A magyar földrajztudós, statisztikus, demográfus,a magyar turistamozgalom egyik megalapítója, a magyar turistaélet meghatározó alakja volt.
Dr. Thirring Gusztáv (1861-1941) földrajz és természetrajz szakos tanári tanulmányait Budapesten végezte, szakmai előrehaladása mégis a Statisztikai Hivatalban teljesedett ki, ahol közel három évtizedet töltött el - ebből kettőt igazgatóként.
A Magyar Földrajzi Társaságnak 63 évig volt tagja, utóbb titkára, majd 1914-től alelnöke. 1897-ben a demográfia egyetemi magántanára, 1906-ban rendkívüli tanára lett. Több akadémiai és állami kitüntetésben részesült. A szülői házból hozta magával a természet szeretetét. Téry Ödönnel közösen élesztette újra a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályát, részt vett a Magyar Turista Egyesület megalakításában (1888). Hét évig szerkesztette a Turisták Lapját, később munkatársa volt a Turistaság és Alpinizmusnak is. A Magyar Turista Szövetség megalakulásakor (1913) annak ügyvezető alelnöke lett, 1918-1923 között elnöke, majd tiszteletbeli elnökké választották.
Elképesztően gazdag irodalmi munkásságot hagyott ránk, elsősorban hazai tájaink kalauzai, az úgynevezett Thirring-Vigyázó (Vigyázó János) kalauzok által vált ismertté a turistairodalomban. 1890-ben Jankó Jánossal összeállította a Magyar Földrajzi Társaság Könyv- és Térképtárának címjegyzékét. A Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja, majd alelnöke volt. Munkatársa volt a Pallas Lexikonnak is.
Nevét szikla, turistaút és emlékérem is őrzi.
