MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2016.12.16. 10:30,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: 123rf.hu

A karácsonyfa életútja: a teleptől a nappaliig és tovább

Az ismert Andersen-mesében a kis fenyőfa alig várja, hogy kivágják, és feldíszítve állhasson karácsony napján a szobában. Bár végül ugyanolyan szomorú sorsra jut, mint összes valódi társa, az életben azért ennél jóval bonyodalmasabb utat járnak be a fenyőfák.

Az illatos luc a legnépszerűbb

 

Abból a nagyjából 2,5 millió fából, ami Magyarországon karácsonykor forgalomba kerül, majdnem 2 milliót valóban karácsonyi ékességként használunk. Persze ebbe beletartoznak például a cégek és iskolák fái is, de a legtöbbet mégis otthon, családi körben állítjuk fel. A legnépszerűbb a luc-, az ezüst- és a Nordmann-fenyő. Míg a luc országos átlagban áll az első helyen (ez a legolcsóbb és a legillatosabb), addig utóbbi a fővárosban és vonzáskörzetében a legkeresettebb fenyőféle. Ezek zömét Dániából importáljuk, a mi gyökeres lucainkat pedig Olaszországban kedvelik. Az export és az import volumene nagyjából megegyezik ezen a területen, számszerűsítve 2-200 ezer darabról beszélhetünk.

 

Fotó: 123rf.hu


A gyökeres, cserepes karácsonyfák a forgalom 10-15 százalékát adják, a műfenyő pedig egyre kevésbé keresett. Ez valószínűleg azért van, mert a legtöbben már beszerezték a többször használatos fát az elmúlt évek során. A műanyag fa egyébként sem túl jó alternatíva. Ezeket zömével Kínában gyártják, ökolábnyomukat pedig igencsak megdobja a több ezer kilométeres szállítás, arról nem is beszélve, hogy átlagosan hat évig szépek, aztán egy szeméttelepen kötnek ki, és a PVC-ből készült fenyők újrahasznosítása nagyon drága. Emellett azt is illik tudni, hogy a fenyőtermesztés nem környezetkárosítás. Ezeket a fákat ugyanis külön erre a célra létesített telepeken nevelik, gyakorlatilag haszonnövényként, a kivágottak helyére pedig nyomban újat ültetnek – tehát a tévhittel ellentétben nem erdőirtásról van szó.

 

Legalább ötéves a karácsonyfád

 

Itthon Vas, Somogy, és főleg Zala megye áll az élen fenyőtermesztésben. Összesen mintegy 1500-2000 hektáron nevelik ezeket az örökzöldeket; a 20-25 hektáron termelő gazdaságok mellett több száz kisebb magángazdaság foglalkozik fenyővel, mindössze 1-2 hektáron. Bizonyos családoknál generációról generációra száll a „mesterség”, bár önmagában ez kevés a megélhetéshez. Ha egy egyhektáros telket nézünk, ott nagyjából 9000 fa fér el, amiből 250-300 darabot adnak el egy évben.

 

Fotó: 123rf.hu


A fenyőfatermesztésről híres a dél-zalai Nemespátró – ott szinte nincs is olyan család, amelyik ne foglalkozna ezzel. Ugyanez a helyzet Surd községgel is. A hazai karácsonyfák nagy része e két településről származik.

A fenyőfákkal persze hosszú évekig kell foglalkozni, amíg eladhatók lesznek. A leggyorsabban a lucfenyők nőnek, 5–8 évesen szokták kivágni őket; az ezüstfenyőket 6–11 évesen, a Nordmannokat pedig csak a 8. évtől lehet használni, körülbelül 15 éves korukig. Ha egy 1,5–2 méteres fát veszünk, az átlagban 12 éves lehet.

 

Fotó: 123rf.hu


Azok az örökzöldek, amelyeket például utcákon, tereken árulnak, december első napjaitól fellelhetők, így kivágásuk novemberre tehető. A kertészeti árudákban kínált fenyőket ezzel szemben csak december elején vágják ki.

 

Fotó: 123rf.hu

 

 

A karácsonyfaárusok Andersen-meséje

 

Egyre többen kínálnak fenyőfát, az árak viszont nem változtak az utóbbi években, így idén sem. Egyszerűen azért, mert a vevők nem hajlandók többet fizetni. A termesztők nehéz helyzetben vannak, a fenyőkkel ugyanis rengeteg a munka, sok a költség és a bizonytalanság.

 

Fotó: 123rf.hu


A fát nem árt metszegetni, alakítgatni, körülötte kapálni kell, lenyírni a füvet, a műtrágyázás és a vegyszerezés alapfeltétel, a meleg és száraz nyarakon pedig a rendszeres locsolás is elengedhetetlen. Ami a kiadásokat illeti: speciális gépek szükségesek (egy faragógép például félmillió forint), fontos a kártevők elleni védekezés (évente hektáronként akár négyszázezer forint is lehet a vegyszerezés, műtrágyázás költsége), a fát pedig nyilván előbb-utóbb ki kell vágni, majd el kell szállítani az árusítás helyszínére. Pluszköltséget jelent, ha a fenyőket éjszaka őrzik. A rizikót a fabetegségek és a forró nyarak jelentik, ez utóbbi főleg az elmúlt években probléma, amióta a klímaváltozás egyre erősebben érezteti a hatását. A túl enyhe tél szintén nem tesz jót a fáknak.


A megélhetést teljes egészében tehát biztosan nem fedezi a fenyőeladás, az árusok zöme épp csak annyi bevételt termel, hogy megérje ezzel foglalkozni.

 

 

Mi lesz a fenyőkkel karácsony után?

Újév napján a szemetesek mellett heverő, megtépázott fenyők szomorú látványt nyújtanak, a legtöbbször az önkormányzatok gondoskodnak ezek elszállításáról, számos helyen pedig gyűjtőpontokat létesítenek a kiszolgált karácsonyfáknak. Sopronban és Győrben ledarálják őket, és a komposztálódott anyagot talajtakaróként hasznosítják, Pécsen pedig az erőműben égetik el a fákat. A fenyők akár otthon, tüzelőként is megállják a helyüket.

 
 

Te választottál már?

 

Az emberek többsége szenteste előtt 3-4 nappal szerzi be a karácsonyfát. Ha te is közéjük tartozol, és még nem tudod, milyen fenyőt válassz, íme, egy kis segítség.

 

Fotó: 123rf.hu

 

  • Klasszikus karácsonyfaként a lucfenyőt tartjuk számon – az Észak- és Közép-Európa hegyvidéki területein honos növény hamisítatlan illattal bír, egyben a legolcsóbb (méterenként 1-2 ezer forint), viszont a levelei szúrósak és nagyon hamar lepotyognak.
  • A közepes árkategóriába tartozó, kevésbé lombhullató ezüstfenyő igen formás, és mérsékeltebben, mint a lucnak, de illata is van. Sokan különleges színe miatt választják – vagy éppen amiatt nem kedvelik. Hátránya, hogy szintén szúrós levelei vannak.
  • Nagyjából ezzel egy árban kapható a duglászfenyő, aminek hasonlóan jó a lombtartó képessége, tűlevelei pedig dörzsölésre narancsszerű illatot árasztanak.
  • Egyre elterjedtebb a szerb lucfenyő is, ami közönséges társánál valamivel drágább, ám tovább megtartja a – nem szúrós – leveleit, színe pedig az ezüstfenyőére hasonlít.
  • Egyes helyeken coloradói jegenyefenyővel (concolor) is találkozhatunk. A dekoratív fa citromos fenyőillattal tölti be a szobát, ezüstös-zöldes levelei nem szúrnak, így könnyű díszíteni, és nem hullanak, tehát a fa praktikusnak is mondható. Mindemellett ez az egyik legdrágább; egy kétméteres vágott példány nagyjából 10 ezer forintot kóstál.
  • Ugyancsak ennyibe kerül a jóval népszerűbb Nordmann-fenyő, amit szintén azért lehet szeretni, mert egyáltalán nem pereg a levele, a színe viszont a concolorral ellentétben a luchoz hasonlóan élénkebb zöld.

Ha még többet szeretnél tudni a fenyőfákról, olvasd el korábbi cikkünket

Kapcsolódó cikkeink:

Fenyőmustra: mindent a karácsonyfákról

45 kiló lisztből és 100 tojásból állt össze a mézeskalácsfalu

Így hódoltunk a téli örömöknek az elmúlt évszázadban

A természetből is meríthetsz a karácsonyi dekorációhoz





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. január
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
161718
19
202122
23242526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2016. december
Árvai Mátyás:
Winter is coming...
Gerecse 2017 - Már lehet online nevezni!
A 36. Gerecse 50 távjai 2017-ben sem változnak, a klasszikus 50-es mellett 30, 20 és 10 km-es szakaszok...