A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Napóleon kalapja a Visegrádi-hegységben van?

Veres Zsolt 2019.01.22.

Ki ne hallott volna már az európai nagyhatalmak leigázójáról, és a jellegzetes „fejfedőjéről” is híres zsarnokról, Bonaparte Napóleonról. De vajon mit keres a kalapja a Pomáz feletti Kő-hegyen? A rossz hír az, hogy semmit, hisz ez a látványos sziklaképződmény fantázianeve. 

Nézzük meg a továbbiakban, hogy hogyan is alakulhatott ki ezen karcsú sziklatorony: kalandra fel! A Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű tájegységünk, amelyet kb. 14-16 millió évvel ezelőtt lezajlott szakaszos, időben és térben elhúzódó vulkáni működés hozott létre. A kitörések jellege is változó volt: hevesebb robbanásos és „csendesebb”, főleg lávát produkáló erupciók váltogatták egymást. Ennek hatására nagy vastagságú vulkáni összlet jött létre, változatos kőzetféleségekkel, pl. andezit és tufája, dácit és tufája. Ilyen és hasonló kitöréstermékekből áll a Pomáz feletti Kő-hegy is, ahol a Napóleon kalapja is felkereshető (nem messze a Kő-hegyi menedékháztól).

 

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

 

A kőzetet tanulmányozva észrevehetjük annak „szemcsés” felépítését, amelyben a pár mm-estől akár a méteresig váltakozhatnak a vulkánból kikerült törmelék- és lávadarabok. A vulkáni felépítményből a robbanásos jellegű anyag a légkörből visszahullva, és a vulkán oldalán lavinaszerűen lezúdulva halmozódott fel. A vulkáni törmelékes összlet a külső erők (pl. víz különféle halmazállapotai, szél, gravitáció) pusztító tevékenységének eltérő módon áll ellen. A finomabb szemcsés részekből álló részek jobban pusztulnak, mint a nagyobb blokkokból álló egységek. Ennek hatására az idők folyamán alul karcsú, felül szélesebb, gomba (vagy kalap) alakú sziklák preparálódtak ki.

 

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

A Gomba-szikla, vagy más néven Napóleon kalapja

 

A képen is látható Napóleon kalapja is annak köszönheti létét, hogy a finomabb szemű törmelékből összecementált részeket mintegy sapkaként védte meg a felette lévő keményebb és masszívabb lávatömb. Hasonlóan bizarr sziklaképződmények állnak őrt a Prédikálószék oldalában (Vadálló-kövek), a Rám-hegy (pl. Ferenczy- és Rám-szikla), valamint Dobogókő térségében (pl. Zsivány- és Thirring-sziklák) is. Kevesen gondolnák, de Napóleon kalapját 1845-ben maga Petőfi Sándor is megtekintette, de arról nem tudunk semmit, hogy milyen benyomást kelthetett benne, hisz irodalmi mű nem született róla.

 

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt

Forrás: akovekmeselnek.hu

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Beszédes sziklatornyok a Pilisben

Geokéktúra a Zempléni-hegységben

Geokéktúra a Cserehátban és az Aggteleki-karszton
 

Párnalávák a Bél-kövön

Párnalávák a Bél-kövön

2020.06.30.

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

→ Tovább
Sümeg vára és a tengeri liliomok esete

Sümeg vára és a tengeri liliomok esete

2020.06.15.

A Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (Déli-Bakony) találkozásánál fekszik a műemlékekben gazdag kisváros, Sümeg. Az egykoron Zala, napjainkban Veszprém megyéhez tartozó településen egy esetleges „balatoni rossz idő” esetében (is) számos látnivaló és program közül válogathatunk.

→ Tovább