Napóleon kalapja a Visegrádi-hegységben van?
Ki ne hallott volna már az európai nagyhatalmak leigázójáról, és a jellegzetes fejfedőjéről is híres zsarnokról, Bonaparte Napóleonról. De vajon mit keres a kalapja a Pomáz feletti Kő-hegyen? A rossz hír az, hogy semmit, hisz ez a látványos sziklaképződmény fantázianeve.
Nézzük meg a továbbiakban, hogy hogyan is alakulhatott ki ezen karcsú sziklatorony: kalandra fel! A Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű tájegységünk, amelyet kb. 14-16 millió évvel ezelőtt lezajlott szakaszos, időben és térben elhúzódó vulkáni működés hozott létre. A kitörések jellege is változó volt: hevesebb robbanásos és csendesebb, főleg lávát produkáló erupciók váltogatták egymást. Ennek hatására nagy vastagságú vulkáni összlet jött létre, változatos kőzetféleségekkel, pl. andezit és tufája, dácit és tufája. Ilyen és hasonló kitöréstermékekből áll a Pomáz feletti Kő-hegy is, ahol a Napóleon kalapja is felkereshető (nem messze a Kő-hegyi menedékháztól).


A kőzetet tanulmányozva észrevehetjük annak szemcsés felépítését, amelyben a pár mm-estől akár a méteresig váltakozhatnak a vulkánból kikerült törmelék- és lávadarabok. A vulkáni felépítményből a robbanásos jellegű anyag a légkörből visszahullva, és a vulkán oldalán lavinaszerűen lezúdulva halmozódott fel. A vulkáni törmelékes összlet a külső erők (pl. víz különféle halmazállapotai, szél, gravitáció) pusztító tevékenységének eltérő módon áll ellen. A finomabb szemcsés részekből álló részek jobban pusztulnak, mint a nagyobb blokkokból álló egységek. Ennek hatására az idők folyamán alul karcsú, felül szélesebb, gomba (vagy kalap) alakú sziklák preparálódtak ki.


A Gomba-szikla, vagy más néven Napóleon kalapja
A képen is látható Napóleon kalapja is annak köszönheti létét, hogy a finomabb szemű törmelékből összecementált részeket mintegy sapkaként védte meg a felette lévő keményebb és masszívabb lávatömb. Hasonlóan bizarr sziklaképződmények állnak őrt a Prédikálószék oldalában (Vadálló-kövek), a Rám-hegy (pl. Ferenczy- és Rám-szikla), valamint Dobogókő térségében (pl. Zsivány- és Thirring-sziklák) is. Kevesen gondolnák, de Napóleon kalapját 1845-ben maga Petőfi Sándor is megtekintette, de arról nem tudunk semmit, hogy milyen benyomást kelthetett benne, hisz irodalmi mű nem született róla.


Fotó és szöveg: Veres Zsolt
Forrás: akovekmeselnek.hu
Kapcsolódó cikkeink:
Beszédes sziklatornyok a Pilisben
Geokéktúra a Zempléni-hegységben
Geokéktúra a Cserehátban és az Aggteleki-karszton

Remeték a homokkőben
A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.
→ Tovább
Kéktúra a „bükki kövek” peremén
A Bükk-fennsíkot délről az úgynevezett „bükki kövek” (például Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő) határolják, amelyek fehéren vakító meredek leszakadásai mintegy uralják a tájat, már messziről felismerhetővé téve a fennsík peremét. A barlangokkal és felszíni karsztos formákkal tarkított vad sziklakolosszusok kialakulása sokáig vitatott volt a szakemberek körében. Írásunkban ennek nyomába eredünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
→ Tovább
Szanda, az oszlopos andezitek birodalma
A változatos földtani felépítésű Cserhát szelíd lankáiból merészen emelkednek ki a miocén kori andezitekből felépülő vulkáni felépítmények erősen lepusztult és kipreparálódott maradványai. Ilyen a „kétágú Szanda” térsége is. Kalandra fel, irány a kövek világa!
→ Tovább