Veres Zsolt cikkei

Szögliget térségének geológiai érdekességei és Szádvár új látnivalói

Szögliget térségének geológiai érdekességei és Szádvár új látnivalói

Veres Zsolt 2021.10.19

2021-ben ismét volt Geotóp Napok az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI) területén, amely országos programsorozatot idén már 14. alkalommal rendezték meg. Ezen belül kilencedjére taposták geoturisták az ANPI földtudományi értékekben gazdag („geodiverz”) vidékét, ezúttal Szögliget térségében, a Szádvár Tanösvény útvonalai mentén.

Tovább
Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

Veres Zsolt 2021.10.17

Aggtelek és Jósvafő között félúton, a Baradla barlang vörös-tói bejáratának közelében található a névadó Vörös-tó kicsiny vízfelülete. Tőle nyugatra, az erdő szélén gömbölyded felszínű, bizarr alakú „lyukas” sziklaképződmények késztetik megállásra a túrázót. A Medve-sziklák „kőcsoportja” egy országos szinten is egyedülálló földtudományi értéket képvisel, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Tehát kalandra fel, irány a kövek világa!

Tovább

Geokéktúra a Keleti-Bakony erdőrengetegében

Fedezzük fel együtt a Keleti-Bakonynak az Országos Kéktúra nyomvonala mentén elhelyezkedő földtudományi, kultúrtörténeti értékeket, hogy rajtuk keresztül megismerhessük a hegység izgalmas földtani fejlődéstörténetét és geológiai képződményeit! Kalandos utazásra invitálunk a kövek világában

2021.10.11.

Geokéktúra a Bükkben – A kék ösvény földtudományi értékei

A kék sáv jelzéssel megjelölt, közel 85 km-es bükki túraútvonal hazánk legnagyobb átlagmagasságú és több tekintetben is legváltozatosabb hegységén halad keresztül. A különböző korú és típusú kőzeteken rendkívül változatos domborzat alakult ki az elmúlt évmilliókban, amelyek nagy részét érinti az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk turistaútjait járva egy földtörténeti időutazáson vehetünk részt, ahol a kőzetek nyitott könyvként mesélnek a régmúlt idők geológiai eseményeiről.

2021.09.17.

Geokéktúra a Börzsöny vulkáni kúpjai között

Hosszú cserháti vándorlásunkat a Szendehelyhez tartozó Katalinpusztán fejeztük be, a Naszály északnyugati lábánál. Innen további utunk már a Börzsöny bércei között halad, ahol a cserhátihoz képest egészen más jellegű túraterep vár ránk.

2021.08.22.
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Veres Zsolt 2021.04.30

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

Tovább

Vulkántúra a Mátrában

Az erdők mélyén látványos, az egykori vulkanizmusról tanúskodó sziklaképződményekkel találkozhatunk, a bércek tetejéről pedig pazar kilátásokban lehet részünk a szélrózsa minden irányában. A kevés települést felfűző mátrai kék ösvény bejárása közben betekintést nyerhetünk egy ősi, mára már kialudt vulkán „lelkivilágába” is.

2020.11.21.
Párnalávák a Bél-kövön

Párnalávák a Bél-kövön

Veres Zsolt 2020.06.30

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

Tovább

Földtani csodavilág a Cserhát lankái között

A hosszú cserháti kéktúrás vándorlás során számtalan földtudományi (azaz földtani, felszínalaktani, vízföldtani/víztani és talajtani) értékkel találkozhatunk: ősi vulkánok belsejét feltáró egykori kőbányákkal, homokkőbe mélyülő szurdokokkal, vulkáni kúpokon ülő középkori várakkal – hogy csak párat említsünk a sok közül.

2020.03.13.