Kiemelt cél a fejlesztés, megújulhatnak a turistautak és a jelzések.
A magyarországi turistautak hálózata kiterjedt, a jelzésrendszer alapjai jónak mondhatók, a forráshiány és a nem megfelelő koordináció miatt azonban több probléma akad. A menedékházak állapota sem túl rózsás, az egykoron népszerű szállásokból ma csak néhány működik, sok üresen áll. A helyzet változhat, mivel több nagyszabású program zajlik vagy indul a közeljövőben.
Önkéntes alapon
- Változatos - válaszolt a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) turistaút-albizottságának vezetője, amikor a magyarországi turistautak minőségéről kérdeztük. Molnár András József szerint sok múlik azon, hogy egy-egy területen kik és hányan dolgoznak, mennyire érzik magukénak az adott útszakaszt. - A Börzsöny ilyen szempontból mintának számít: az ott dolgozó természetjárók, egyesületek megegyeztek a terület felosztásáról és a feladatokról. Azóta az ottani jelzések jó állapotban vannak - magyarázta az MTSZ munkatársa. Persze a jelzések karbantartóit - rendszerint elkötelezett természetjárókat - nehéz számon kérni, hiszen önkéntes alapon dolgoznak. A szövetségnek nincs olyan forrása, amely rendszeres finanszírozást tenne lehetővé. Így van, amikor az önkéntesek kapnak költségtérítést, de az is előfordul, hogy maguknak kell megvenniük az ecsetet és a festéket.
Hogy a munka ütemezettebben menjen, a szövetség létrehozta az Útalapot. Az útvonalakat karbantartó regisztrált tagszervezetek a feladatokra a többnyire felajánlásokból összegyűlő pénzből igényelhetnek költségtérítést.
Elvi megállapodást kötött a miniszterelnök és a Magyar Természetjáró Szövetség a hazai természetjárás színvonalának emelése érdekében.
• Így hamarosan megkezdődhet a felújításra szoruló turistaútszakaszok és ingatlanok felmérése.
• Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy azokat az állami tulajdonban lévő épületeket, területeket, amelyeket az MTSZ működésbe kíván hozni, rendelkezésre bocsátják, és azok felújítását, karbantartását is támogatják.
• Vállalják továbbá a jelrendszer fejlesztéséhez, kialakításához szükséges jogszabályok megalkotását, és forrást is biztosítanak ehhez.
• 2-3 milliárd forintból európai színvonalon újíthatnák meg az útvonalakat és akár 30 menedékházat is - vélekedett az MTSZ elnöke, Garancsi István.
Nagyobb szervezettség
Az MTSZ a jövőben is az önkéntesekre alapoz - így van ez Európa-szerte -, de tudatosabban igyekszik szervezni az úthálózat és a jelzések felújítását, amihez szakmai hátteret is biztosít. Ennek részeként megkezdődött az útjelző vezetők regisztrációja és képzése: ők azok, akik egy-egy területen megszervezik és irányítják az önkéntesek munkáját. Erre már több mint kétszázan regisztráltak, azt azonban, hogy hányan járnak szabadidejükben jelzést festeni vagy az útvonalakat karbantartani, nem lehet pontosan tudni. Ugyancsak cél a Börzsönyben már gyakorlattá vált területi felosztás országos kialakítása.
- Ausztriában ilyen rendszer működik, a szövetségek pedig egymás közt egyeztetnek az útvonalakról. Ha mindnek van gazdája, a hibabejelentéseket is könnyebb kezelni, és a források is jobban eloszthatók - magyarázta Molnár András József.
Mintegy 25 ezer kilométer
Az osztrák példa mérvadó lehet a táblarendszer átalakításánál is. Ausztriában nem csupán festett jelzések segítik a kirándulók tájékozódását, a kiinduló- és csomópontokban táblák mutatják, hogy milyen távolságra vannak a látnivalók, nevezetes helyek.
- Nálunk jellemzően a kiépítettebb, könnyen megközelíthető útvonalakon mozognak a turisták. Ezektől néhány kilométerre már üres az erdő, mert az emberek nem tudják, mi van a közelben. A táblarendszer fejlesztésével ez is változhat - mondta a turistaút-albizottság vezetője.
Segíti majd a tájékozódást a most készülő Természetjárók Térinformatikai Rendszere (TTr) is, amelynek fejlesztése a jelenleg is folyó Kéktúra-program keretében zajlik. Ebbe elsőként az Országos Kéktúra útvonalai kerülnek be, a cél az, hogy néhány éven belül felmérjék a teljes magyarországi turistaút-hálózatot, az adatok pedig bárki számára elérhetővé váljanak.
Így az is kiderül majd, összesen hány kilométernyi turistaút van hazánkban. Ehhez hasonló rendszer ma is működik: a turistautak.hu készítői az elmúlt években majdnem 25 ezer kilométernyi jelzett turistautat jártak be, hogy azok pontos földrajzi koordinátáit hozzáférhetővé tegyék.
Vonzó teljesítménytúrák
Míg korábban a szervezett kirándulásokból volt több, a turisták egyesületi, szakosztályi tagként járták az erdőket, mezőket, ma inkább önállóan, családdal, kisebb csoporttal vágnak neki az ösvényeknek, a jelzések is elsősorban nekik készülnek.
Az is megfigyelhető, hogy tematizálódik a természetjárás: népszerűek a történeti és emléktúrák, vagy a helyi értékeket bemutató Zöldutak. Sokan indulnak teljesítménytúrákra is, ez az egyik legnépesebb mozgalom: a legutóbbi Gerecse 50-et több mint ötezren teljesítették, és minden hétvégére jut több túra.
- A legnépszerűbb célpontnak Budapest környéke és a Budai-hegység számít, de sokan kirándulnak a Visegrádi-hegységben is. Ugyancsak népszerű Észak-Magyarország, a Mátra és a Bükk, a Dunántúlon pedig a Balaton környéke. Pedig az Alföldön is rengeteg a látnivaló - mondta Molnár András József.
Megújuló Kékkör
A Magyar Természetjáró Szövetség és konzorciumi partnerei milliárdos nagyságrendű pályázati támogatást nyertek el 7 regionális és egy kiemelt pályázati program keretében, uniós forrásból.
A támogatásból 2015 márciusára felmérik és felújítják az Országos Kékkör, vagyis az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, valamint az Alföldi Kéktúra vonalának jelentős részét.
Megjelent a Metropol július 22-i számában
