MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2015.12.25. 09:00,   Szöveg: Szatmári Zoltán,   Fotó: Szatmári Zoltán

A némaság kolostora Majkpusztán

A Vértes északi lábánál olyan erdők rejtekén bújik meg a majki kamalduli remeteség kolostoregyüttese, ahol talán még a lélek is lábujjhegyen jár. A korábban méltánytalanul elhanyagolt műemlék most megújult köntösben fogadja a madárdalos erdei ösvényen érkező látogatókat.

Fotó: Szatmári Zoltán

 

A kamalduli rendet a 11. században Szent Romuald alapította Itáliában, egy Malduli nevű földbirtokos gazda által felajánlott birtokon. Az első kamalduli remeteséget Nyitra közelében, a Zobor-hegyen alapították 1691-ben. A rend fehér csuhás szerzetesei a 17. század végén jelentek meg hazánkban. Az ismert alapítások sorában a majki remeteség a negyedik, egyben utolsó volt, amelyet gróf Esterházy József 1733-ban hozott létre gesztesi birtokán. A gróf a rendnek adományozta a több mint 1000 holdas birtokát, az építkezéshez pedig még alapanyagot is biztosított. A majki remeteség emeletes főszárnyból és két földszintes mellékszárnyból álló konventépületét (foresteria) 1745-től 1752-ig építették, de a belső díszítőmunkálatok az 1760-as évekig is elhúzódtak.

A rend falai között közösségi helyeket is kialakítottak: gyógyszertárat, betegszobát, könyvtárat, kápolnát, éléskamrát, konyhát, borbélyszobát, asztalosműhelyt és sütőházat is. Érdekesség, hogy a két konyhának külön funkciója volt: az egyikben főztek, a másikban a halakat készítették elő, hiszen a majki szerzetesek – főleg böjt idején – előszeretettel fogyasztottak halakat. Az éléskamrában romlandó ételeket, valamint zsírt, káposztát és uborkáshordót raktároztak. A clausurában pedig a remeték cellaházai álltak. Ezen utóbbiak építését a kor főpapjai és jómódú magánszemélyei támogatták, akiknek mecenatúráját úgy hálálták meg, hogy az egyes házak homlokzatán elhelyezték címereiket, amelyek még ma is megtekinthetők. Az aprócska házak utcákat képeznek, amelyek két oldalán levendula ringatózik. A cellaházak egy bejárattal és öt ablakkal, valamint a házzal megegyező méretű kerttel rendelkeznek.

 

Fotó:Szatmári Zoltán

Minél jobban ritkulnak a szavak…

A barokk műemlékegyüttes tizenhét cellaházból, a remeteség szívében álló templom csonka tornyából, támpilléréből, valamint a rendházépületből áll. Maga a templom Franz Anton Pilgram tervei alapján született, de halála után a hiányzó részeket az Esterházyak építésze, Feller Jakab fejezte be. A templom mennyezeti freskója pedig a messze földről híres Franz Anton Maulbertsch keze munkáját dicséri. A sors nem volt kegyes a rendhez, hisz a templomot 1811-ben villámcsapás érte, amelynek következtében – a tornyot kivéve – az épület megsemmisült.

 

Fotó:Szatmári Zoltán

A „csendkolostor” falai között andalogva Ottlik Géza szavai sejlenek fel a lényegről, amelyet az Iskola a határon című művében fogalmazott meg: „Minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sűrűsödik az igazság; s a végső lényeg a hallgatás táján van, csak abba fér bele.” A némasági fogadalmat tett szerzetesek egymással nem kommunikálhattak, a külvilággal sem érintkezhettek, és cellalakásuk kertjét is csak engedéllyel hagyhatták el. Fogadalmuk alól évente csak néhány nap jelentett kivételt, amikor a refektóriumban összegyűltek és imádkoztak. Az elegáns díszebédlő falait stukkódíszes keretben képek ékesítik amelyek a rend alapítója, Szent Romuald életének jeleneteit ábrázolják, a szekrényekben pedig 18. századi edények lapulnak. A remeték e helyiségbe csak ünnepekkor tehették be lábukat. A különleges freskók, a restaurátorok gondos munkájának köszönhetően, most teljes fényükben pompáznak.

A lelki tökéletességre vágyódás igénye

A kamalduli remeték lelki tökéletességre törekedtek, ezért puritán életüket szigorú napirend szerint élték, böjtöltek, imádkoztak, írtak, lelki olvasmányokat végeztek, magányosan elmélkedtek, valamint cellaházaik kertjeit ápolták, művelték. A szerzetesek hazánkban csupán fél évszázadig maradhattak, miután II. József türelmi rendelete alapján 1782-ben megszüntették a rendet. Ekkor a kolostorban 15 remete lakott.
 

Ne nekünk, Uram, ne nekünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget.” (Zsoltár 115.1)

Fotó:Szatmári Zoltán

A főépület emelete A hallgatás ereje című kiállításnak ad otthont, amelyen keresztül bepillantást kaphatunk a kamalduli rend nemzetközi és magyarországi történetébe. A bútorok és használati tárgyak a rend megszűntével eltűntek, illetve megsemmisültek, így a jelenlegi kiállítás autentikus hangulatáért felelős tárgyakat a nemes cél érdekében 30 hazai múzeum és gyűjtemény adta össze. Ilyen történelmi bútorok tekinthetők meg a refektóriumban, a díszteremben, a káptalanteremben, a könyvtárban, valamint a kápolnában is. A tárlat több szobája is megemlékezik II. Rákóczi Ferenc a franciaországi grosbois-i kamalduli remeteségnél tett látogatásáról.

Posztógyárból vadászkastély

A remeteség épületeit a 19. században posztógyár céljára hasznosították, 1860-tól 1945-ig pedig vadászkastélyként használta az Esterházy család. Majk méltán büszke arra, hogy gróf Esterházy Móric, aki 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnöke is volt, itt látta meg a napvilágot. Róla egy kamarakiállítás emlékezik meg a régi falak között. Az Esterházy-kastély felújított belső udvarán egy reneszánsz kutat állítottak fel, amelynek oldallapjait a család címerei díszítik. A kút különlegessége, hogy feltárása során föld alatti folyosórendszerre bukkantak, amelynek ágai a cellaházakat kötik össze egymással, kijáratát pedig a kolostoron kívül fedezték fel.

 

Folytatódik az újítás

A kolostorépület teljes felújítására 885 millió forint uniós támogatást használtak fel, és ennek keretében az első fázisban megújult az épület díszudvara, a cellaházak, a cellakertek és a templomtorony is. A következő időszakban a remeteség tizenhét cellaháza a hozzájuk tartozó kertekkel, a csonka templomtorony, a kolostor gazdasági kertjei, valamint az ún. grottakápolna is új köntösben fog tündökölni.

 

 

Hasznos információk
o Nyitvatartás: hétfő kivételéven mindennap 10–18 óráig (idegenvezetéssel látogatható)

Megközelítés: Budapest és Győr felől az M1-es autópályán a környei leágazásnál kell letérni, majd Oroszlány irányába haladni. Hamarosan felbukkan a Majk-tábla.
További információ: majkikolostor.hu; majk.hu

 

 

 

 



 

 

 

 

 

 

 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015 novemberi számában.

 



Kapcsolódó cikkeink:

Öt kolostorrom, ami megér egy túrát - 1. rész
Öt rejtélyes kolostorrom, amit vétek lenne kihagyni - 2. rész



 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. február
Tóth László:
Hajtűkanyar
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...