MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.07.04. 14:38,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Francz Ilona

A Balaton-felvidék rejtett kincsei

A Balaton-felvidék annyira gyönyörű, hogy én akkor is remekül érzem ott magam, ha semmi egyebet nem csinálok, csak leülök egy öreg fa alá és naphosszat gyönyörködöm a tájban. Most természetesen nem egy fa alatt töltött nap története következik.

A Pécselyi-medence és környéke környékbeli kirándulásaink során eddig valahogy kimaradt. Most igyekeztünk hiányosságainkat pótolni, s miközben térben és időben haladtunk, azért hol itt, hol ott csak leültünk, hogy egy kicsit pihentessük szemünket ezen a meseszép tájon.

 

Fotó: Francz Ilona

 Pécsely és Vászoly között félúton

 

A Balaton-felvidék középső részének kismedencéi- a Pécselyi-, a Vászolyi-, a Dörgicsei-medence- bár elkülönülnek egymástól, nemcsak egyformán gyönyörűek, de hasonló adottságokkal is rendelkeznek. Az itteni dimbes-dombos tájak a változatos földtani felépítésnek köszönhetik létrejöttüket, egészen pontosan annak, hogy a különböző kőzettípusok eltérő mértékben tudtak ellenállni a külső erők munkájának.

 

Vár állott itt

 

Első célpontunk a Pécsely közelében található Zádor-vár volt, ahová egy könnyű túrával lehet feljutni a falu széléről. Útközben elhaladunk a Zádor-kút mellett. A bővizű forrás Pécsely és Balatonszőlős vízellátását is biztosítja. A 14. században épült vár már jó ideje rom. A Vezsenyi család birtoka volt itt egykor. 1384-ben Vezsenyi László, aki Anjou Mária asztalnokmestere volt, kapott engedélyt egy vár építésére a királynőtől. A család kihalása után a várat Mátyás király Kinizsi Pálnak adományozta, később pedig a Himfy család tévútra tért, rablólovagként élő tagjai is tanyáztak benne. A várnak hadászati jelentősége nem volt, így a 15. századtól kezdve pusztulásnak indult.

 

Fotó: Francz Ilona

 

Fotó: Francz Ilona

 Zádor várából mára már nem sok maradt

 

Tavaly régészeti feltárások kezdődtek a romoknál, és a felmérések alapján elkészült egy 3D-s rekonstrukció a hajdani állapotokról. A vár tövéből fantasztikus a kilátás, de a várfalra jobb ha nem próbálunk felmászni, mert eléggé ingatag, mállanak a kövek, erre tábla is figyelmeztet bennünket. Inkább kerüljük meg a romokat, és a falak elől indulhat is a gyönyörködés. Előttünk a Balaton és a Tihanyi-félsziget, az apátság tornyaival és a félsziget túlfelén a tavaly átadott sajkodi kilátóval. A romoktól a pécselyi szőlők között kanyargó dűlőutakon ereszkedtünk le, miközben kicsit irigykedtünk a hangulatos, panorámás présházak és nyaralók tulajdonosaira.

 

Fotó: Francz Ilona

 

Fotó: Francz Ilona

 Pécselyi szőlő, örökpanorámával

 

Pécselytől délre, Klárapusztánál szerettünk volna lemenni az Örvényesi-Sédhez is, mely itt halad dél felé, Örvényes és végcélja, a Balaton felé. A patakot  több karsztforrás is táplálja, köztük a Zádor-kút is, így a mederben mindig van víz.

 

Fotó: Francz Ilona

 Vadvirágos réten át az Örvényesi-Sédhez

 

A patakhoz egy gyönyörű erdőkkel szegélyezett legelőn át visz az út, miközben végig élvezhetjük a közeli Balaton látványát. A patak völgyében hűvös, páradús a mikroklíma, ennek köszönhetően dús vegetációjú gyertyános-tölgyes erdőtársulás alakult ki.

 

Fotó: Francz Ilona

 Az Örvényesi-Séd, útban a Balaton felé

 

Vízimalom a hársfa alatt

 

Ha a patak útját a dús növényzet miatt közvetlenül a patak partján nem is tudjuk végigkövetni, a közelben, a patak futásával párhuzamosan, jelzett turistaúton, Zádor várától egészen Örvényesig végig tudunk gyalogolni. Örvényes legismertebb nevezetessége a patak mentén álló vízimalom. A feltételezések szerint már a 11. században állt egy malom ezen a helyen. Az 1700-as években már három malom is működött a faluban, ez az épület a 19. században nyerte el mai formáját, és ma is működőképes.

 

Fotó: Francz Ilona

 

Az Örvényesi-Séd vizének egy részét egy mesterséges árokban vezették a malom felülcsapós kerekére, majd a víz a néhány lépésnyire álló szép barokk kőhíd alatt fut bele ismét a mederbe, hogy aztán folytassa útját a Balatonig. A híd kis kőfülkéjében Nepomuki Szent János szobrát látjuk, aki a hajósok és halászok mellett a vízimolnárok védőszentje is volt.

 

Fotó: Francz Ilona

Pillantás a hídról


A vízimalom egy hatalmas hársfa árnyékában bújik meg. Az épületet belülről is meg lehet nézni, a tárlatvezetés során nemcsak a malommal, a molnárok életével ismerkedhetünk meg, de az is kiderül, mennyire ismerjük a hazánkban honos gabonaféléket.

 

Szív alakú sírkövek 

 

Ha már Örvényesen járunk, érdemes megállni a szomszédos Balatonudvariban is, melynek híres temetőjében még ma is látni több száz éves szív alakú sírköveket. A temetőt az 1770-80-as években nyitották meg a református és római katolikus hívek számára. A restaurált kövek némelyikén még ki lehet venni a neveket és az évszámokat. Van itt 1800-ból, 1822-ből és 1904-ből származó sírkő is.

 

Fotó: Francz Ilona

 A védetté nyilvánított balatonudvari temető

 

Hogy miért éppen szív alakúra faragták a köveket, nem lehet tudni. Ahogy Marton Jenő Balatonudvari története (önkormányzati kiadás 1999.) című könyvéből megtudjuk, több monda is próbált a kövek eredetére magyarázatot találni. Eötvös Károly így írt például erről A balatoni út vége című munkájában: “Volt Balatonudvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírköveket szív alakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás. Ez illik a holtakhoz is, az élőkhöz is.”

 

Fotó: Francz Ilona

 

Egy másik monda szerint, egy balatonudvari halász szép lánya beleveszett a Balatonba, és szerelme, egy helyi kőmíves legény szív alakú sírkövet készített szerelme sírjára. A legény később, a helyiek kérésére még sok ilyen sírkövet faragott az udvari temetőbe.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

A szigligeti strandtól a Balaton váráig

Tihany mediterrán ösvényein

Kész vadon a Balaton

A Badacsony fentről is gyönyörű




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Nagy Patrícius:
Csillagkapu
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...