Keresés eredménye

A konyhai és a kerti szerves hulladék sok helyen még ma is a kukában végzi. Pedig ahelyett, hogy egyszerűen csak megszabadulunk a karalábélevéltől, a krumplihéjtól és a kertben álló meggyfa lehulló lombjától, akár hasznosíthatnánk is ezeket az anyagokat.

A Magyar Közút munkatársai idén már 1420 tonnányi szabálytalanul kihelyezett szemetet gyűjtöttek össze, és szállítottak hivatalos lerakóhelyekre. Minderre az elmúlt öt hónapban több mint 600 millió forintot költöttek.

Június 17-e az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja. A probléma sajnos egyre égetőbb és egyre több helyen van jelen. Nemcsak a távoli Afrikában, de itt, Magyarországon is.

Az éghajlat melegedése miatt csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk - derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból.

Az idei környezetvédelmi világnap fókuszában a biológiai sokféleség áll, pontosabban védelmének és megőrzésének fontossága. Napjainkban sajnos elkeserítő folyamatok zajlanak, az emberi tevékenység következtében világszerte rohamosan tűnnek el a növény- és állatfajok.

Jövő évtől tilos az avar és a kerti hulladék égetése, és törlik azt a rendelkezést is, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így a tilalom általánossá válik az egész országban.

Hatvankilenc gyógyszermaradványt mutattak ki a Balatonban, de mivel ezek csekély mennyiségben vannak jelen a vízben, a kutatók szerint nem jelentenek egészségügyi kockázatot.

Fél évszázados a világméretű Föld napja mozgalom, amely idén sem marad el, csak a járvány miatt kicsit átalakult és a digitális térbe költözött.

A szigetország madarai imádják az életbe lépett korlátozásokat: nem kell többé rivalizálni az autókkal, a buszokkal, a repülőgépekkel vagy az emberekkel. A tollas jószágok egyre többen és bátrabban merészkednek be a városokba Új-Zélandon.

A zárvatermők nagy többsége állati beporzású, és mindennapi táplálékunk jelentős részét teszik ki azok a haszonnövények, amelyek kötődnek a beporzókhoz. A beporzó rovarok azonban nagy bajban vannak, számos faj a kihalás szélén áll. Március elején kampány indult a védelmükért.

Néhány napja kisebb árhullám vonult le a Tiszán, és vele együtt, menetrendszerűen nagy mennyiségű hulladék is érkezett. Ukrajnában, és azon belül Kárpátalján komoly gondot okoz a szemétkérdés, és a probléma nem szűnik meg a határnál.

Milyen hatással van a klímaváltozás a vizeinkre? Mennyire szennyezettek folyóink? És mi köze a magyar kajak-kenu sport sikereinek az iszapos Holt-Tiszához? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a WWF Magyarország által szervezett beszélgetéssorozat legutóbbi állomásán, ahol a víz volt a téma.

A Tiszán napokban levonuló kisebb árhullámmal nemcsak uszadék, de rengeteg kommunális hulladék is érkezett Ukrajnából. Mindeközben a hétvégén a hazai Tisza-szakasz egyik legszennyezettebb ártéri erdejében nagyszabású erdőtakarítás zajlott.

A jövőkutatók szerint 2050-re már több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Ezek jó része olyan műanyagrészecske, mely szabad szemmel nem is látható. A mikroműanyagok azonban méretük ellenére globális környezeti problémát jelentenek. Hogy pontosan mekkorát, arról azonban egyelőre még keveset tudunk.

Míg a legtöbb országban még csak most gondolkoznak azon, hogyan kellene szabályozni az egyszer használatos műanyag termékek használatát, addig egyre több város, sőt ország már évekkel ezelőtt meglépte ezt.

A napokban közzétett nyolcpontos Klíma- és természetvédelmi akcióterv az egyszer használatos műanyagok betiltása mellett foglalkozik többek között az illegális hulladéklerakók problémájával, és célként fogalmazza meg a hazai vizek védelmét, valamint az erdőterületek növelését.

Valós időben frissülő adatbázison nézheted meg, hogy hol mennyire szennyezett a levegő.