Sokan nem is tudják, pedig számtalan tűzcsapot alakítottak át ivókúttá országszerte. Ez már csak azért is jó hír, mert egyre kevesebb klasszikus kék nyomókutat hagynak meg az önkormányzatok.
Mit szólnál, ha a városban is lennének „mesterségesen feltörő” források, amelyekből bárki nyugodtan kortyolhatna? Az IVÓCSAP-projekt célja ez. „Az ivócsapokat a köztéri ivókutak hiánya hozta létre” - mondja Soltész Judit, a projekt munkatársa egy interjúban. A letisztult mérnöki szerkezet bármelyik magyarországi tűzcsapot képes másodpercek alatt ivókúttá alakítani anélkül, hogy annak eredeti tűzbiztonsági funkciója sérülne. Bodnár Gábor, Ilkei Tamás és Ferenczy Tamás gépészmérnökök fejlesztését elsősorban önkormányzatok és vízműszolgáltatók figyelmébe ajánlják a projekt vezetői, minden olyan magyarországi településen, ahol a köztereken nincs elég vagy egyáltalán nincsen ivókút. Hiszen környezetkímélő (kevesebb a műanyaghulladék), gazdaságos (egy átlagos ivókút árából 5 ivócsap készülhet el), egészséges (a hidratáció fontos) és biztonságos (a tűzoltók munkáját nem akadályozza).
„Nem is az a fő probléma, hogy kevés közkutat telepítenek, hanem inkább az, hogy ezek sokszor feleslegesen bonyolult kialakításúak, illetve nem egy üzemeltetőhöz tartoznak, emiatt gyakran elromlanak a téli fagytalanítás során, továbbá nincs egységes gazdájuk. Az Ivócsap egy mobil, egyetlen mozdulattal felszerelhető eszköz, amelyet akkor, annyi időre és ott lehet használni, ahol éppen szükség van rá. Fel lehet szerelni bárhol pár hónapos nyári használatra, nagy segítség lehet például hőségriadó alkalmával vízosztáshoz, de jó megoldás lehet fesztiválokon is” - egészíti ki az elhangzottakat Hüttl Sarolta projektvezető.
2015 szeptemberében adták át az első darabokat az V. kerületben, amelyeket további 43 követett. A nyár és a hőség eljövetelével újabb önkormányzatok keresték meg a projektgazdákat, több vidéki városban (Pécs, Oroszlány, Zalaegerszeg) is van már tavaly óta, idéntől pedig lesz Szegeden és Szentendrén is ilyen modern szomjoltó berendezés. A Projekt oldalán található térkép - amely okostelefonra is elérhető - jelöli az újabb ivópontokat. A városban pedig bárhol jársz, és látsz egy piros tűzcsapra szerelt kék micsodát (ivócsapot), már tudni fogod, miként használhatod.
Ivócsapok elhelyezkedése Budapesten
A tűzcsapokkal kapcsolatban az általunk megkérdezett szakemberek szerint két dologra kell vigyázni. Az ivóvíz a tűzcsapszárba kerül, amelyet a tűző nap felforrósít, és az első szomjas járókelő meglepve tapasztalhatja, hogy innen forró víz jön. Ennél nagyobb gond, hogy éppen azért, mert tűzcsapszárban normál esetben nincs víz, az ivócsapok felszerelése előtt alapos fertőtlenítést kell végezni, és ennek eredményességéről bakteriológiai vizsgálattal kell meggyőződni. Ha az ivócsapot nem használják rendszeresen (naponta többször), akkor abban pangó víz keletkezik, amelyet ki kell öblíteni, és a fertőtlenítést, valamint a laborvizsgálatot újra el kell végezni.
A kék színű nyomókutak, azaz közkifolyók mindenhol a vízellátó hálózatról kapják a vizet, és vizük mindenhol teljes biztonsággal iható; a vízszolgáltató cégek üzemeltetik. A közkifolyókról annyit kell tudnunk, hogy ezeket még a vezetékes vízellátás kiépítésével együtt létesítették. Innen hordták be az emberek a házakba a vizet kannákkal, egyebekkel. Később, amikor kiépültek a házi bekötések, és a házakba, a fürdőszobákba is bevezették a vizet, ezeket a közkutakat nagyon sok helyen megszüntették, hiszen eredeti funkciójukat elvesztették.
„A mai szabályozás úgy szól, hogy a közkutakat rendszeresen a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlan lakói használhatják, de a díját az önkormányzat fizeti. Tehát ott, ahol minden ingatlan be van kötve, nem érdeke az önkormányzatnak, hogy ezek a kutak megmaradjanak, hiszen tetemes az a vízmennyiség, amelyet helyenként ezekből a kutakból a telkesek vagy éppen a helyben lakók takarékossági okokból kivesznek. A jogszabály alapján az önkormányzat képviselő-testülete dönthet arról, hogy egy-egy közkutat megszüntessen, avagy sem” - tudjuk meg Zsebők Lajostól, a Vízmű Panoráma (a MaVíz lapja) főszerkesztőjétől. „Ennek alapján látszik, hogy a turisztikai igényeket egyre kevésbé tudják kielégíteni a közkifolyók. Több ivókút létesítése vezethet megoldáshoz, azonban ehhez nincs forrása az önkormányzatoknak, még kevésbé a vízszolgáltatóknak. A helyzetet még bonyolítja, hogy az ivókutak például a fővárosban megint más kezelésében, jelen esetben a Főkert Zrt. kezében vannak.”
Átküldtünk a szakembernek egy neten talált térképes adatbázist (www.kozkutak.hu), mert reménykedtünk benne, hogy helyes és naprakész. „A küldött OpenStreetMap-térképen megnéztünk pár olyan települést, amelyeket ismerünk, helyes-e a közkutak bejelölése, és azt láttuk, hogy több közkút van, mint amennyit jelöl a térkép. Általános, hogy minden településen van legalább egy, vagy több közkút. Minden vízvételi helyet azonosan jelöl a térkép, holott többféle vízvételi hely van: léteznek a régi települési vízvételi helyek, ezek valóban közkutak (többnyire nem a közüzemi hálózatról üzemelnek), üzemeltetőjük általában nem a vízszolgáltató cég, hanem városüzemeltetésel foglalkozó szervezetek (pl. városgondnokságok stb.). Tudomásunk szerint nem létezik olyan országos nyilvántartás az ivóvízvételi helyekről, amely az általános tájékozódási igényeket kielégíthetné. Vannak ugyan a vízellátó hálózatokat megjelenítő digitális térképek, amelyeket kötelesek a szolgáltatók folyamatosan frissíteni, és ezeken jelöltek a közkifolyók is, azonban ezek alkalmatlanok arra, hogy annak alapján találja meg bárki is, hogy hol lehet hozzáférni ivóvízhez. Így a közkutak.hu térképénél jelenleg nem létezik jobb, illetve használhatóbb. Arról, hogy a bejelölt ivókút egészségi szempontból megfelelő-e, az egészségügyi hatóság illetékes véleményt mondani, de én úgy gondolom, ha ivásra alkalmatlan a víz, azt ki kell írni, vagy a kutat le kell zárni."
Kapcsolódó cikkeink:
Profi tippek kezdő terepfutóknak
Ezekre figyelj, ha melegben futsz
