MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra

A Bükkalja értékeit bemutató írást a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület küldte el a Turista Magazinnak, annak apropóján, hogy júniusban hungarikum lett a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra. Nemcsak tematikus útvonal, de idéntől a „Bükkaljai Kő-út” jelvényszerző túramozgalom is segít felfedezni a terület természeti és kultúrtörténeti érdekességeit.

A Bükk hegyvonulatainak déli előterében szerényen húzódik meg a Bükkalja hullámzó dombvidéke, amely észrevétlenül simul bele az Alföld síkjába. Ez az átmeneti vidék könnyen elkerüli az ember figyelmét, pedig a völgyekben megbújó falvak, az erdőkkel, kaszálókkal, gyümölcsösökkel és szőlőkkel borított dombvonulatok számos természeti és kultúrtörténeti értéket, ritkaságot rejtenek.

 

Fotó: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület

Király-rét, háttérben a Mész-hegy és a Nagy-Eged 

 


A Bükkalja arculatát földtani felépítése nagymértékben meghatározza, alapkőzete a riolit-riodácit anyagú hullott és különböző mértékben összesült vulkáni tufa. Sajátos kővilág ez, amelyben a térség falvai élnek: kőfalú házak, hozzjuk tartozó kőkerítések, tufába vájt pincék, barlanglakások, kőhodályok, patakon átívelő kőhidak, faragott sírkövek, út menti feszületek és a titokzatos kaptárkövek földje ez.

 

Kilátás a Törökasztalról – háttérben Sirok vára, jobbra a Barát- és az Apáca-sziklák

 


Bükkaljai Kő-út

Nem könnyű tehát számba venni, mi mindenre használták a térség lakói a helybeli követ. Ezért hozta létre az egyesület a Bükkaljai Kő-út tematikus útvonalat, amely Siroktól Kácsig 16 települést érint. Gyalogosan vagy kerékpárral, egyvégtében vagy részleteiben, helyi programokhoz és gasztronómiai fesztiválokhoz csatlakozva is végig lehet járni. Ehhez ajánljuk a Bükkaljai Kő-út jelvényszerző túramozgalmat, amely a területen található kőértékek legkülönlegesebbjeit érinti. A túramozgalom nyílt, amelyhez bárki csatlakozhat az igazolófüzet megvásárlásával. A 16 helyszín felkeresése időben és térben kötetlen, így közben felfedezhetik a terület természeti és kultúrtörténeti értékeit, megkóstolhatják a vidék méltán híres borait, élvezhetik a helyiek vendégszeretetét. A sikeres teljesítőket a Bükkaljai Kő-út logójával ellátott kitűzővel jutalmazzák.

 

Fotó: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület

Őszi színekben pompázik az Almagyar-dűlő és a Nagy-Eged

 


Fülkés sziklakúpok

A Bükkalján találkozhatunk a legnagyobb számban a magyar tájak egyik legkülönlegesebb s egyben legrejtélyesebb természeti és kultúrtörténeti értékeivel, a 2014-ben országosan védetté nyilvánított kaptárkövekkel. A környezetüknél keményebbé vált riolittufát a felszínformáló folyamatok tovább alakították, és létrehozták a föld szintjéből kiemelkedő kúpokat, majd oldalukba a későbbi korok emberei fülkéket faragtak.

 

Fotó: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület

A szomolyai Király széke kaptárkövön

 

Csakhogy a titokzatos sziklakúpok megfaragásának okát, a fülkék rendeltetését és készítőik kilétét még nem ismerjük. Eredetükről számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született, amelyek közül a középkori sziklaméhészkedésre történő felhasználás vált a legismertebbé. Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs szerint azonban a fülkékbe a pogánylázadás idején elesett vezérek hamvait helyezték. Más vélekedés szerint a köveknek kultikus szerepe volt, őseink áldozóhelyeivel hozhatók kapcsolatba.

Kőbe zárt világ

Az építőkő fejtése és a népi építészetben történő felhasználása, a kőfaragás és a kőzetbe mélyített helyiségek készítése a Kárpát-medencében itt nyúlik vissza a legrégebbi időkig. Az állékony, de jól faragható kőzetbe jól szellőző, magas páratartalmú, szinte állandó hőmérsékletű pincéket faragtak, amelyek kiváló feltételeket biztosítanak a bor tárolására. A települések határában szép számmal találhatók egyéb, szőlőműveléshez kapcsolódó, sziklába vájt építmények, bújók is, valamint az állattartást szolgáló hatalmas, akár több száz juhot is befogadó kőhodályok.

 

Fotó: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület

Egykor juhokat tartottak a Kács melletti kőhodályban


A gazdasági rendeltetésen túl gyakran a lakóhelyiségeket is kőbe faragták. Több településen ma is megtalálhatók a barlanglakások – sokszor egymás felett két-három szinten, utcákra fűzve egész településrészeket alkotnak. Az utóbbi időben több kezdeményezés is történt a megmentésükre: tájházat, közösségi helyiséget, művészeti központot vagy szálláshelyet alakítottak ki bennük.

 

 

Fotó: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület

Hintó-völgyi pincesor Bogácson


Évszázados, szárazon rakott támfalak, kőkerítések és faragott kőoszlopos, tornácos lakóházak őrzik a kőfaragó- és kőművesmesterség emlékeit. Számtalan köztéri – elsősorban szakrális témájú – szobrot, feszületet fedezhetünk fel a vidék falvaiban és a régi dűlőutak mentén. A települések temetőiben díszes kőfaragásokat, művészeti alkotásnak is beillő 19. századi kő síremléket találhatunk.

 

Fotó: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület

Díszes falfaragás a Pelyhe Pincében

 

 

Hungarikumok Gyűjteménye – kaptárkövek és bükkaljai kőkultúra
A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyedülálló természeti jellege miatt a hungarikum címet is elnyerte természeti környezet kategóriában. A Bükkalja kialakulása, természetföldrajzi fejlődése és geológiai felépítése alapján is hazánk egyik legkülönlegesebb és legegyedibb kistájcsoportja, természeti és kultúrtörténeti kincsei pedig sokrétűek. A bükkaljai kőkultúra magában foglalja a bükkaljai táj és az ott élő ember sajátos kapcsolatrendszerét, a kő – mint (építő)anyag – jelentőségét a tájgazdálkodásban, a kőfaragómesterséget, a barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket és a kaptárköveket. A bükkaljai kőkultúra tehát egy jól körülhatárolható tájegységre jellemző, történelmi gyökerű, élő hagyományokkal rendelkező, összetett természeti-tájgazdálkodási-kulturális rendszer.
 

 

Szöveg: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület

Fotók: Baráz Csaba, Havasi Norbert, Klein Dávid, Kozma Attila, Póczik Mónika





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. október
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
161718192021
22
23242526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. október
Fábián László:
Menedékház az Alacsony-Tátrában
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...