MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

A biatorbágyi Nyakas-kő titkai

A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.

A Nyakas-kő a földtudományi értékek mintapéldája, ugyanis a környék jellemző kőzeteit tárja fel látványos formában, azaz földtani (geológiai) és felszínalaktani (geomorfológiai) geoturisztikai attrakció is. Vajon hogyan jöhetett létre a Nyakas-kő tagolt felszíne? Milyen kőzet alkothatja?

 

Fotó: Veres Zsolt


A Budai-hegység térségében gyakran jelennek meg a felszínen középső miocén üledékes kőzetek, amelyek az egykori bádeni és szarmata korszaki tengerekben rakódtak le (kb. 15–13 millió évvel ezelőtt). A meleg, szubtrópusi, normális sótartalmú sekélytengeri vízben rengeteg élőlény élt (pl. kagylók, csigák, tengeri sünök), amelyek fosszíliái tömegesen lelhetők fel a bádeni korú ún. „lajtamészkő” feltárásaiban. A szóban forgó Nyakas-kő alatti vízmosások tárják fel ezt a rétegsort, maga a szikla azonban nem ebből a bádeni mészkőből áll.

 

Fotó: Veres Zsolt


A bádeni után következő szarmata korszak élővilága már nem volt olyan gazdag, mivel a Kárpát-medencét kitöltő víztömeg kapcsolata többször megszűnt a világtenger vizével. A sótartalom-ingadozások miatt a tengeri élővilág elszegényedett, ami tükröződik az ekkor képződött üledékes kőzetek fosszíliatartalmában is. A korszak jellemző kőzete a jelenleg érvényes rétegtani beosztás szerint a Tinnyei Mészkő Formáció névre hallgat (régi elnevezésén a „szarmata durvamészkő”). A Nyakas-kő szintén ebből áll, s Biatorbágy környékén nagy területeken fordul elő, több helyen bányásszák is (pl. Sóskút).

 

Fotó: Veres Zsolt


A Nyakas-követ felépítő üledékes rétegsor cementáltsági viszonyai eltérőek: jobban cementált, meszesebb és kevésbé cementált, homokosabb sorozatok váltogatják egymást. A keményebb padok jobban ellenálltak a külső erők (pl. szél, víz) felszínpusztító tevékenységének, mint a kevésbé cementáltak. Hosszú idő alatt ennek az lett az eredménye, hogy a cementáltabb rétegek kipreparálódtak a kőzetfalak síkjából, míg a puhábbak bemélyedésekként jelentkeztek. Ez az oka tehát a látványos formakincsnek.


A Nyakas-kő védett természeti érték, óvjuk, védjük, hisz a földtani értékek éppúgy pusztulnak és sérülékenyek, mint élő társaik!

 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt

 

 

Forrás: akovekmeselnek.hu

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Napóleon kalapja a Visegrádi-hegységben van?

Beszédes sziklatornyok a Pilisben

Geokéktúra a Zempléni-hegységben

Geokéktúra a Cserehátban és az Aggteleki-karszton




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. augusztus
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...