MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

A Karancs kilátója nem adja könnyen magát

A magyar–szlovák határon húzódó Karancs legmagasabb pontján kilátó áll. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt.

A Karancs–Medves vidékén, Rónabánya környékén tett látogatásunk alkalmával irányoztam be két másik túrát is erre a csodálatos tájra. Az első megvalósult terv a Karancsra vezetett. A Salgótarján felett magasodó hegység északkelet-délnyugat irányú főgerincén halad az országhatár, legmagasabb, 728 méteres csúcsán pedig kilátó áll.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


A gyakorta ködbe, felhőkbe burkolózó hegyet nem véletlenül nevezte el Mikszáth Kálmán Palóc Olimposznak. Erdőkkel borított, hármas tagoltságú tömbje messziről nézve egy fekvő elefántot formáz. A délnyugati Kupán-hegyese és a Kercseg-tető az ormány, a Kápolna- és Ivánka-hegy a fej, a Karancs pedig az állat háta. Az évmilliókkal ezelőtt kialakult vulkáni kúpot meredek lejtők, nagy szintkülönbségek jellemzik, ami meghódítását is nehezíti.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


A környező települések mindegyikéről vezet fel jelzett út, de jelentős könnyebbségre egyiken se számítsunk. A túra kezdésére Somoskőújfalu kitűnő kiindulási pont, egyike azoknak, amit tömegközlekedéssel is közvetlenül közelíthetünk meg. A vonatról leszállva csak a felüljárón kell átsétálni, és szinte azonnal a természetben találjuk magunkat. Több utat is választhatunk, de mivel korábban a zöld jelzés nehezebb követhetőségéről olvastam, mi ezzel már nem is kísérleteztünk.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


A falu feletti kellemes réten láthatóvá vált a fölénk tornyosuló vár, de a sűrű erdőbe érve elvesztettük a képet, csakúgy, mint a sárga jelet. Számítottunk ugyan a meredek emelkedőkre, de az elénk kerülő ösvény ezen is túltett. Megpróbáltunk könnyebb utat keresni, ezért egy szakaszon más irányt választottunk. Mivel így sem úsztuk meg a nehezét, ajánlott inkább a jelzett utat követni, a csúcs taktikázás mellett sem lesz közelebb.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


A zöld sáv becsatlakozásánál, egy határkő mellett tértünk a jó útra. Az 1,2 kilométerre jelzett kilátó továbbra sem közeledett. A hegyoldalban vezetett szelídebb ösvény után újabb megpróbáltatás következett. A Kis-Karancstól induló piros háromszög 500 métere még durvábbnak bizonyult. Végre felértünk egy kis tisztásra, ahol még nem a kilátó, hanem egy adótorony várt minket. A széles erdei úton jobb kanyar következett, és az innen hátralévő pár méter már tényleg sétagalopp a leküzdött magasságkülönbséghez képest.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


A Karancs tetejére a hatvanas években építettek fatornyot, amelyet 1989-ben váltottak fémre. A 2001-ben felújított, 22 méteres acélszerkezet több szinten kínál panorámát. Leglátványosabb, keletre tekintő oldala két várat is hordoz a látóhatáron. A Medves-fennsík előtti Salgó vára a jellegzetes andezitkúp csúcsán trónol, míg a Salgótarján házaitól távolabbinak látszó Somoskő várát Trianon a határ túloldalára helyezte.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


A 360 fokos kilátásnak köszönhetően érdemes a többi égtáj felé is kitekinteni. A Mátra sem kevésbé szemrevaló, sőt, tiszta időben, ha szerencsénk van, akkor a Tátra is látható. A kilátótorony felső szintje nem túl nagy alapterületű, de magassága ellenére a stabilitás érzését kelti. A tériszonnyal küzdőknek bizonyosan meg fog izzadni a tenyere, de legalább egy pillantás erejéig érdemes felmászni.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


Ha valaki a földszinten marad, megpihenhet a padokon, asztaloknál, vagy szalonnázhat a kiépített nyársalónál. Mivel feljutni nem volt egyszerű, érdemes rövid szünetet tartani, meguzsonnázni. A „csúcscsoki” létjogosultságát a feljutók nem fogják megkérdőjelezni, ahogy mi sem tettük. A hátizsákból előkerült finom falatoknak hamar a végére jártunk, majd lefelé indultunk. Az adótoronytól a zöld kereszt, sárga háromszög választandó, ha a Kápolna-hegy a következő célpontunk.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


A Szent Margit tiszteletére emelt épület történetéről megoszlanak a vélemények. A népnyelv szerint az Árpád-kori kápolna a tatárok elől menekülő IV. Béla nevéhez köthető. Az itt megpihenő, üldözői elől megmenekült király (vagy lánya, Margit) hálából emeltetett templomot. A monda szerint eredetileg a legmagasabb csúcsra szánt kegyhely nappal megépített falait éjjel az angyalok az alacsonyabb platóra hordták. Szűz Mária akaratába végül beletörődve, a kápolnát mostani helyén fejezték be. Az ötvenes években széthordott oltár és berendezés szerencsére a kilencvenes években ismét méltó helyére került, és azóta is nagy becsben van. A szent helyet zarándokok és kirándulók látogatják, a hirdetőtábla információi alapján aktív hitélet helyszíne.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


Szívesen időztünk volna még, a kápolna környéke magával ragadó, de mivel az idő szaladt, folytatnunk kellett az utat. A nyeregből a piros háromszög útvonalát választottuk lefelé, amelyen Salgótarjánból is fel lehet jönni. Egy kis esőbeálló után, a szurdokszerű völgyben két forrás is frissíti a kirándulókat. A régi térképek (és az útjelző tábla) tanúsága szerint az „eredeti” Margit-forrás az országhatáron túlra esik. Az egykori határmeghúzás után a magyarok is szerettek volna maguknak egy azonos nevű kutat, ezért a hatvanas években foglaltat szintén Margitról nevezték el. Itt víz már nem folyik, nem úgy, mint a lejjebb lévő Elemér-forrásnál. A Tőke-kút 4-8 liter/perces vízhozama az andezitrepedések tározókapacitásának köszönhető.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


A felhagyott karancsi kőfejtő kiszolgáló épületei is ebből a forrásból táplálkoztak. A hetvenes években működő bánya maradványai mellett ereszkedtünk lefelé, majd a Kercseg-laposon váltottunk irányt. A Somoskőújfaluig tartó sárga kereszt erdőkkel, mezőkkel váltakozó kellemes ösvénye hamar elszaladt fáradt lábaink alatt, miközben a falu szélső házai jelentek meg.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Eddig hozzáfűzött kommentek (2):
dr.kocsis 2017.07.01. 08:54
Köszönöm szépen a hozzászólást :) és a kiigazítást. Az első két információ tényleg új, a piros háromszög irányát azt hiszem nem tévesztettem el, csak mi nem Salgótarjántól vettük igénybe, hanem csak a Kis-Karancstól vezető utolsó szakaszát másztuk meg, de jeleztem, hogy egészen a várostól választhatjuk ezt az ösvényt :)
hobo-bobo 2017.06.29. 22:16
Szia!
Kellemes túra lehetett, ugyanakkor pár apró tárgyi tévedésre szeretném felhívni a figyelmedet.
- A Karancson a 60-as évek vége óta ez a fémszerkezetű kilátó áll, amely egykoron olajfúrótorony volt. 82-ben már én is voltam fent rajta.
- Salgó várának csúcsa nem andezit hanem bazalt
- a piros háromszög nem a Kis-Karancsról, hanem a város széli Tóstrandtól indul, egyébként ez a legkönnyebb út is egyben, egészen a kőbányáig aszfaltos, lassan emelkedő útvonal, újabban informatív, szép táblák mesélik el a környék történetét.
Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. július
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...