MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.12.29. 10:00,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: Gulyás Attila

Egy ismeretlen kastély karnyújtásnyira a fővárostól

Senkit nem hibáztatok, ha még soha életében nem hallott az acsaújlaki Prónay–Patay-kastélyról. Én is csak teljesen véletlenül, egy kevésbé ismert netes fórumon bukkantam rá, és meglepetten konstatáltam: amellett, hogy kivételes állapotban van, Budapest belvárosától csupán egy óra autóútra található. Látogatásunkkor aztán kiderült, hogy a kastély nem csak küllemében lóg ki a hasonló épületek sorából.

Acsa községe Pest és Nógrád megye határán, a Sápi-patak és a Galga összefolyásánál fekszik, az Acsaújlaknak nevezett apró településrészre pedig a Vác felé vezető országút mellett lelhetsz rá. Itt áll az impozáns kastély, amit alig ismer valaki, pedig egész évben látogatható.

 

Nem nyom agyon a történelmi atmoszféra
 

Először is azt kell leszögeznünk, hogy aki történelmi időutazásra áhítozik, nem itt találja meg a számítását. Az épületben ugyanis nem az várja a látogatókat, ami egy kastélyban tipikusan előfordul, és ez részben annak köszönhető, hogy csupán cirka százéves az épület. Itt nem bámulnak szigorú felmenők festett portréi a falakon, múzeumi kiállítást sem rendeztek be a termekben, a többi kastélyhoz képest pedig az a legörvendetesebb különbség, hogy az acsaújlaki épület minden egyes termébe be lehet lesni. Kivéve, ha a tulajdonos – akinek a kilétét rejtélyes módon nem fedte fel a hölgy, aki körbevezetett minket – a helyszínen tartózkodik (általában a nyári időszakban), abban az esetben ugyanis a lakosztályokat bezárják a látogatók előtt, az épület többi részébe viszont akkor is ugyanúgy beengedik az érdeklődőket.

 

 

A kastély kívülről egy középkori várra hasonlít, de csak formájában; a sárgára festett falak és a zöld cserepek inkább lakóházra emlékeztetnek. Mögötte egy hathektáros park terül el, ami a kastélyt bemutató tájékoztatóanyag szerint helikopter fogadására is alkalmas – ezt csak azok kedvéért jegyezném meg, akik nem szívelik a tömegközlekedést, és az vezetéssel is hadilábon állnak.

 

 

Belépve szembesülünk igazán azzal, hogy nem egy átlagos „kastélyos felhozatallal” lesz dolgunk. Az épület 2610 négyzetméterén, 13 hálószobájában, fürdőszobáiban, fogadótereiben, szalonjaiban, illetve az összes többi helyiségben különös egyveleget alkot a régi és az új. Az óriási LCD-tévé, a kardok és a márványkandalló jól megférnek egy helyiségben, de máshol is csak kapkodjuk a fejünket: aranyozott kristálycsillárok, kézzel festett freskók, wellnessrészleg, vörös szőnyeg, borospince, francia falikarok, jakuzzi, antik ólomüveg a családi címerrel. Meg kell hagyni, ilyesmit nem sűrűn látunk együtt. Bizonyára ez az oka, hogy a kastély esküvői fotózások népszerű helyszíne, videoklipet is forgattak már itt, sőt, Kiszel Tünde legújabb fergeteges naptárának fotói is ebben az épületben készültek. A kastély egyébként egyben kibérelhető különböző rendezvényekre vagy szállásként, és a környéken vadászni, horgászni és lovagolni is lehet.

 


Ilyen nászajándékot bárki szívesen kapna
 

A birtokot, amelyen a kastély áll, egykor Sápi majornak nevezték. 1905-ben tett szert rá Prónay Dezső, az evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, és hamarosan nagy építkezésbe kezdett a területen. Lányának, Iphigéniának emeltette a „szerény” hajlékot, acsai birtokukat ugyanis nem örökölhette volna. (Az hitbizománnyá alakult, így tehát csak fiú leszármazott juthatott hozzá.) Az acsaújlaki kastély 1907-től 1910-ig épült, a báró kívánsága szerint a környékbeli lehetőségek kihasználásával, azaz Csőváron kitermelt mészkőből és romhányi kőből, a téglákat pedig helyi cigányok verték és égették. A parkot a kastély megépülte után alakították ki, rengeteg növényt a báró felvidéki birtokairól telepítettek át ide. Iphigénia és újdonsült férje – Patay Tibor vármegyei főispán – végül nászajándékba kapták a birtokot. A területen agrárgazdálkodást folytattak, tehenészetükkel később több díjat, oklevelet bezsebeltek.

 


 

Iphigénia 92 esztendőt élt, most az acsai evangélikus templom kriptájában nyugszik. Három fiúgyermeke született, akik örökölték a szerencsés génállományt: egyikük 101, másikuk 99 évesen hunyt el, Patay Pál, a neves régészprofesszor pedig még mindig él; tavaly decemberben töltötte be 103. életévét.

 

 

Az ötvenes években az épület termelőszövetkezeti központként működött, majd 1986-ban az egyik legelső hazai kastélyszállóként nyitották meg a nagyérdemű előtt. 1993-ban egy német vadász tulajdonába került, aki jelentős szerkezeti átalakításokat végzett az épületen. Egykori jelenlétét most számos fel-felbukkanó vadászati motívumban érhetjük tetten, például az ólomüvegeken, freskókon. Utóbbiak közül a lépcsőházban található, szarvasvadászatot ábrázoló falfestés a legmegragadóbb – önkéntelenül is arra készteti az embert, hogy elmerengjen, vajon kiről mintázták az ágyékkötőben, íjjal vadászó legényt. A kastély 2011 óta áll nyitva újból a látogatók előtt, akkor vásárolta meg a Green Portfolio Kft., az épület jelenlegi üzemeltetője.


Az utolsó szegletig felújították
 

A kastély kívül-belül ragyogó állapotban van, látogatásunkkor is éppen kisebb karbantartási munkákat végeztek. A legutóbbi nagy volumenű felújításon 2011–2012-ben esett át, amit részben uniós támogatásból valósítottak meg.

 


 

Megszépült a teljes homlokzat, kicserélték a tető héjazatát, végeztek talajnedvesség elleni szigetelést, valamint korszerűsítették a fűtést: most biomasszakazánokat használnak. A kastély hátsó udvarára napelemfarmot telepítettek. Ekkor alakították ki a wellnessrészleget is kül- és beltéri úszómedencékkel, jakuzzikkal, gőzkabinnal és finn szaunával. A parkban kivágták a bozótot, kerítést húztak fel, sétányokat alakítottak ki, kitisztították a patakmedreket, és tölgyfa hidakat építettek – így most teljesen bejárható a kert. Az itt álló faházak közül hetet újítottak fel. A teljes kastélypark (beleértve a tó környezetét is) díszkivilágítást kapott, csakúgy, mint maga az épület.

 


 

2012-től 2016-ig a kastély kreatív alkotóközpontként funkcionált, ahol az érdeklődők különböző művészeti ágakban próbálhatták ki magukat. A paletta a tájfestéstől, a szobrászattól a fotózáson és a land arton keresztül a korongozásig, a textilfestésig és a gyertyaöntésig terjedt. 2017-től privát kastélyként működik a Párizs környéki kastélyok mintájára. Jelenleg bárki számára szabadon látogatható.

 

Hasznos információk
Cím: 2683 Acsa, Újlak puszta 1.
Weboldal: www.acsaikastely.hu
Nyitvatartás:
Nyári időszakban (április 1. – szeptember 30.) mindennap 9–19 óráig
Téli időszakban (október 1. – március 31.) mindennap 9–16 óráig
Belépődíj külföldieknek, angol nyelvű szakvezetéssel: 1500 Ft
Belépődíj magyaroknak, magyar nyelvű szakvezetéssel: 1000 Ft
Diákoknak és nyugdíjasoknak: 800 Ft
 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. márciusi számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Királyi rezidencis és háborús bunker Gödöllőn

Felfedezésre vár a cserháti Csővár

Ybl Miklós egyik legszebb munkája – Szabadkígyós 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
15
16
1718192021
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...