Kenyában börtön is járhat a nejlonszatyrokért

Míg a legtöbb országban még csak most gondolkoznak azon, hogyan kellene szabályozni az egyszer használatos műanyag termékek használatát, addig egyre több város, sőt ország már évekkel ezelőtt meglépte ezt.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Adobe Stock
2020. február 27.

Míg a legtöbb országban még csak most gondolkoznak azon, hogyan kellene szabályozni az egyszer használatos műanyag termékek használatát, addig egyre több város, sőt ország már évekkel ezelőtt meglépte ezt.

Világszerte egyre többen keresnek valós válaszokat a globális műanyagproblémára. A lista szinte hónapról hónapra bővül. Megtalálhatóak rajta észak-amerikai és európai nagyvárosok épp úgy, mint afrikai országok. A szándék már sok helyen megvan, egyes országok azonban még óvatosak, inkább kivárnak, máshol szigorítottak már, de a kiskapukat egyelőre nyitva hagyták, de vannak olyan döntéshozók is, akik elmentek a falig.

Talán meglepő, de az egyik legszigorúbb egyszer használatos műanyag termékekre vonatkozó szabályozás Kenyában van érvényben. A 2017-ben hozott törvény értelmében, aki eldobható nejlonszatyrot előállít, használ vagy vásárol, az komoly szankciókra számíthat, a törvény megszegése akár négy év börtönnel vagy 32 000 eurós bírsággal is sújtható.

A tilalom életbe lépése után készült riportok arról írnak, hogy az utcákon látványosan csökkent a korábban mindent elborító műanyag hulladék mennyisége. Sokan azonban arra panaszkodnak, hogy a piacokon, a boltokban sok esetben egyelőre nincs jó alternatíva a korábbi nejlonszatyrokra, vagy ami van, az drága, ráadásul az egyszer használatos műanyag termékeket gyártó üzemek nagyon sok embert foglalkoztattak.

A Csendes-óceáni Vanatu szigetén is 2017-ben tiltották be az egyszer használatos műanyag zacskók, illetve a PET palack használatát és azok behozatalát a szigetországba, és a 20 milliós Új-Delhi is ugyanekkor tiltotta be az egyszer használatos zacskók, poharak és evőeszközök használatát. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a hatalmas mennyiségű műanyag hulladék illegális elégetése olyan mértékben rontotta a város levegőminőségét, hogy a WHO 2016-os felmérésében 1600 vizsgált nagyváros közül Új-Delhi levegője volt a legrosszabb.

A kanadai Montreálban 2018-ban tiltották be az egyszer használatos műanyag zacskókat, Seattle-ben pedig az éttermekben már egy éve nem lehet szívószálat és egyéb egyszer használatos műanyag eszközt kínálni. Hamburgban 2016-ban a elvihető kávés poharakat tiltották be, mert azok összetett anyaguk miatt nem voltak újrahasznosíthatóak. A görög Sikinos szigetén a műanyag szívószálaknak mondtak búcsút, míg Kanada 2018-ban szinte minden mikroműanyagot tartalmazó termékre teljes tilalmat vezetett be.

Nemrégiben Ausztriában és Romániában is betiltották a műanyag zacskók árusítását, Németországban pedig szeptember végén tárgyalnak a javaslatról, de hamarosan Belgrád is beáll a sorba, a szerb főváros vezetése 2020-tól szeretné betiltani a műanyag zacskók árusítását. Magyarországon a Greenpeace indított petíciót az eldobható nejlon szatyrok hazai betiltásáért, amit eddig több mint 200 ezren írtak alá.

Az Európai Unió államaiban 2021-től tiltják be az egyszer használatos műanyag termékek használatát. A döntés többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat érinti. Ezeket a termékeket 2021-től kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni.

Cikkajánló