MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.09.10. 09:00,   Szöveg: Varga Zsóka, Abelovszky Tamás,   Fotó: Varga Zsóka, Abelovszky Tamás, 123rf.hu

Kerékpáros szigetelés a főváros felett

A főváros vizét szolgáltató Szentendrei-sziget számos kincset rejt magában. A sokak által kedvelt Tahitótfalunak, Suránynak vagy éppen Szigetmonostornak otthont adó, a Pilis lábai előtt fekvő sziget csendes útjaival, vadregényes ártéri erdőivel és kavicsos strandjaival csábítja a kerékpáros turistákat.

Fotó: Varga Zsóka

Utunkat végigkísérik a hegyek: a Visegrádi-hegység, illetve távolabb a Naszály tömbje és a Börzsöny csúcsai

 

A Szentendrei-szigetet akár körbe is lehet biciklizni, azonban ezúttal más utat választottunk. Az egyik okunk erre az volt, hogy szerettünk volna minél több települést felfedezni (nemcsak a szigeten, hanem a Duna jobb partján is), a másik pedig az, hogy nem volt belépési engedélyünk a Fővárosi Vízművek üzemi útjaira, azaz a vízbázisra. A Visegrádi-szorosból kiérve a Duna lelassul, hordalékát lerakja: a kavicsréteget alul agyag, felül homok zárja le, s így kiváló vízszűrő, -tisztító szerepet tölt be. A sziget egyébként viszonylag fiatal képződmény, 3000 évvel ezelőtt alakulhatott ki a mai formája.

 

Fotó: Varga Zsóka

A Szentendrei-sziget nagy része a vízmű védőterülete

 

Indiánok és rómaiak

 

Túránkat a legészakabban fekvő faluban, Kisorosziban kezdtük. A választás elsőre talán nem tűnik logikusnak, hiszen sem hídon, sem komppal nem lehet közvetlenül megközelíteni a települést, azonban a bringázás után hivatalosak voltunk egy kenutúrára is délután. Kisorosziban érdemes megnézni az eldugott, hangulatos kis kálváriát, amely alatt egy római őrtorony maradványait is felfedezték. Az egykori limesnek egyébként a Duna mindkét partján fellelhetők maradványai a környéken, például a Szigetmonostorhoz tartozó Horányban, Verőcén vagy Dunabogdányban is. Érdekes színfolt a Baktay Ervin Indián-cowboy Múzeum is: a neves indológust nemcsak India, hanem a vadnyugat is érdekelte, így barátaival évről évre indiántáborokat szervezett, amelyeknek állandó helyszíne volt egy környékbeli sziget is. Kisoroszitól Tahitótfaluig egy kis forgalmú úton tekertünk, amelyet helyenként rétek, legelők, máshol erdők szegélyeztek. Az út menti karámokból lovak figyelik az arra járókat – a számos lovarda egy részében lovaglásra is lehetőség van. Tahitótfalu elsősorban az eperről híres: a 19. század végi filoxérajárványt követően foglalta el a szőlő helyét a földieper – még szeptember elején is láttunk helyieket epret árulni az út szélén, május végén pedig egy egész fesztivál épül a gyümölcsre. Helyi különlegesség az eperbor és az eperpálinka, érdemes megkóstolni mindkettőt.

 

Fotó: Varga Zsóka

Kisoroszi kálvária

 

Tahitótfalutól Pócsmegyerig az úton egyértelműen érezhető, hogy amellett, hogy népszerű üdülőhelyeken vezet át, bizony a fővárosi agglomeráció része is, így az egyetlen észak–déli irányú út meglehetősen forgalmas ezen a szakaszon. Pócsmegyer határában a Pázsit-tó strandja és büféje hívogatja a turistát – de ezen a túrán egyébként sem lehet étlen-szomjan maradni. Számos vendéglő, büfé, kocsma kelleti magát, ráadásul a települések nagy részében üzemelő közkutakat is találhat a szomjas vándor. A következő település, Szigetmonostor, a középkorban egy bencés kolostornak adott otthont, régebben pedig a római limes egyik fontos állomása volt itt: a mai Horány és Dunakeszi között egy híd maradványait is megtalálták. Manapság a horányi településrészen jórészt üdülők találhatók, a falu központja a Szentendre felőli oldalon van.

 

Fotó: Varga Zsóka

Szigetmonostor


Dél felé továbbhaladva az út mellett egyszer csak felbukkan a Vízkelői tanösvény kapuja. A tanösvény egy egykori homokbányagödör helyén kialakult tó partján vezet körbe. Innen már csak egy ugrás a szigetet a szentendrei korzóval összekötő kishajókikötő. A hajó hétvégén óránként egyszer teszi meg a rövid utat a két part között, de ha összejön hat bringás, akkor különjáratot indítanak a túlpartra. A várakozást egy kis büfé teszi komfortosabbá, de annak is van választása, aki nem szeretne túl sok időt tölteni a kompozással: a Szigetmonostor északi végében található révből folyamatosan ingázik a Duna jobb partjára az átkelőhajó.

 

Fotó: Varga Zsóka

 

Szerbek, dalmátok, görögök

 

Szentendrén rendkívül kedvelt célpontok a skanzen, az óváros, a Duna-parti sétány, de a tömegközlekedési múzeum és a város virágzó kulturális életének híre is sokakhoz eljuthatott már. Az egykor szerb, dalmát, szlovák, német és görög telepesek által benépesített településen ma már jobbára csak az említett népek emlékeivel találkozhatunk. Ilyen például a szerb ortodox templom, illetve a Szerb Egyházi Múzeum is, amely a legjelentősebb magyarországi ortodox gyűjtemény. Természetesen szerb éttermet is találhatunk a Duna-korzó megannyi vendéglátóipari egysége között.

 

Fotó: Varga Zsóka

 

Fotó: Varga Zsóka

Szentendre macskaköves főtere kihagyhatatlan megálló a régi kereskedőházakban berendezett kávézóival, éttermeivel

 

Szentendrét a Duna menti kerékpárúton hagytuk el, amely egészen Leányfalu északi végéig vezet a folyó partján. Az út mellett találkozunk üdülőkkel, lakóházakkal, éttermekkel éppúgy, mint egy-egy csónakházzal, vízisport-teleppel. Leányfalun a kavicsos Duna-part mellett a strandfürdő csábít megállásra – nemcsak nyáron, hanem akár ősszel vagy télen is, hiszen a termálvíznek köszönhetően egész évben nyitva tart a létesítmény. Egy hűvösebb őszi napon akár túránk kiindulópontja is lehet a település, hogy visszatérve a tekerésből a termálmedencékben vagy a szaunában melegedjünk fel a nyeregben töltött órák után. Leányfalu határában a bringaút egyszer csak véget ér – innen Tahitótfaluig a túra legkellemetlenebb pár kilométerét kell letekerni a forgalmas 11-es úton. Alternatívaként csak egy, az ártérben kanyargó ösvény kínálkozna, azonban ottjártunkkor a dús nyári vegetációt inkább elkerültük.

 

Fotó: Varga Zsóka

 

Tahitótfaluban a Tildy Zoltán hídon tértünk vissza a szigetre, azonban nem fordultunk rögtön Kisoroszi felé, hanem eltekertünk még a váci révhez, és vetettünk egy pillantást a püspöki székhelyre. Akinek van ideje, és úgy tartja kedve, átkompozhat a Duna bal partjára – Vác ugyanúgy megér pár órát, mint Szentendre, de erről majd egy másik túra során írunk részletesebben.

 

Fotó: Abelovszky Tamás

A Kisoroszi felé vezető úton csak kevés autó zavarja a bringázók nyugalmát

 

Szigetspicc és kenutúra

 

A váci révtől már Kisoroszi felé vettük az irányt, Tahitótfalut kikerülve értük el a már ismert utat. Túránkat a szigetcsúcshoz közel eső Rácz Kert nevű büfénél fejeztük be: már várt minket kenutúránk vezetője. Innen már csak egy ugrás a kisoroszi szigetspicc, azaz a Szentendrei-sziget északi csúcsa. Ottjártunkkor az alacsony vízállásnak köszönhetően rengetegen élvezték a kavicsos part nyújtotta lehetőségeket: sokan fürödtek, piknikeztek a Dunakanyarra néző csodálatos panorámát élvezve.

 

Fotó: Varga Zsóka

A szigetspicc a vízitúrázók kedvelt kikötőhelye

 

Mi azonban kicsit több mint 50 kilométer letekerése után egy kenutúrára is vállalkoztunk. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében a Kisoroszi és Tahi közötti szakaszt ismerhetjük meg – az ártéri flóra és fauna értékeit, érdekességeit szakvezető mutatja be. Mi Tomcsányi Zsófiával, a DINPI munkatársával, a kenutúrák szervezőjével szálltunk vízre. A Szentendrei-Duna csendes vizén legfeljebb motorcsónakok zavarják a túrázók nyugalmát – az uszályok, szárnyashajók a sziget másik oldalán közlekednek. A zátonyokra mindazonáltal nem árt ügyelni, részben mert előfordulhat, hogy megfeneklik a hajónk, részben pedig azért, mert megzavarhatjuk az itt élő, itt költő madarakat, például a kis lilét, amely a Duna egész hosszában fészkel, és jelenléte vagy hiánya nagyon jól jelzi a zátonyos élőhelyek minőségének változását. Az árterek rendszeres vendége a kis kócsag, de gyakori a nagy kócsag is. Itt telelnek a nyugalmasabb vizet kedvelő fajok, mint a kis vöcsök, a tőkés réce vagy a kormorán, de a sziget fontos állomása különböző költöző madarak vonulási útvonalának is.

 

Fotó: 123rf.hu

Itt telelnek a nyugalmasabb vizet kedvelő fajok, mint a kis vöcsök

 

Kikötéskor főleg a gyerekeknek izgalmas játék a csigák, kagylók fajának, illetve a parton megtalálható kisebb-nagyobb kavicsok anyagának a meghatározása. Amellett, hogy megismerkedhetünk a dunai bödöncsigával vagy a Duna által szállított andezittel, a hódok élőhelyeivel, a hódvárakkal is találkozhatunk szerencsés esetben. Az ártér vizében csigákkal, rákokkal, szitakötő-, tegzes- és kérészlárvákkal, csíkbogarakkal és csiborokkal, molnárkákkal és víziskorpiókkal, közel húsz hal-, tíz kétéltű- és három hüllőfaj egyedeivel találkozhatunk. Az ártéri bokorfüzeseket felfedezhetjük a DNPI által szervezett kerékpártúrákon is, amelyek akár kenutúrával is kombinálhatók.

 

Fotó: 123rf.hu

Az árterek rendszeres vendége a nagy kócsag

 

Miért van szükség belépési engedélyre?
Budapest és környéke kiváló adottságokkal, európai viszonylatban is a legnagyobb parti szűrésű ivóvízkészlettel rendelkezik. A parti szűrésű víz homokos-kavicsos, természetes fizikai-kémiai-biológiai szűrést biztosító szűrőrétegen át jut a kutakba. A part menti sávok ezért a vízbázis védőterületeinek minősülnek, amelyek fokozott védelem alatt állnak. Belépési engedélyt a Fővárosi Vízműveknél lehet igényelni, a formanyomtatvány letölthető a társaság honlapjáról.
 

 

A sziget megközelítése
A Szentendrei-sziget hídon keresztül egy helyen, Tahitótfalunál érhető el, de számos komp (pl. Vác–Tahitótfalu, Szentendre–Szigetmonostor, Dunakeszi–Horány stb.) közül is választhatunk. A menetrendről – főleg az őszi időszakban – célszerű előre tájékozódni. Annak, aki nem autóval közelíti meg a szigetet, a szentendrei HÉV-et vagy a Budapest–Vác-vonalon közlekedő személyvonatokat ajánljuk (utóbbiakat persze komppal kombinálva).
 

 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. októberi számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Szigetkerülés a Szentendrei-Dunán

A hétvégén majd felmegyünk a hegyekbe...

Gasztrofitnesz a Fertő tó körül

 

  





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. október
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
1617181920
21
22
23242526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. október
Fábián László:
Menedékház az Alacsony-Tátrában
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...