Már július végén beindult a dunavirágrajzás a Rábán. A tiszai rokonához hasonló, ám annál kisebb és törékenyebb kérészek ezrei rajzanak ilyenkor a nagyobb folyóknál. A közvilágításból eredő fényszennyezés azonban megzavarhatja az esti nászrepülésüket, ekkor következik be a videón bemutatott látványos, de egyben sajnálatos jelenség.
Ha azt mondom kérész, általában mindenki a tiszavirágra, vagy esetleg a dunavirágra gondol. De azt tudtad, hogy hazánkban közel 100 faja is ismert, és hogy akadnak köztük egészen apró, pár milliméteresek is? Egy ilyen vedlett át az ujjamon, amit csodálattal figyeltem. De miért olyan különlegesek? Most megtudhatod.
A tiszavirágokat általában rajzás közben, a víz felett repkedve láthatjuk videókon és fotókon. De most szerkesztőségünk egyik tagjának sikerült videóra vennie egy ritkábban megörökített jelenetet, amikor a hím tiszavirág kiküzdi magát régi bőréből, hogy ivaréretté alakulva megkezdje élete utolsó perceit.
Hogy a tiszavirágzás hamarosan beindul, annak most már szemmel látható jelei is vannak, megjelentek ugyanis az első kérészek a víz felett.
Aki kicsit figyelmesebben szemlélődik a hegyvidéki patakpartokon, maga is meggyőződhet arról, mennyi érdekes lény él ezekben a vízfolyásokban. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság videójában nemcsak tegzeseket és bolharákokat láthatunk, de hasznos tanácsokat is kapunk saját vizsgálódásokhoz.
A tiszavirág kisebb méretű és kevésbé ismert rokonát évtizedekig nem lehetett látni nálunk, majd 2012-ben újra megjelent, és azóta rendszeresen rajzik a hazai folyókon. A vízminőség ma már nem okoz problémát a faj számára, a fényszennyezés annál inkább.
A folyó alsó és középső szakaszai után szerdán este, utolsó idei helyszínként, a Felső-Tisza is kivirágzott. Több helyszínen is hatalmas rajzás szemtanúi lehetettek, akik arra jártak.
Napok óta tűkön ülve vártuk a hírt, hogy mikor indul be a nyár egyik várva várt csodája, a kérészek násztánca. Tegnap megtörtént az áttörés, és elindult a tiszavirágok látványos rajzása Szolnoknál és a Közép-Tiszai térségben.
Indul a tiszavirágrajzás, és már mi is tűkön ülve várjuk a természet e csodás jelenségét, addig is itt egy korábbi videó. Hihetetlen szerencséje volt Mariannak, akinek a Tisza-parti üldögélés közben egy kérész szállt a combjára, és közelről nézhette végig az átalakulást, amit fel is vett videóra, és megosztott a Facebook-oldalán.
A tiszavirág négyszáz éve még egész Európában elterjedt volt, ma jelentős állományai már csak a Tiszában és a Rábában ismertek. Megfelelő intézkedések nélkül összeomolhat az egyik legveszélyeztetettebb európai kérészfaj állománya.
Eddig a kérészek előszeretettel petéztek a víznek tűnő aszfaltra a tahitótfalui hídon, ami nemcsak a védett rovarok, de az autók szempontjából is aggályos volt. A vadiúj fejlesztésnek köszönhetően a legtöbbjük közvetlenül a folyó fölött marad.
Hetek óta tűkön ülve vártuk, mikor kapjuk a hírt, hogy indulhatunk a tiszavirágok násztáncát megnézni. Végül június 21-én jött a telefon, másnap, szombaton csúcsrajzás várható Tiszakürt közelében, Tiszainokánál. Megnéztük, nem bántuk meg, hatalmas élmény volt.
A kérészek sokszor az aszfaltra rakják a petéiket, ami nemcsak a hatalmas természetvédelmi kár miatt aggályos, hanem nagyon balesetveszélyes is az autósok számára. Az ELTE és az MTA kutatói a probléma kiküszöbölésére fénysorompókat helyeznének el.
Minden augusztusban dunai kérészek százezrei pusztulnak el értelmetlenül a tahitótfalui híd kivilágítása miatt. A dunavirág mentőakció című filmből kiderül, mit lehet tenni a védelmük érdekében.
A szokásosnál sűrűbb járőrszolgálattal őrködnek a kérészek biztonsága felett a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai a tiszavirágzás idején.
A méhekről, az ugróvillásokról, az invazív rákokról, a dunavirágokról, folyóink, erdeink ökológiájáról tudhattak meg sok új információt azok, akik ellátogattak a Magyar Tudomány Ünnepén az MTA Duna-kutató Intézetébe.
Dunavirág-mentőakció címmel a TZSM Produkció és a Filmdzsungel Stúdió filmet forgat a dunai kérészek életéről, néhány érdekes felvételt pedig már publikáltak is a készítők.
Találtunk egy gyönyörű videót a Tiszavirágzásról, főként azoknak ajánljuk, akik még sosem látták ezt a csodát.Ka
A kérészek (Ephemeroptera) népes rendjének legnagyobb termetű és talán legszebb faja Európában a tiszavirág (Palingenia longicauda). Hossza - látványos fartoldalékait is beleszámítva - akár a 12 cm-t is elérheti. A folyószabályozási beavatkozások és a vízszennyezések miatt számos folyóból eltűnt napjainkra, nagyobb állományai pedig már csak a Tiszában és mellékfolyóinak alföldi szakaszán fordulnak elő.
A Keszthelyi-hegység talán legkülönlegesebb tagja a Kovácsi-hegy.
A Liptói-havasokra méltatlanul kevés figyelem jut a Magas-Tátra közelsége miatt.
Hazánk legnyugatibb szegletét autentikus népi építészete is vonzó úti céllá teszi.
