Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2016. július 7.

Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra

A Bükkalja értékeit bemutató írást a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület küldte el a Turista Magazinnak, annak apropóján, hogy júniusban hungarikum lett a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra. Nemcsak tematikus útvonal, de idéntől a „Bükkaljai Kő-út” jelvényszerző túramozgalom is segít felfedezni a terület természeti és kultúrtörténeti érdekességeit.

A Bükk hegyvonulatainak déli előterében szerényen húzódik meg a Bükkalja hullámzó dombvidéke, amely észrevétlenül simul bele az Alföld síkjába. Ez az átmeneti vidék könnyen elkerüli az ember figyelmét, pedig a völgyekben megbújó falvak, az erdőkkel, kaszálókkal, gyümölcsösökkel és szőlőkkel borított dombvonulatok számos természeti és kultúrtörténeti értéket, ritkaságot rejtenek.

 

Király-rét, háttérben a Mész-hegy és a Nagy-Eged 

 


A Bükkalja arculatát földtani felépítése nagymértékben meghatározza, alapkőzete a riolit-riodácit anyagú hullott és különböző mértékben összesült vulkáni tufa. Sajátos kővilág ez, amelyben a térség falvai élnek: kőfalú házak, hozzjuk tartozó kőkerítések, tufába vájt pincék, barlanglakások, kőhodályok, patakon átívelő kőhidak, faragott sírkövek, út menti feszületek és a titokzatos kaptárkövek földje ez.

 

Kilátás a ToĚˆroĚˆkasztalról - háttérben Sirok vára, jobbra a Barát- és az Apáca-sziklák

 


Bükkaljai Kő-út

Nem könnyű tehát számba venni, mi mindenre használták a térség lakói a helybeli követ. Ezért hozta létre az egyesület a Bükkaljai Kő-út tematikus útvonalat, amely Siroktól Kácsig 16 települést érint. Gyalogosan vagy kerékpárral, egyvégtében vagy részleteiben, helyi programokhoz és gasztronómiai fesztiválokhoz csatlakozva is végig lehet járni. Ehhez ajánljuk a Bükkaljai Kő-út jelvényszerző túramozgalmat, amely a területen található kőértékek legkülönlegesebbjeit érinti. A túramozgalom nyílt, amelyhez bárki csatlakozhat az igazolófüzet megvásárlásával. A 16 helyszín felkeresése időben és térben kötetlen, így közben felfedezhetik a terület természeti és kultúrtörténeti értékeit, megkóstolhatják a vidék méltán híres borait, élvezhetik a helyiek vendégszeretetét. A sikeres teljesítőket a Bükkaljai Kő-út logójával ellátott kitűzővel jutalmazzák.

 

Őszi színekben pompázik az Almagyar-duĚ‹loĚ‹ és a Nagy-Eged

 


Fülkés sziklakúpok

A Bükkalján találkozhatunk a legnagyobb számban a magyar tájak egyik legkülönlegesebb s egyben legrejtélyesebb természeti és kultúrtörténeti értékeivel, a 2014-ben országosan védetté nyilvánított kaptárkövekkel. A környezetüknél keményebbé vált riolittufát a felszínformáló folyamatok tovább alakították, és létrehozták a föld szintjéből kiemelkedő kúpokat, majd oldalukba a későbbi korok emberei fülkéket faragtak.

 

A szomolyai Király széke kaptárkövön

 

Csakhogy a titokzatos sziklakúpok megfaragásának okát, a fülkék rendeltetését és készítőik kilétét még nem ismerjük. Eredetükről számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született, amelyek közül a középkori sziklaméhészkedésre történő felhasználás vált a legismertebbé. Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs szerint azonban a fülkékbe a pogánylázadás idején elesett vezérek hamvait helyezték. Más vélekedés szerint a köveknek kultikus szerepe volt, őseink áldozóhelyeivel hozhatók kapcsolatba.

Kőbe zárt világ

Az építőkő fejtése és a népi építészetben történő felhasználása, a kőfaragás és a kőzetbe mélyített helyiségek készítése a Kárpát-medencében itt nyúlik vissza a legrégebbi időkig. Az állékony, de jól faragható kőzetbe jól szellőző, magas páratartalmú, szinte állandó hőmérsékletű pincéket faragtak, amelyek kiváló feltételeket biztosítanak a bor tárolására. A települések határában szép számmal találhatók egyéb, szőlőműveléshez kapcsolódó, sziklába vájt építmények, bújók is, valamint az állattartást szolgáló hatalmas, akár több száz juhot is befogadó kőhodályok.

 

Egykor juhokat tartottak a Kács melletti kőhodályban


A gazdasági rendeltetésen túl gyakran a lakóhelyiségeket is kőbe faragták. Több településen ma is megtalálhatók a barlanglakások - sokszor egymás felett két-három szinten, utcákra fűzve egész településrészeket alkotnak. Az utóbbi időben több kezdeményezés is történt a megmentésükre: tájházat, közösségi helyiséget, művészeti központot vagy szálláshelyet alakítottak ki bennük.

 

 

Hintó-völgyi pincesor Bogácson


Évszázados, szárazon rakott támfalak, kőkerítések és faragott kőoszlopos, tornácos lakóházak őrzik a kőfaragó- és kőművesmesterség emlékeit. Számtalan köztéri - elsősorban szakrális témájú - szobrot, feszületet fedezhetünk fel a vidék falvaiban és a régi dűlőutak mentén. A települések temetőiben díszes kőfaragásokat, művészeti alkotásnak is beillő 19. századi kő síremléket találhatunk.

 

Díszes falfaragás a Pelyhe Pincében

 

 

Hungarikumok Gyűjteménye - kaptárkövek és bükkaljai kőkultúra
A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyedülálló természeti jellege miatt a hungarikum címet is elnyerte természeti környezet kategóriában. A Bükkalja kialakulása, természetföldrajzi fejlődése és geológiai felépítése alapján is hazánk egyik legkülönlegesebb és legegyedibb kistájcsoportja, természeti és kultúrtörténeti kincsei pedig sokrétűek. A bükkaljai kőkultúra magában foglalja a bükkaljai táj és az ott élő ember sajátos kapcsolatrendszerét, a kő - mint (építő)anyag - jelentőségét a tájgazdálkodásban, a kőfaragómesterséget, a barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket és a kaptárköveket. A bükkaljai kőkultúra tehát egy jól körülhatárolható tájegységre jellemző, történelmi gyökerű, élő hagyományokkal rendelkező, összetett természeti-tájgazdálkodási-kulturális rendszer.
 

 

Szöveg: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület

Fotók: Baráz Csaba, Havasi Norbert, Klein Dávid, Kozma Attila, Póczik Mónika

A Keleti-Mecsek legszebb gyöngyszemeit fűzi fel az Üvegesek útja

A Keleti-Mecsek legszebb gyöngyszemeit fűzi fel az Üvegesek útja

2021.01.21.

Pazar útvonalvezetés, párját ritkítóan ötletes tematika, egykori üveghuták helyére települt, megkapóan szép kis falvak, gyönyörű természeti környezet, mindez egy jól megtervezett egynapos körtúrába tömörítve: ez a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet legszebb látnivalóit bemutató, érdekes jelzésű Üvegesek útja.

→ Tovább
Kéktúrából kalandtúra a Visegrádi-hegységben

Kéktúrából kalandtúra a Visegrádi-hegységben

2021.01.10.

Harmadszor járom már az OKT-t, azt gondoltam, hogy egy rövidke Pilisszentlászló–Visegrád-szakaszon nem érhet különösebb meglepetés. Óriásit tévedtem. Pazar kilátások kápráztattak el, majdnem elgázolt egy komplett vaddisznókonda, a Borjú-főn mellbe vágott egy Wass Albert-idézet, majd végül a visegrádi vár erdőben rejtőző, omladozó falai mellett egy avarban lapuló, elfeledett Mátyás király emlékmű pörgette fel a fantáziámat.

→ Tovább