Novemberi lapszámunk História rovatában most egy olyan kastélyt mutatunk be, amiről már mindenki hallott, és ahol valószínűleg sokan jártak, de ígérjük, így is megpróbálunk róla újat mondani.
Hazánk egyik legnagyobb kastélya több szempontból is figyelemre méltó. Az egyik az, hogy bár jó részét ennek is lelakták és kifosztották, azért rengeteg korabeli bútor megmaradt, ráadásul úgy, hogy a helyszínen, a kastélyban vészelte át a szovjet megszállást – ha kíváncsi vagy arra, hogy ez hogyan történhetett, lapozd fel a magazint!
.jpg)
Az épület egyik leglátványosabb terme a könyvtár, amire joggal büszkék a keszthelyiek. 1792-ben építtette Festetics György, és anno az összes jelentős kiadványt begyűjtötte, ami csak Európában megjelent. Mára több mint 80 ezer kötet, kotta, atlasz és más könyvtári egység sorakozik a polcokon. A legrégebbi könyv Thuróczy János Chronica Hungaroruma, amely 1488-ból származik, a legnagyobb példányok pedig minden bizonnyal Napóleon egyiptomi hadjáratáról szóló kötetei.
A kastélyparkban is érdemes tenni egy sétát. A pálmaház és a madárpark külön belépődíjas rész, egzotikus növényekkel és kerti tóban pancsoló vízimadarakkal a középpontban. Egyedülálló a hintómúzeum: 2004-ben nyílt, és azóta is folyamatosan bővül; most körülbelül 60 járművet – szekeret, kocsit és természetesen hintót – vehetünk itt szemügyre.
Ha kíváncsi vagy a teljes cikkre, vásárold meg novemberi számunkat. Előfizetni ide kattintva tudsz.
Íme, tíz olyan hely, amelyet érdemes a bakancslistánkra venni, ha az Alföldön járunk.
Általában egy túrázó akkor érkezik meg az Alföld kék útjára, ha már egészen belemelegedett az országjárásba, megigézte a vándorlás szabadságérzete, és e mámorító élmény átéléséhez új terepet keres.
Petőfi Sándor nagy költő és nagy távgyalogló volt. Kora neves emberei közül talán senki se járta be úgy keresztbe-kasul Magyarországot, mint ő.
