MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2015.06.01. 08:34,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: TM

Amit felszántott az ördög - Top 5 geotúra, 2. rész

Szeretsz kirándulni? Érdekel a Kárpát-medence mozgalmas földtörténeti múltja? Akár a Visegrádi-hegységet, Aggteleket vagy épp a Balaton-felvidéket választod úti célul, különleges földtani és felszínalaktani látnivalókra bukkanhatsz, csak járj nyitott szemmel. Íme öt izgalmas bakancsos úti cél, ami akár egy nyári hétvégére is kiváló program lehet.

 

1. Misztikus hely a hegyek között - Holdvilág-árok, Visegrádi-hegység

 

A Pomáz közelében található Holdvilág-árok népszerű kirándulóhely. Bár legtöbben a szépsége miatt látogatják, geológiai szempontból is különlegességnek számít. A patak munkája nyomán ugyanis vulkáni törmelékes kőzetekben jött létre szurdokvölgy, ami országos viszonylatban meglehetősen ritkának számít. A fokozatosan mélyülő völgy a felső szakaszban éri el esztétikai csúcspontját, hisz itt több méter magas, függőleges falak magasodnak fölénk. A falakban elkülöníthetők a vulkáni törmelékes kőzetek különböző típusai- andezit-és dácittufa és durvaszemcsés lávabreccsa.

 

A függőleges falak oldalában néhány mesterséges üreg is látható. Ezek közt van kora középkori tárna, és egyes feltételezések szerint ősi temetkezési hely is lehetett itt. A negyvenes években Sashegyi Sándor régész csontokat és cseréptöredékeket is talált a völgyben, és feltételezte, hogy talán Árpád fejedelem sírját is itt kell valahol keresni.

 

A völgy felső szakaszában, ne lepődjünk meg, egyszer csak véget ér az út. Ha kimászunk a Meteor- létrán, tovább haladhatunk a Lajosforrás felé, de előtte még pillantsunk vissza, és nézzük meg a magasból is a gyönyörű völgyet.


Megközelítés: Kiskovácsitól, a Pomáz-Dobogókői busz megállójának közelében induló piros keresztjelzésen.

 


2. A Baradla-barlang tetején - Tó-hegyi ördöszántás, Aggtelek

 

Aggtelek északkeleti határában található, egykor erdővel borított Tó-hegyen ma hazánk legváltozatosabb karrmezőjét figyelhetjük meg. A karrok karsztos oldódás során létrejött mikroformák, tulajdonképpen miniatűr mészkőszirtekkel határolt változatos formájú üregek és csatornák. Itt például láthatunk gyökérkarrokat, melyek bizonyítékul szolgálnak arra, hogy egykor erdő borította a hegyet. Ezek a szabálytalan alakú formák ugyanis a fák gyökerei által termelt szerves savak hatására oldódtak ki. Az erdőt később kivágták, a meredek hegyoldalról pedig gyorsan lepusztult a talaj. A felszínre került üreges, szabálytalan mészkőfelszínt tovább formálta a lejtőn lefutó csapadékvíz és az aprózódás, további változatos karrformákat létrehozva. A karrmező népies neve ördögszántás, mert régen úgy tartották, az ördög ekéje hozta felszínre a hegyoldal éles mészkőszikláit.

 

Valószínűleg a Tó-hegy fáinak kivágása után, a csupasz felszínről lehordódott törmelék miatt tömődött el az Ördögszántás alatt fekvő víznyelő is. A lefolyástalan víznyelőben aztán összegyűlt a csapadékvíz, és létrejött az Aggteleki-tó, melynek helyén a XVIII. században még káposztáskert volt.

 

A Tó-hegyen vezet át az Aggtelei Nemzeti Park 7,5 km hosszú Baradla tanösvénye, mely a barlang aggteleki és jósvafői bejáratát köti össze, érintve közben a legszebb felszíni látnivalókat.


Megközelítés:
Rövid séta az Aggtelekről Jósvafőre vezető közútról vagy a Baradla tanösvényen.

 


3. Stabilan instabil - Pákozdi ingókövek, Velencei-hegység

 

A Velencei-hegység hazánk legidősebb, legkisebb és egyetlen gránit alapkőzetű hegysége. A gránit mélységi magmás kőzet, lepusztulása sajátos, néha egészen különös formájú sziklaalakzatokat hozott létre.

 

A keletkezése óta eltelt pár száz millió év alatt a Velencei-hegységet alkotó gránittest alaposan lepusztult. Az idők során a külső erőknek jobban ellenálló kemény gránittömbök kipreparálódtak, a köztük lévő puhább törmeléket pedig a víz és a szél elszállította. A külső erők hatására lekerekített, olykor egészen bizarr formát mutató kőtömbök, az ún. gyapjúzsákok keletkeztek, melyeknek felszíne ma is pusztul. A több csoportban található kövek némelyik úgy áll, mintha a következő pillanatban mindjárt ledőlne, ezek az ingókövek.

 

Ennek legismertebb és legszebb példája a hegységben a Kocka-kő. Persze a többi nevezetesebb formációi is megindította ez emberek fantáziáját, és ezek is nevet kaptak. A Sár-hegy keleti oldalában találjuk a Gomba-követ és a Kis-Cipót. A Pogány-kő csúcsa körül a Pogány-kő, az Oroszlán-szikla és a 35 méter hosszú és 13 méter széles Pandúr-kő dacol az idővel, de Sukoró északkeleti határában is van egy magányos formáció, a Gyapjaszsák.


Megközelítés:
A Pákozdról induló sárga jelzésen, majd a Gránit tanösvény jelzett turistaútján

 

 

4. Óriások hangszere - Szent-György hegyi bazaltorgonák

 

A Szent-György hegy 3-4 millió évvel ezelőtt, vulkanikus tevékenység során keletkezett. Az idők során a keményebb vulkáni kőzetek ellenálltak a külső erők pusztításának, míg a környező, puhább üledékes réteget lepusztultak. A 414 méter magas hegy, a Balaton-felvidék többi tanúhegyéhez hasonlóan, magasan környezete fölé emelkedve, tanúskodik a korábbi idők viszonyairól.

 

A hegy legismertebb látnivalói az északkeleti oldal bazaltorgonái, melyek a 30 méteres magasságot és a 1,5 méteres átmérőt is elérhetik. Az oszlopok alakjukat a láva kihűlése során nyerték el, ahogy az összehúzódó anyag felhasadozott. A réseket később a külső erők, a hőmérséklet ingadozás, a szél, a fagy tovább tágították, és az oszlopok fokozatosan elkülönültek egymástól. Pusztulásuk ma is tart, és némelyik különálló oszlop közel van a ledőléshez vagy már le is dőlt, kőfolyásokat, törmeléklejtőket létrehozva.

 

A bazaltorgonákat és a hegy egyéb látnivalóit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 4 km hosszú tanösvényét bejárva kereshetjük fel. A hét állomás egyike érinti a hegy oldalában található „Jégbarlangot” is, mely tulajdonképpen egy álbarlang. Egy bazaltoszlop ledőlése során keletkezett, a törmeléktömbök közt megrekedt üregként. A barlangban a hideg levegő még a legforróbb napokon is megmarad, innen ered a neve is. A népnyelv „Sárkánybarlangként” is emlegeti, mert úgy hitték régen, egy sárkány lakott benne.


Megközelítés: A volt raposkai bányaudvarból induló Bazaltorgonák tanösvényen. A kiindulópont Tapolca felől érkezve a raposkai elágazónál balra található.

 

 

5. Párnaláva a hegyoldalban - Szarvaskő

 

Talán nem olyan látványos, de geológiai szempontból annál különlegesebb látnivaló. A Délnyugati-Bükk, a Kerek-hegytől a Keselyű-bércig tartó vonulata, ugyanis egy 165 millió évvel ezelőtti tengeralatti vulkánkitörés nyomait őrzi. Az itt fellelhető kőzetek közt megtaláljuk például a bazalt egy különleges megszilárdulási formáját és egy hazánkban ritka kőzetet, a gabbrót is. Ez utóbbi a tengeri üledékbe benyomuló magmából keletkezett, és a szarvaskői a legjelentősebb hazai, felszíni előfordulása. A bazalt Szarvaskőn jórészt párnalávaként fordul elő. Ez a jellegzetes forma a tengerfenékre kiömlő forró láva hirtelen lehűlésekor keletkezik, mikor az a hideg tengervízzel érintkezik.

 

A Szarvaskő település központjából induló Geológiai tanösvény állomásain hasznos információkat kaphatunk az itt előforduló kőzetekről. A tanösvény felvezet a Vár-bércre, a XIII. században épült vár romjaihoz. A vár az egri püspök uradalmához tartozott, 1596-ban török uralom alá kerül és csak 1687-ben szabadul fel. 1735-ig lakott volt, utána magányosan, lassan az enyészeté lett. A vár romjaitól nagyon szép panoráma tárul elénk.

 

A falutól nem messze van egy hosszabb, 6,5 km hosszú körút is, mely érinti a Tó-bérci kőfejtőt, mely mára geológiai bemutatóhellyé alakult. Itt tanulmányozható legjobban a tengeri üledékbe nyomult gabbró intrúziót és megannyi ásvánnyal is megismerkedhetünk.


Megközelítés:
A Szarvaskő központjából, a parkolóból induló Geológiai tanösvényen. Jelzése fehér négyzetben ferde kék sáv.

 



A témáról bővebben a Turista Magazin 2014. évi augusztusi számában olvashatsz.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Mesélő kövek - Top öt geotúra, 1. rész

Még több hír Aggtelekről
Még több hír a Visegrádi-hegységről






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. október
Ángyán Krisztián:
Vintgar-szurdok
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...