A vadregényes vizes élőhelyen jó néhány fontos és kivételes állat és növény lelt otthonra, melyeket egyenként mutatnak be az igazgatóság közösségi oldalán. Ismerd meg őket te is!
1991-ben már létrejött a nemzeti park elődje, ami a Fertő tó Tájvédelmi Körzetet foglalta magában, 1994-ben pedig hozzácsatolták a Hanságot is. Hivatalosan ettől az évtől függ össze a terület az ausztriai nemzeti parkkal. Az igazgatóság mostanában egy-egy érdekes itt élő állatot és növényt rendszeresen bemutat a Facebook-oldalán, ezért érdemes őket követni, ha pedig egy kis ízelítőt szeretnél, íme:


Világító kék szemeivel akár az Éjkirályhoz is hasonlíthatnánk a fehér szamarakat, amely a 80-as években még igen ritkának számított. Szerencsére mára megszaporodott az állománya – több mint 300 él belőle, ebből kb. 25 a Fertőzugban, ahol tenyésztik is. A szamarak jelenléte nagyban hozzájárul a természetvédelemhez, mert legelésükkel elősegítik az élőhelyi változatosságot.
A jópofa kinézetű, fekete „bajuszáról” könnyen felismerhető barkóscinege a Fertő nádasának lakója, van, hogy az enyhébb teleket is itt tölti. Egy évben akár 2-3 fészekalja is lehet. Jellegzetes hangja van, itt meg tudod hallgatni. Érdekesség, hogy a barkóscinege gyakran egy életre választ párt, közösen épít fészket és nevel fiókát.


A rákosi viperát cikkcakkos mintázatáról és függőleges pupillájáról lehet felismerni. Nem nő nagyra, legfeljebb 50 centis lehet, és rejtőzködő életmódot folytat. Gyenge, kevés mérge van, ezért emberre nem igazán veszélyes. Az őshonos faj Magyarország legritkábban előforduló hüllője.


A sziksófű mostanában lesz a leglátványosabb, ugyanis ősszel élénkvörös színt vesz fel. Megjelenéséhez sóra és vizes talajra van szükség, így a Fertőzug ideális élőhely számára. A szikes tavak eltűnésével a növényből is egyre kevesebbet találunk.


Különleges védelemre van szükség, hogy megőrizzük az egyébként ritkán látható mezei hörcsög állományait. A Fertőzugban él, de Európa-szerte egyre kevesebb van belőle. Pedig egykor még dohányzacskókat is készítettek a túlszaporodott rágcsálófaj bőréből. Bundája jellegzetes mintájú: a pofáján és oldalán fehér foltok díszítik, a hasa fekete, a háta leginkább barnás-vöröses, de fekete szőrszálak is tarkítják. Akár 30 centisre is megnőhet.


Látványos, kék virágokkal büszkélkedhet a kornistárnics, ami ilyenkor, ősszel nyílik a mocsár- és lápréteken, hegyi kaszálókon. Akár térdmagasságúra is megnőhet, a virágai pedig kimondottan nagyok. Régebben a tüdőbajt kezelték a növény gyökerével.

