Ebben az időszakban kelnek ki a kisteknősök a tojásból, és hamarosan elindulnak a víz felé. Meglepő helyeken találkozhatunk velük.
Nyár végén, ősz elején mocsári teknősök lakta vizes élőhelyek közelében – például a Körös–Maros Nemzeti Parkban – van esélyünk összefutni a kétszázforintos érme nagyságú, frissen kikelt teknősökkel. Számos veszély leselkedik rájuk, miközben a vízhez igyekeznek: gólyák, gémek, sirályok, nagy kócsagok áldozatául eshetnek.
A mocsári teknős, ahogy a neve is mutatja, mocsarak, állóvizek, lassú folyású folyók árterének a lakója. Ízeltlábúakkal, kétéltűekkel, csigákkal és férgekkel táplálkozik, de dögöket is fogyaszt, vagy beteg halakat zsákmányol. Piciként főleg
szúnyoglárvák, apró vízi puhatestűek és elpusztult állatok
szerepelnek az étlapján. Hazánk egyetlen őshonos teknősfaja védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Veszélyezteti az idegenhonos ékszerteknős elterjedése a természetben, ami kiszorítja az élőhelyeiről.
A nőstények május végén, illetve júniusban rakják le a tojásaikat a víztől eltávolodva (akár két kilométert is gyalogolhatnak). A teknős először felpuhítja a talajt a vizeletével, kikapar egy kis lyukat, és ebbe rejti a tojásait – magyarázza a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság az oldalán. A tojások 2 és fél-3 centisek, hosszúkásak, kemény héjúak. Sajnos tíz fészekből csak kettő-három ússza meg, hogy rókák vagy vaddisznók martalékává váljon.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/8R2UQDRHYE4Y.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Egy szuper körtúrát ajánlunk ennek az alig ismert hegységnek a felfedezéséhez.
Egy újonnan indított túramozgalmat jártunk le a Bükkhát ritkán járt vidékén.
Ezeket a nyomvonalakat garantáltan élmény letekerni.
Top5 turista magazin cikk
Madártani szenzáció – kuhi fészkelt a Dél-Alföldön
75 éves a balatonfenyvesi kisvasút: születésnapi robogás a Nagybereken át
Történelem és spiritualitás találkozása a Keszthelyi-hegységben
Ritka égi jelenség – Teljes holdfogyatkozás az őszi égbolton
