A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2021. január 10.

A Szomolyai-kaptárkövek rejtelmei

Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.

Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja területét több száz méteres vastagságban piroklasztikus, azaz vulkáni törmelékes kőzetek építik fel. Ezek (pl. riolittufa és dácittufa) a nagy miocén kori vulkáni működés során keletkeztek (kb. 21–12 millió éve). A heves, robbanásos vulkáni működések során hatalmas térfogatú anyag került a felszínre, amely a légkörből hullott vissza a felszínre vagy a vulkáni felépítmények oldalain hömpölygött le (ún. ártufaként), majd vált később kőzetté.

Ezek a különféle mértékben összesült és az eróziós folyamatoknak eltérő mértékben ellenálló vulkáni tufák vesznek részt a Bükkalja felépítésében is, amelyeken izgalmas és egyedi természetes (pl. kaptárkövek, szurdokok) és mesterséges (pl. barlanglakások, tufaistállók, betyárbújók) formakincs alakult ki.

Ezek közül kétségkívül a leglátványosabbak és egyben a legrejtélyesebbek az ún. kaptárkövek, amelyek közül 72 darab ismeretes a Bükkalján.

Írásunkban Szomolya község nyugati határába látogatunk el, ahol a Vén-hegy „faragott köveit” tanulmányozzuk. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A Vén-hegy délnyugati lejtőjén (a Kaptár-völgy oldalában) helyezkedik el az a nyolc darab fülkés sziklacsoport, amelyeket már (az 1958-ban beindult kőbányászat miatt) 1960-ban védelem alá helyeztek (Szomolyai-kaptárkövek Természetvédelmi Terület; jelenleg 4,8 hektáron). Anyaguk alsó miocén korú (kb. 20–19 millió éves) riolittufa, amely hivatalos kőzetrétegtani (litosztratigráfiai) elnevezésében a Gyulakeszi Riolittufa Formáció névre hallgat.

Ebből a robbanásos vulkáni működéssel kialakult törmelékes kőzetösszletből „faragták” ki a lejtőn lefelé ható lineáris (azaz vonalas) eróziós folyamatok (csapadékvíz) azokat az indián sátrakhoz hasonlító kúpokat, amelyek oldalaiban a régi korok emberei fülkéket faragtak. Éppen a szomolyai helyszín büszkélkedhet azzal, hogy ez hazánk legtöbb fülkével (117 darab) rendelkező kaptárkőcsoportja.

A tanösvénnyel ékesített bemutatóhely legnagyobb és legkarakteresebb kaptárköve a Királyszéke névre hallgat. A búbos kemencéhez hasonlító, tagolt sziklacsoport felszínén 48 darab faragott kőfülke számolható össze.

A Királyszéke büszkélkedhet azzal, hogy rajta találhatók a legnagyobb fülkék is: az egyik 112 cm magas, de akad itt 80 és 90 cm-t meghaladó is.

A tufakúpok csúcsain pedig kerekded lyukak fedezhetők fel, amelyek rendeltetése még nem tisztázott. Ahogy a fülkéké sem.

A mai napig nem tudjuk azt, hogy kik, mikor és milyen célzattal faragták ezen rejtélyes fülkéket. A korábbi évtizedek kutatói gondolták már a befaragásokat méhkaptároknak, urnatartóknak, síremlékeknek, de egyik elgondolást sem támasztotta még eddig alá írott forrás vagy kézzelfogható régészeti lelet. Jelenleg azt feltételezzük, hogy a fülkék valószínűleg a Bükkalja térségében élő ősi népcsoportok bálványtartó fülkéi lehettek, s elkészítésüket folyamatosan végezhették i. sz. 400 és 1500 között.

A könnyen faragható riolittufák a Bükkalja térségében 72 kaptárkövet „hordoznak”, amelyeken összesen 473 darab fülke található. A földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékként is számontartott „ördögtornyokat” 2014-ben természeti emlékként védetté nyilvánították, 2016-ban pedig hungarikum címet is kaptak. A misztikus sziklaképződményeknél hatványozottan igaz az ősi kínai mondás: „Mindent a szemnek, semmit a geológuskalapácsnak!”

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk először 2020 februárjában jelent meg.

Rudabánya, az ősi ércbányász település

Rudabánya, az ősi ércbányász település

2021.11.30.

A borsodi megyeszékhelytől, Miskolctól északra, dombok ölelésében bújik meg Rudabánya városa. Az egykoron módos és jelentős lakossággal bíró bányaváros napjainkban sajnos lehangoló képet fest. Pedig az évszázados ércbányászat jelentőségét még a település neve is mutatja, hisz a szláv eredetű „ruda” szó ércet jelent.

→ Tovább
A biatorbágyi Nyakas-kő titkai

A biatorbágyi Nyakas-kő titkai

2021.11.19.

A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.

→ Tovább