MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2014.12.19. 09:02,   Szöveg: bnpi - Gombkötő Péter,   Fotó: Shutterstock

Így vértezd fel magad barna medve ellen

Az elmúlt években az északi szomszédunktól kis számban érkező barna medvék hazánkban is megtalálták élőhelyeiket. Az állandó megtelepedésre alkalmas területek - a Börzsöny, a Mátra, a Bükk, Aggteleki-karszt - között lévő, a faj terjeszkedését szolgáló zöld folyosók is a medvék rendelkezésére állnak.

A barna medve alapvetően mindenevő állat, étrendje nagyobb részét növényi eredetű táplálék teszi ki. A számára szükséges fehérjét elsősorban rovarok, dögök elfogyasztásával veszi magához, azonban ahol megteheti, esetenként a háztájiban is kárt tehet. Ez elsősorban ott várható, ahol az erdőhatár és a gazdálkodási egység határa egymáshoz nagyon közel esik. A külhoni tapasztalatok alapján a medve általi zsákmányolások száma egy kb. ötszáz méteres biztonsági sáv esetén már elenyésző.


Szintén fontos tudni azt is, hogy a faj természetszerű erdei élőhelyeinek zavarása, kiterjedésének csökkenése (pl. véghasználatok, tarvágások) esetén nagyobb eséllyel várható a medvék megjelenése a gazdálkodók értékeinek közelében. A faj terjeszkedésével pedig korlátozott mértékű károkozására is számítani lehet. A háziállatok és a méhkaptárok lehetnek a legnagyobb veszélyben.


A hazánkban a közelmúltban megjelent sorozatos hírekkel ellentétben bizonyított medve általi károkozás eddig nem történt. A karancskeszi "medvetámadás" során elpusztult egyik juh tetemének az NÉBIH ÁDI állatorvosi vizsgálati eredményközlése szerint a harapások mérete, jórészt felületes jellege, nagy száma és lokalizációja alapján azokat nagy valószínűséggel kutyatámadás okozhatta.

 

 

Alacsony kerítés helyett villanypásztor, riasztók és őrzőkutyák segítenek távol tartani a medvéket


A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai már több alkalommal tettek javaslatot nagyragadozókkal kapcsolatos vagyonvédelmi intézkedések megtételére. A medve által okozott károk elleni védelmet nyújtó legalapvetőbb műszaki megoldás a megfelelő villanypásztorok alkalmazása. A villanypásztor a medve számára legyen jól látható és legalább 5000-8000 voltos feszültség leadására legyen képes. A villanypásztor kellő sűrűségű, lehetőség szerint hat vezetékszálas legyen. A legfelső szál érje el a 120 cm magasságot. A medve elleni védekezés hatékonyságát növelhetik a vezetőkre helyezett különböző szagos csalik (pl. hal) használata. A medve legérzékenyebb testrészeit, az orrát, nyelvét érő áramütés hatékonyan tartja vissza a hívatlan vendéget. Kiegészítő segítség lehet a lamellás műanyag csíkokból álló „rémzsinór” alkalmazása is, rendszertelen riasztó hangot adó fémszálakkal vagy akár sörös dobozokkal, műanyag palackokkal szerelve.


Ezenkívül számos lehetőség kínálkozik még a háziállatok védelmére. Ilyen például a visszahajló felső résszel rendelkező kerítés építése, a mozgásérzékelőkkel összekapcsolt, hangot adó riasztók alkalmazása, vegyi védekezésként a vadriasztó szerek alkalmazása. Természetesen a hagyományos pásztorkodás „eszközei” a felkészült juhászok és a megfelelően kiképzett nagytestű őrzőkutyák is. Kiegészítő védelmi hatása lehet, különösen nyájak esetében a nagyobb testű patások (pl. szamár) nyáj melletti legeltetése is.

 

 

Számos lehetőség kínálkozik még a háziállatok védelmére


A gazdálkodók számára az állatállomány megőrzésére szolgáló védekezési eszközök változatosak, érdemes a leghatékonyabb, a medve negatív kondicionálásával is egybekötött kombinált riasztási módszerek alkalmazását kipróbálni a passzív, monoton védekezés módszereivel szemben. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 74. §-a szabályozza a védett állat kártételének megelőzését, és a kárviselésre vonatkozó szabályokat. A törvény szerint amennyiben védett vagy fokozottan védett állat (pl.: medve) másnak kárt okoz, akkor a gazdálkodó (ingatlan tulajdonosa, használója, vagyonkezelője) feladata az esetleges kár megelőzése.


A jogszabály alapján, ha a kártételt a gazdálkodó nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság szakmai segítségét, vagy a természetvédelmi hatóságon keresztül a kellő szakértelemmel rendelkező szerv közreműködését. Amennyiben mégis bekövetkezett a kár, és azt bizonyítottan a védett vagy fokozottan védett állat okozta, akkor a jogszabály adta keretek között a gazdálkodó jogosult kártalanításra. Fentiek alapján látható, hogy a medve vagy más védett, illetve fokozottan védett állatfaj által okozott kártétel megelőzése érdekében lehetőség van arra, hogy a „Természetvédelmi kártalanítás” (20/02/09/00) fejezeti kezelési előirányzatból a riasztási, megelőzési költségek megtérítése, illetve adott esetben kártalanítás fizetése megvalósulhasson.





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. október
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
161718192021
22
23242526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. október
Fábián László:
Menedékház az Alacsony-Tátrában
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...