Veres Zsolt cikkei

A Tarjánka-szurdok a természetjárók mellett a geológusoknak is kuriózumnak számít, ők ugyanis természetes földtani feltárások sorozatát tanulmányozhatják a helyen.

A szerb határ közelében található 11 méter magas löszfal rétegei árulkodnak az elmúlt évezredek klímaváltozásairól.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

A Bükk-fennsíkot délről az úgynevezett „bükki kövek” (például Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő) határolják, amelyek fehéren vakító meredek leszakadásai mintegy uralják a tájat, már messziről felismerhetővé téve a fennsík peremét. A barlangokkal és felszíni karsztos formákkal tarkított vad sziklakolosszusok kialakulása sokáig vitatott volt a szakemberek körében. Írásunkban ennek nyomába eredünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Bózsva község házai között, közvetlenül az Országos Kéktúra ösvénye és a Bózsva-patak fölé egy szikla magasodik, amely a Bózsvai-szikla, a Béla-szikla vagy a Kőbérc elnevezésekre hallgat. Tetejére egy kis lépcsősoron juthatunk fel, ahonnan csodás kilátásban lehet részünk a település környezetében elterülő kis medencére, de észak felé tekintve a füzéri Vár-hegy és a Nagy-Milic hegytömege is feltűnik.

A füzéri Várhegy egy 6 millió éven át tartó, időben és térben elhúzódó vulkáni működés eredménye.

A Zagyva völgyében elterülő, gótikus stílusú Nagyboldogasszony templomáról nevezetes Mátraverebély településről gyalogosan az Országos Kéktúra útvonalán juthatunk el Szentkútra. A mesés környezetben megbújó Szűz Mária-kegyhely számos látnivalót kínál az arra járóknak (például ferences kegytemplom és kolostor, szabadtéri oltár), amelyek közül mi most a földtudományi értékekre fókuszálunk.

A középkori templom maradványaiban különös, likacsos kövek figyelhetőek meg.

Nemti határában egy meredek lejtőből kiemelkedő, bizarr kinézetű sziklaképződmény figyelhető meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Salgótarjántól keletre, a Felső–Tarnai- és a Pétervásárai-dombság kistájak „szorításában”, a Tarna folyócska völgyében bújik meg a szép nevű kedves falucska, Istenmezeje.

Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb vidékén élvezzük éppen az élet szépségeit.

A Bucsecs-hegység izgalmas formakincsével kiválóan alkalmas arra, hogy a főgerincen történő vándorlásunk során megcsodáljuk a belső és külső erők évmilliós harcának eredményét. Ezúttal szél által „megfaragott”, látványos sziklatornyokat tanulmányozunk.

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.