Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2016. augusztus 8.

Pillantás a tengerszemekbe, avagy a Rysy meghódítása

Ha unod már a munkahelyed zsivaját, a tömeget a villamoson vagy a kígyózó sort a kasszánál, akkor semmiképp se vágj neki a Tengerszem-csúcsnak (Rysy), ugyanis a Tátra egyik leglátogatottabb célpontja gyakorta válik tömeges turista-találkozóhellyé. Ha az említett tényezők hidegen hagynak, és a szemedben a hegy értékei minden körülmények közt csorbíthatatlanok - nem mellesleg, álmaidban hetek óta e nagyhírű csúcs sziklái törik a talpadat -, kenj meg pár szendvicset, dobj a hátizsákba néhány flakont a friss hegyi patakvíznek, és indulj útnak a kéklő sziluettek felé.

A 2503 méteres Rysy-nél magasabbra az egész Tátrában nem visz jelzett turistaút. A kilátás lenyűgöző, ha nem fogad odafent sűrűn gomolygó fehér köd, és kellőképp nehéz az út ahhoz, hogy a magunkfajta kalandéhes vándorok fantáziáját ne hagyja nyugodni. Hát kitűztünk egy ragyogó szombatot, jól kiszámolt, kora reggeli indulással. Egészen pontosan 8 óra 52 perckor már a Csorba-tó parkolójából (1346 m), a viszontlátás zsibbasztó örömével hunyorogtunk fel az előttünk magasodó, kopáran csillogó csúcsokra.

 

 

Az út első - Poprádi-tóig (1494 m) vezető - szakasza kifejezetten könnyű; egyre-másra előzzük ki a turisták tarka, sűrű csoportjait. A tó szintjéről megkezdődik az emelkedés, amit azonban a hegyek egyre jobban kitárulkozó látványa még alig enged észrevenni. A lomblevelű erdőt cserjés, később törpefenyves váltja fel, köztük virágos rétek és a sziklás hegyoldalon lezúduló bővizű patak gondoskodik a romantikus filmekbe illő hangulatról. Kivéve persze az arcunkon lecsurgó verítéket, ami azokra igazságtalan módon egyáltalán nem jellemző.

 

  

 

Így mászunk a keskeny szerpentinen egészen a Békás-tavakig, ahol a táj képét már a kövek és sziklák határozzák meg - rajtuk egyre több lélegzetért kapkodó turistával. A tömeg csak nem akar ritkulni, kezdünk kicsit aggódni. (Mi van, ha fel se férünk majd a csúcsra? Vagy ha korlátozzák a mászók számát, nehogy leszakadjon a hegy, vagy esetleg belépőt szednek. Kinél van euró...?)

 

 

A Békás-tavak (1919 m) és a Hunfalvy-menedékház (2250 m) közti szakasz talán a legmegterhelőbb az egész útvonalon. Egy részét láncokkal is biztosították, ami mászás szempontjából nem kirívóan nehéz, de a 20 perces várakozás mentálisan némileg megterhelő egy olyan hosszan (és hangosan) kígyózó sorban, melyet bármelyik vendéglátó-ipari egység megirigyelne odalent.

 

A Hunfalvy-menedékház az összes tátrai közül a legmagasabban fekszik, jegyzem meg tudálékosan, miközben kimerülten megállunk majszolni valamit. Töprengve nézzük, és agyalunk, hogy az ördögbe hordták fel idáig. A csúcs innen már csak egy óra mászás, de a lábunk nehezen indul. Várom az adrenalinlöketet, amit a csúcsközelség ad, és menetrend szerint meg is érkezik: az utolsó, legmeredekebb szakaszon már nem érezzük a fáradtságot, sem az izmaink a terhelést, néhány perc, és fent vagyunk. Ekkor a közepébe csöppenünk egy szelfipartinak, amit a szédítő mélység mellett tartanak a turisták. Összenézünk, aztán lefelé. Alant széles párkány, ahová a kutyának se jutott eszébe lemászni - ott a helyünk.

 

 

A számtalan kép és leírás, amit az elmúlt napokban átbújtunk, nem sokat adott vissza a látványból, ami fogadott minket. Gyönyörű volt és félelmetes (egymást rángattuk vissza a szikla széléről), az érzés pedig felbecsülhetetlen: most nem cserélnénk senkivel.

 

Egyébként az általános ötórás menetidőt sikerült négyre rövidítenünk felfelé, a négyet pedig három és félre lefelé, így a Csorba-tó partján még várakoznunk kellett kissé a napnyugtáig, amit le akartunk fotózni. A hazaút nagy részét már sötétben, a kimerültségtől enyhén infantilis, ám szerfelett boldog hangulatban tettük meg.

 

 

Írta: Lőrincz Rebeka, fotók: Gyárfás-Tóth Gábor, Lőrincz Rebeka

 

Csak két hétig volt Balážové Ďarmoty a hős palóc főváros, Balassagyarmat

Csak két hétig volt Balážové Ďarmoty a hős palóc főváros, Balassagyarmat

2021.04.21.

Civitas Fortissima, a legbátrabb város, Balassagyarmat polgárai 1919. január 29-én ritkán látható, hősies összefogással verték ki városukból a megszálló cseh csapatokat, ezzel mutatva példát hazaszeretetből a széthullóban lévő magyarságnak. A régi nógrádi megyeszékhely hősökről regélő emlékművei, archaikus kis utcái, pazar műemlékei a palóc gasztronómia élményeivel kiegészülve egy nagyszerű városnéző kirándulást ígérnek mindenki számára.

→ Tovább
Kalandozás a Bakony őserdejében – Burok-völgy

Kalandozás a Bakony őserdejében – Burok-völgy

2021.04.20.

Nagyon vártuk, hogy a Közép-dunántúli Piroson való vándorlás során elérjük a mozgalom leglátványosabb szakaszát, a Burok-völgyet. A túranap azonban nem csak a Burokból állt, bolyongtunk még a Tési-fennsík hatalmas bükköseiben, nevezetes barlangokat, forrásokat érintettünk, pihentünk a hamuzsírfőzés emlékénél, és a napot egy ultraortodox megoldással fejeztük be.

→ Tovább
A tanúhegyek királynője, a Badacsony

A tanúhegyek királynője, a Badacsony

2021.04.15.

A Balaton-felvidék bazaltsipkás tanúhegyeinek királynője lágyan lefutó, zamatos bort adó szőlőparcelláival, pazar kilátópontjaival, történelmi emlékeivel, káprázatos környezetével mindig elvarázsolja az embert. Éppen ezért választottuk idén is ezt a gyönyörű bazalthegyet első, egész napos tavaszi túránk célpontjául.

→ Tovább