Így virágzik az Ipoly

Dunavirág-mentőakció címmel a TZSM Produkció és a Filmdzsungel Stúdió filmet forgat a dunai kérészek életéről, néhány érdekes felvételt pedig már publikáltak is a készítők.

Szerző:
filmdzsungel.tv/TM
Fotó:
Lakatos Péter/MTI
2016. augusztus 9.

Dunavirág-mentőakció címmel a TZSM Produkció és a Filmdzsungel Stúdió filmet forgat a dunai kérészek életéről, néhány érdekes felvételt pedig már publikáltak is a készítők.

 

A Médiatnács Mecenatúra Program támogatásával megvalósuló Dunavirág mentőakció című film nemcsak azzal a céllal készül, hogy bemutassa a rovart; szeretné ismertetni a tahitótfalui híd okozta problémát és a lehetséges megoldásokat is. Az ehhez hasonló építmények ugyanis leárnyékolják a vizet, így a rovarok a közvilágítást, illetve a visszaverődő fényeket követik, fénycsapdába esnek, ennek eredményeképpen nem tudják lerakni a petéiket a vízbe. Pedig egy petecsomó akár 6-8 ezer egyedet is tartalmazhat.


A dunavirág (Ephoron virgo) kisebb, mint a tiszavirág, mintegy három centiméteres. Körülbelül 40 évig nem lehetett megfigyelni a Dunán a vízszennyezés miatt, csak az utóbbi néhány évben tért vissza. A rajzás éjszaka tart, több órán keresztül. Egy helyszínen akár 10-11 rajzás is előfordulhat, nagyjából szeptember végéig. A rovar Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.


A forgatások javában zajlanak, a napokban pedig levideózták a kérészek rajzását az Ipolyon, Tahitótfalunál (innen figyelhető meg legjobban a jelenség).

 

 

A filmet először a Duna televízió tűzi majd a műsorára.

 

Kapcsolódó cikkek:

Csoda a Dunán

Itt a tiszavirágzás

Még soha nem láttad virágozni a Tiszát?

 

Cikkajánló