MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.08.18. 09:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Maczelka Lászlóné, Sallainé Kapocsi Judit, Gulyás Attila, Tóth Judit, Dani János, Greszka János

A múlt őrzői – Kunhalmok az Alföldön

A kunhalmok szervesen hozzátartoznak az alföldi tájhoz, némelyikük évezredek óta itt áll már, ennek ellenére mégis keveset tudunk róluk. Pedig a halmok sokat tudnának mesélni – a múltról, a táj változásairól, a hajdani élővilágról és azokról a népekről, amelyek évezredekkel, évszázadokkal ezelőtt éltek itt előttünk. 

Fotó: Gulyás Attila

 

A „Nagy-domb”: csak így hívtuk az utcánk végén magasodó kunhalmot, ahová gyakran jártunk ki az ottani gyerekekkel. Sáskákat fogtunk, cserebogarakat kergettünk, a lányokkal megbeszéltük az élet nagy dolgait, vagy csak úgy ücsörögtünk a tetején, és néztük a környéket. Akkoriban azonban a kunhalmokról nem sokat tudtam, csak azt, hogy bizonyára értékes kincseket rejtenek, mert éveken át minden nyáron régészek jöttek kutatni a faluvégi halmokhoz. Ma már ritkán járunk arra, ráadásul a dombunkat is beszántották már. Kicsi gyerekként ez azért volt dühítő, mert már nem lehetett felmenni rá, de hogy a halom értékes növényzete is odalett, arról akkor még fogalmam sem volt. Ahogy arról sem, hogy ez sajnos egyáltalán nem egyedi eset. A Kárpát-medencében egykor több tízezer kunhalom is lehetett, mára néhány ezer maradt belőlük, és ezeknek is csak töredéke őrizte meg eredeti méretét és értékes növényzetét. Sok kunhalom az intenzív mezőgazdaság, az útépítések és az illegális kitermelések miatt mára szinte teljesen eltűnt.

 

Fotó: Greszka János

 

Mi köze van a kunoknak a kunhalmokhoz?

 

Nem sok. A kunhalom kifejezés különböző korokból származó, más-más eredetű, emberi kéz alkotta halmokat foglal magában, vagyis szó sincs arról, hogy csak a kunokhoz lehetne kötni ezeket. Sőt, a Kárpát-medencében jelenleg egyetlen olyan halmot sem ismernek, amelyet a kunok emeltek volna. A legközelebb Moldvában találhatók ilyenek. Maga a név épp ezért elég megtévesztő.

 

A kunhalmok elnevezése és kategorizálása bonyolult ügy, nem túlzás azt mondani, hogy ahány halmokkal foglalkozó tudományág, annyiféle megközelítés. A kunhalom kifejezés a nyelvújítás szüleménye, a 19. században alkotta meg Horvát István nyelvész-történész, aki úgy vélte, a halmokat a betelepülő kunok hozták létre. Hamarosan kiderült azonban, hogy nemcsak a kunok, de már sokkal korábban, más népek is hoztak létre halmokat. Van olyan halomsír, amely már ötezer éves. Sokan épp ezért helytállóbbnak gondolják, ha a történelem során az ember által emelt mesterséges halmok megnevezésére a kunhalom helyett egyszerűen csak a „halom” kifejezést használná a szakma, ahogyan a magyar népnyelv is nevezte őket.

 

Fotó: Dani János

A bojti Tökös-Varga-tag 3. lelőhelyén teljesen elpusztult Jamnaja-kurgán közepén feltárt alaptemetkezés egy fiatal lány csontvázával

 

A kunhalmok nagy része sírhalom vagy kurgán. Ezek leggyakrabban egy kelet-európai eredetű, késő rézkori népesség (Jamnaja-kultúra) gödörsíros temetkezéseit rejtik. A kurgánok közül csak keveset tártak fel. Ezek alapján tudjuk, hogy a halottakat hanyatt fekve, felhúzott lábakkal helyezték a sírgödörbe. A halott ruháját, a testét vagy a mellé temetett tárgyakat vörös festékkel kenték be, vagy a tetem mellé okkerrögöt tettek. Ennek oka, a feltételezések szerint, hogy az okker vörös színe az életet jelképezte, avagy a túlvilági életre utalt.
A hosszú évszázadok, évezredek alatt kialakult lakódombok, úgynevezett telltelepek besorolása sem egyértelmű egy laikus számára. Míg ugyanis a természetvédelmi törvény a kunhalmok közé sorolja azokat, addig a régészek önálló kategóriaként tekintenek rájuk.

 

Szigetek a szántóföldek tengerében

 

Hajdan az Alföld jelentős részét löszpusztagyepek borították. Helyükön ma már szántóföldek vannak, a löszgyepek kicsiny maradványai csak kevés helyen maradhattak fenn. Főleg ott, ahol művelésre kevésbé volt alkalmas a terület, például a kunhalmok meredek oldalain. Itt olyan értékes fajokat találhatunk, mint például a kunkorgó árvalányhaj, a taréjos búzafű vagy az erdélyi gyöngyperje. Azonban van olyan eset is, amikor a nehezebb terep sem jelentett akadályt, így sok halmon a beszántások vagy a fásítások miatt az eredeti növényzetet mára gyomnövényzet váltotta fel.

 

Fotó: Sallainé Kapocsi Judit

A kunhalmok oldalain az értékes taréjos búzafű példányait is felfedezhetjük

 

A természet védelméről szóló 1996-os törvény országos védettséget adott a kunhalmoknak, sok esetben ez azonban már kései intézkedésnek bizonyult, rengeteg halom ugyanis nemcsak eredeti növényzetét vesztette el, de mára szinte teljesen el is tűnt, és csak a régi térképek árulkodnak arról, hogy valaha ott egy halom állt.
A halmok tájképi értékük és élőviláguk mellett a bennük rejtőző régészeti leletek miatt is értékesek, és ez különösen a sírhalmokra és a telltelepekre igaz. Ez utóbbi csoportba tartozik hazánk egyik legismertebb bronzkori lelőhelye, a Tószeg melletti Lapos-halom vagy Kucorgó-halom, amelyben 18 különböző települési szintet különítettek el, az i. e. 2100 és 1500 közötti időszakból. A nemzetközi régészszakma által is szinte kultikus helyként tisztelt halomból azonban mára sajnos nem sok maradt meg.

 

Ahol a boszorkányok táncot jártak

 

Az alföldi halmokhoz számos legenda, hiedelem és történet kötődik. Több halomhoz is fűződnek például Attila-legendák. Van, aki a Dombegyház melletti Attila-halom alatt sejti a nagy hun vezér sírját, fatemplomának helyét pedig egyes legendák a túrkevei Tere-halomba teszik. A Karcag környéki halmok egy fiatal kun pár, Zádor és Ágota szerelméről mesélnek. Számos halom elnevezése és egyéb helynevek is kötődnek a róluk szóló mondához.

 

Fotó: Maczelka Lászlóné

A Ludas-halom

 

A Mindszent, Szegvár és Derekegyház határán emelkedő Ludas-halmot még legalább egy tucat más néven is ismerik. Például Ördöngösi-halomnak is nevezik, nem véletlenül, ugyanis a népi hiedelem szerint szombat éjszakánként itt gyűltek össze a szegedi és a vásárhelyi boszorkányok. Egy 18. századi boszorkányperben le is jegyezték az egyik vádlott vallomását, aki azt mondta: „A Ludas-halomnál az ördögnek adtam testemet és lelkemet.” A halom mellett vezet el az Alföldi Kéktúra útvonala, így érdemes egy kis kitérőt tenni, és felkapaszkodni a tetejére.

 

A halmok újrahasznosítása

 

A középkorban sok, már meglévő halom új funkciót kapott, például határhalomként kezdték használni őket. Ma is számos helyen találhatunk kunhalmot a települések vagy megyék határán. Ilyen például a Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekvő Mogyorós-halom vagy a Hármashatár-halom, amely Karcag, Kisújszállás és Kenderes határán áll. A középkorban egyes kunhalmokat vesztőhelyként is használtak, erre utal például a kisújszállási vagy karcagi Akasztó-halom vagy az Újsolt melletti Bakó-halom neve.

A halmokat később őrhalomként is hasznosították, hisz tetejükről szemmel lehetett tartani a környező vidéket.Voltak olyan őrhalmok is, amelyek látótávolságra helyezkedtek el a lakott területek között – ezeknek füst-, illetve tűzjelzések továbbításában volt szerepük.

 

Fotó: Sallainé Kapocsi Judit

A kopáncsi templom

 

A sík tájakon magasodó halmokra már a kora középkortól kezdve építettek templomokat. A Debrecen és Hajdúböszörmény között, egy kunhalmon álló zeleméri templom 1310 körül épült. Bár ma már csak egy 18 méter magas csonka torony és egy falmaradvány maradt a késő gótikus templomból, így is megkapó látványt nyújt. Szintén kunhalomra épült a Tótkomlós közelében található kopáncsi templom is. Az Árpád-kori istenháza a 11. században épült román stílusban. A török időkben elpusztult, majd évszázadokra rommá lett. A helyi legendák szerint a templom harangjait a török elől egy kútba rejtették a falusiak, s úgy tartják, a harangok ma is ott rejtőznek. 1935-ben a romokat helyreállították, s a templom ma épségben és a maga visszafogott szépségében emelkedik a szántóföldek fölé.

 

Fotó: Tóth Judit

Bagimajori szélmalom

 

A környezetük fölé magasodó kunhalmok a szélmalmok építéséhez is alkalmas helyszínnek bizonyultak. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyelen található bagimajori szélmalom kissé romosan és megtépázottan is szemet gyönyörködtető látványt nyújt. A zsindelytetős szélmalmot 1850 körül építette Almásy Zsigmond, akitől később Baghy Imre vásárolta meg. A szélmalom azonban nem róla, hanem egy szegény juhászról, Bagi Gyuláról kapta a nevét, aki a népi emlékezet szerint itt gazdagodott meg, ugyanis a kutyája a halomban kincset talált. A Szélmalom-domb meredek rézsűin értékes löszpusztai növényfajokat is találunk, például kungorgó árvalányhajat, taréjos búzafüvet és heverő seprőfűt.

 

Hatezer évnyi történelem egy helyen

 

Aki a halmokkal kapcsolatban a puszta látványnál többre is kíváncsi, annak érdemes az ország azon bemutatóhelyeit és tanösvényeit felkeresni, ahol az Alföld jellegzetes „dombjairól” számos érdekességet is meg lehet tudni. Sajnos egyelőre nincs túl sok ezekből. A kevesek egyike a Békés megyében található Vésztő–Mágor Történelmi Emlékhely. Egy itteni kirándulás felér egy időutazással: a jelenből a középkoron át egészen az újkőkorig repülhetünk vissza.

 

Ez az egyik legismertebb és legnagyobb hazai tell, amely Vésztő közelében, a Holt-Sebes-Körös bal partján található. A kilenc méter magas mágori kettős halomban 700 cm-es, 9 különböző időszakra tagolható kultúrréteget tártak fel, amelynek legalsó rétegei az i. e. 3500 és 2600 közötti időszakból származnak. Az újkőkori, rézkori és bronzkori rétegekben számos leletet találtak a régészek, amelyek sok információval szolgálnak az utókor számára. A hulladékgödrök, tűzhelyek, házak vagy temetők maradványai, az ott talált eszközök, csontok, mind-mind bepillantást engednek az adott kor embereinek életébe.

 

Fotó: Maczelka Lászlóné

A szentesi Fekete-halom

 

A mágori emlékhely azért is különösen érdekes, mert a látogatók bemehetnek a kettős halom belsejébe is, ahol egy in situ, vagyis helyszíni feltárást is meg lehet nézni. Itt megfigyelhetjük a különböző korokból származó rétegeket, az azokban talált leleteket, valamint egy furcsa pózban fekvő csontvázat is. A hallottakat már a neolitikumtól kezdve általában zsugorított testhelyzetben temették el. A legelterjedtebb magyarázatok szerint ennek az volt az oka, hogy úgy hitték, ugyanolyan testtartásban kell elmennünk, ahogy csecsemőként megszülettünk. A halottakat olykor össze is kötözték, mert féltek attól, hogy a lelkük visszajár majd a földi világba.

 

A Mágori-domb a bronzkor után sokáig lakatlan volt. A honfoglalás után, a 10. században, a Csolt nemzetség kezébe került a mai Békés megye, amelynek tagjai egy monostort építettek a dombra. A monostor a 14. századig működött, a 18. század végén pedig már romként írtak róla. A Mágori-domb utolsó fejezete a Wenckheimekhez kapcsolódik, akik a 19. század elején szőlőművelésbe kezdtek itt, és egy borospincét vágattak a domb belsejébe, megsemmisítve ezzel számos értékes leletet és kultúrréteget. Az egykori borospincében ma múzeum található.

 

Fotó: Tóth Judit

A Gödény-halom 

 

Hazánk legnagyobb kunhalma, a Békésszentandrás határában álló Gödény-halom, szintén a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található. A halom valószínűleg egy rézkori nomád nép vezetőjének sírját rejti. Magassága ma közel 11 méter. A kurgán (a népi emlékezet szerint) a hajdanán itt élő gödényekről kapta a nevét, amelyek gyakran szálltak le pihenni a környező mocsarakból kiemelkedő magaslatra. Valójában azonban a közelben állt Gödénytelek nevű középkori falu neve maradt fent a halom elnevezésében. A Gödény-halom megismerését egy tanösvény segíti.

 

Fotó: Sallainé Kapocsi Judit

A Gödény-halom

 

A Hortobágyon található Szálkahalmi tanösvény a 33-as út mellett kanyarog. A névadó Szálka-halom határdomb és egyben komoly konfliktusforrás is volt két település, Debrecen és Balmazújváros között. Debrecen 1730-ban egy csárdát nyitott a halom tövében. Több se kellett az újvárosiaknak, hamarosan ők is nyitottak egyet. A nagy vetélkedésnek aztán az lett a vége, hogy mindkét csárda tönkrement.
A Kiskunsági Nemzeti Parkban 2013 és 2015 között négy kunhalomnál és két földváron végeztek rekonstrukciós munkálatokat, továbbá építettek vagy terveztek tanösvényeket a közelükben. Például a Bajától nem messze található Vaskúti-halmoknál vagy a dunatetétleni Csárda-halomnál.

 

Fotó: Greszka János

A csanádalberti Fekete-halom

 

A tervek szerint a jövőben még több tanösvényt alakítanak majd ki a Duna–Tisza közén található, épségben maradt kunhalmok és földvárak közelében, hogy minél többen megismerhessék azokat. Ezáltal reméljük, egyre több ember számára lesz fontos az is, hogy a titokzatos alföldi „dombok” még sokáig megmaradjanak.

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. novemberi számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Kastélyok és kunhalmok a Dél-Tiszántúlon

Még több kunhalom nyerhet védelmet






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Eddig hozzáfűzött kommentek (1):
hobo-bobo 2017.08.07. 17:40
Szia!
Jó kis írás lett ez, elképesztő hogy mi van az Alföldön, szinte a homok alatt!
És amiket felsoroltál még meg sem közelítik a Bugac határában pár esztendeje megtalált Pétermonostorának történelmét és leletgazdagságát! Egyedülálló, európai szinten is nagyon ritka leleteket találtak, egy Tihany méretű kolostor alapfalaival, szinte a homok alatt, plusz egy nagyváros nyomait, amely az Árpád-kori Magyarországon az Alföld központja lehetett.
Úgy isi ismertették a helyet pár éve hogy "átírja az Árpád-kor történelmét"
Terveztem már hogy írok róla, de még nem jutottam el odáig.
Egyébként most lesz a Kurultáj a közelben, nagyon látványos és érdekes rendezvény az is.
Üdv!
Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...