Szeretné megőrizni az utókor számára a fontos tájképi és kultúrtörténeti értékkel bíró kunhalmokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Most 28 újabb ilyen „földmű” védelmét javasolják.
A kunhalmok döntő többsége temetkezési hely, sírdomb, más néven kurgán. Lakódombokból, vagyis tellekből szintén szép számmal akad. Emellett vannak még őrhalmok, határhalmok, és motték - ez utóbbiak a középkorban létrehozott, emelt alapú dombok, amelyekre erődítményeket, templomokat építettek.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén összesen 2389 halom, illetve halomhely ismert, ezek közül a legtöbb kurgán vagy tell. Magyarország, és feltehetőleg a Kárpát-medence legmagasabb kunhalma is itt található, ez a Békésszentandrás határában fekvő Gödény-halom, amely csaknem 13 méter. Ez jelentős szám, a többi itteni kunhalom ugyanis átlagosan csak 2-4 méteres. Szerencsére a magasabb halmokat az elmúlt évszázadokban nem művelték, így azokon megmaradt a közel eredeti vegetáció.
A kunhalmok megőrzésének érdekében a nemzeti park igazgatósága javasolta ezek felvételét a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerbe (MePAR), 292 korábban felvett ilyen objektum mellé. A rendszer lényege, hogy naprakész információt szolgáltat minden egyes mezőgazdasági tábla esetében arról, mely területek jogosultak támogatásra, ott milyen támogatási jogcímekre lehet pályázni, és milyen előírásokat kell betartani a gazdálkodás során.
Az újonnan javasolt halmok többsége a Kis-Sárréten található, de vannak a Csanádi-háton és Csongrád megyében is.
Kapcsolódó cikk:
Kunhalmokat mentenek a Kiskunságban
