Veres Zsolt cikkei

Salgótarjántól keletre, a Felső–Tarnai- és a Pétervásárai-dombság kistájak „szorításában”, a Tarna folyócska völgyében bújik meg a szép nevű kedves falucska, Istenmezeje.

Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb vidékén élvezzük éppen az élet szépségeit.

A Pilis és a Budai-hegység „szorításában”, a Pilisvörösvári-árok déli peremén fekszik Pilisszentiván. Az egykoron szénbányászatáról híres település ma rendezett településképével és kiváló túralehetőségeivel várja az arra járó vándorokat.

A Duna és a Tisza között az Ős-Duna, valamint a mellékfolyói hatalmas üledékes testet – azaz hordalékkúpot – építettek ki a földtörténeti jégkorszakban.

Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.

A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.

A kultikus kő a Nógrád megyei Nagylóc felett, az erdő mélyén, az Őr-hegy déli oldalában lelhető fel.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

Somoskő határában emelkedő, középkori erősséggel „koronázott” Várhegy oldalába látogatunk el, ahol egy európai szinten is egyedülálló földtudományi, geoturisztikai érték kereshető fel, amely egyben a Novohrad–Nógrád Geopark jelképe is. Kalandra fel, irány a kövek világa!