MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.07.30. 10:00,   Szöveg: Nagy Loránd István,   Fotó: Gulyás Attila

Upponyi-hegység - Egy név és ami mögötte van

Az Észak-magyarországi-középhegység részét képező Bükk-vidékről már mindenki hallott, és talán a Bükklába szó hallatán sem jön zavarba a természetjárók többsége. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy utóbbi két kistájat foglal magában, nevezetesen a Tardonai-dombságot és az Upponyi-hegységet. Arról nem is beszélve, hogy ennek a hegységnek csupán egy kis része hegység...

Az Upponyi-hegység elnevezés tehát egy 220 négyzetkilométer kiterjedésű kistájat (is) jelöl, amely Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében helyezkedik el. Némileg megtévesztő a terminológia, mert utóbbinak csupán a központi része tartozik a hátas típusú, alacsony középhegységek domborzatkategóriájába, a fennmaradó területen pedig tagolt dombságok, medencedombságok, dombhátak és mindenféle lejtők osztoznak. Éppen ezért egyes szerzők szerint célravezetőbb volna csak az erősen tagolt középhegységi részt Upponyi-hegységnek nevezni, dombsági környezetét pedig Upponyi-hegyhátnak. Érvelésük logikusnak tűnik.

 

Sáta, háttérben a Bükk-fennsík északi oldala

 

Az Upponyi-hegység (tágabb értelemben) devon és karbon időszaki mészkőből, homokkőből és palákból, valamint andezitagglomerátumból épül fel. A kistáj legalacsonyabb pontja 148, legmagasabb pontja (Köves-mál-tető) pedig 454 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A völgyek éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz, a 300 m-nél magasabb térszíneké hűvös és mérsékelten száraz. A csapadék évi összege 600–650 mm, az évi középhőmérséklet 8,5–9,2 °C.

 

Természeti értékeinek védelmét a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó, 1975-ben létrehozott, 3634 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet hivatott biztosítani.

 

Uppony, mögötte az Upponyi-szoros 

 

Az Upponyi-hegység legfőbb zonális társulásai a cseres-tölgyesek és a gyertyános-tölgyesek. A bükkösök területi részesedése alacsony. Telepített lucfenyvesek, valamint erdei- és feketefenyvesek, illetve akácosok is találhatók e vidéken. A nagyobb kiterjedésű fátlan vegetációfoltok mellett a völgytalpak vizenyős, nedves részei is értékes fajoknak adnak otthont. Kiemelkedő értékkel bírnak a sziklagyepek és sziklai erdőtársulások.

 

Dédestapolcsány

 

A kistájon összesen 13 település (Bükkmogyorósd, Csernely, Lénárddaróc, Csokvaomány, Nekézseny, Arló, Farkaslyuk, Sáta, Dédestapolcsány, Uppony, Borsodbóta, Királd, Sajómercse) található, amelyek között nincsen városi jogállású.

 

Az Upponyi-szoros és a Damasa-szakadék

 

Upponyi-szoros


A szurdokszerű völgyszakasz délies kitettségű sziklagyepeiben mediterrán, hűvösebb részein, a szurdokerdőkben, illetve a törmeléklejtő-erdőkben pedig hegyvidéki elterjedésű növényfajok találtak otthonukra. Az értékes növényfajok közül említést érdemel a tavaszi hérics, a Waldstein-pimpó, a leánykökörcsin, a méregölő sisakvirág és az erdei holdviola. A sziklagyepekben táplálkozik a bajszos sármány, a bükkösökben pedig többek között a kék galamb és a fekete harkály is költ. 

 

Damasa-szakadék 

 

Szintén egyedülálló a – valószínűleg 18–19. századi földrengések kiváltotta – többszörös (tömbös) lejtőcsuszamlások által létrehozott, vadregényes hangulatú Damasa-szakadék. Az egymásra dőlő sziklatömbök alatt hazánk egyik leghosszabb álbarlangrendszere húzódik. A járatrendszer egyes ágai az idők folyamán lezáródtak, illetve azokból újak is nyíltak.

 

Lázbérci-víztározó

 

 
A Dédestapolcsány és Uppony között elterülő, 77 hektár felületű, mintegy 6 millió m3 víz befogadására alkalmas tározót 1967 és 1969 között létesítették a Bán-patak völgyében. A 2,5 km hosszú mesterséges tó vízgyűjtő területe több mint 200 km2. Az Ózdot, Kazincbarcikát és számos kisebb települést tiszta ivóvízzel ellátó tározó vízimadarak sokaságának szolgál táplálkozó- és pihenőhelyül.

 

Upponyi 1. számú kőfülke

 


Az Upponyi-szoros karsztosodásra hajlamos mészkövében mintegy huszonöt – zömmel kis méretű – barlang alakult ki. Mind közül kiemelkedik az „Upponyi 1. számú kőfülke” névre keresztelt természetes üreg, amelynek belsejéből értékes pleisztocén őslénytani leletegyüttes került elő. A kőfülke 1982 óta fokozottan védett természeti érték.

 

 

Az Országos Kéktúra pecsételőhelye az Upponyi-hegységben: Uppony községe.

 

Az OKT nyomvonala az Upponyi-hegységben: Dédestapolcsány–Lázbérci-víztározó–Dedevár–Upponyi-szoros–Uppony–Kalica-tető-nyereg–Három-kő-bérc–Szilas-tető–Határ-völgy–(Sajó-híd)

 


 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. október
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
1617181920
21
22
23242526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. október
Fábián László:
Menedékház az Alacsony-Tátrában
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...