Veres Zsolt cikkei

Párnalávák a Bél-kövön

Párnalávák a Bél-kövön

Veres Zsolt 2020.06.30

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

Tovább

Földtani csodavilág a Cserhát lankái között

A hosszú cserháti kéktúrás vándorlás során számtalan földtudományi (azaz földtani, felszínalaktani, vízföldtani/víztani és talajtani) értékkel találkozhatunk: ősi vulkánok belsejét feltáró egykori kőbányákkal, homokkőbe mélyülő szurdokokkal, vulkáni kúpokon ülő középkori várakkal – hogy csak párat említsünk a sok közül.

2020.03.13.
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Veres Zsolt 2019.11.28

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

Tovább

Vulkántúra a Mátrában

Az erdők mélyén látványos, az egykori vulkanizmusról tanúskodó sziklaképződményekkel találkozhatunk, a bércek tetejéről pedig pazar kilátásokban lehet részünk a szélrózsa minden irányában. A kevés települést felfűző mátrai kék ösvény bejárása közben betekintést nyerhetünk egy ősi, mára már kialudt vulkán „lelkivilágába” is.

2019.11.15.