesek, törzsük pedig akár a kétméteres átmérőt is elérheti.

Gömbszerű tobozai és vékonyka tűlevelei alapján is könnyen beazonosítható a fafaj, ami nevéhez híven a mocsaras, vizes területeket kedveli. Itthon díszfaként lehet nevelni, otthonában értékes fáját a bútoripar hasznosítja.

Sárga – közönséges nyír

Finnország nemzeti fáját mi itthon kis göcsörtjei miatt lebecsmérlőn bibircses nyírként is emlegetjük. Ettől még nagyon is látványos a fehér, fekete foltos kérgével és lefelé konyuló ágaival. Nyáron háromszög alakú, üde zöld leveleket növeszt, amelyek ősszel sárgára színeződnek. A nyírfa egész Európában előfordul, Magyarországon is gyakori, ott van pl. az Istvánkúti nyírjes vagy a Sirok környékén található Nyírjes-tó Természetvédelmi Terület.

A fa 15-25 méteresre nő meg. Pionír, azaz ha az élőhelyet valamilyen katasztrófa, például tűzeset éri, elsőként tud megtelepedni. Gyorsan is nő. Parkokban, kertekben szintúgy megtaláljuk, a fáját a faipar sokoldalúan hasznosítja.

Az élénksárgától a vörösig és a liláig – cserszömörce

Erdők alján, meszes talajon él ez a szárazságtűrő cserje, ami nyáron és ősszel is elkápráztatja a szemlélődött. Júniustól virágzik, ilyenkor rózsaszín vagy sárgás, szöszös „bojtokat” növeszt, amelyek akár nyár végéig is kitarthatnak.

Bár dísznövényként is ültethető, a magyarországi erdőkben is találkozhatunk vele, többek között a Bükk-Vidéken, a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Bakonyban és a Vértes déli részén, illetve például a pilisi Zajnát-hegyekben, ahol nemrégiben jártunk. Régebben bőrök cserzéséhez (innen a neve) és kelmefestéshez használták, de gyógynövény is, mert gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatása van.

Aranysárga – tulipánfa

Végül, de nem utolsó sorban itt egy egzotikusnak számító dísznövény, amivel nem találkozhatunk túl gyakran (de akár otthon is ültethető). A tulipánfa, vagy (helytelenül) liliomfa levelei nyáron élénkzöldek, ősszel pedig sárgák, aranyszínűek, és különösen napsütéses időben mutatnak jól. Két változata létezik, az amerikai és a kínai, itthon inkább az előbbivel találkozhatunk.

Hazájában haszonnövényként is funkcionál: fájából bútort készítenek. Itt akár 50 méteresre is megnőhet, míg nálunk legfeljebb 10-20 méter magas szokott lenni. A nevét mutatós virágairól kapta, amelyek tulipánformát vesznek fel. Itthon többek között az Ivánci kastélyparkban, az Erdőtelki és Sárvári Arborétumban, illetve a 13. kerületi Thurzó parkban láthatjuk.