MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.06.17. 09:00,   Szöveg: Varga Zsóka,   Fotó: Varga Zsóka, Abelovszky Tamás, Gulyás Attila, Burger Barna, Bujnovszky Tamás, facebook.com/pg/kalandparkmatra, Panoramio / Mojzer László

A hétvégén majd felmegyünk a hegyekbe…

Korábbi tókerülő és tóközeli túráink után most a Mátrába látogattunk, hiszen tavaly nyáron adták át a hegységben, mintegy 90 kilométernyi, jelölt kerékpárutat. El is határoztuk, hogy amint tehetjük, megnézzük, mit rejt az erdő a bringások számára. 

Fotó: Varga Zsóka

 

A Görgőbikki úton indultunk el tehát, amely a Mátrát észak–déli irányban átszelő 24-es útból ágazik ki, és elvezet egészen Mátraszentimréig vagy Rudolftanya irányába. A kék kerékpáros jelzésekkel ellátott, közforgalom elől elzárt erdészeti út végig aszfaltozott. Bármerre is indulunk a Mátrában, célszerű felkészülni arra, hogy jelentős szintkülönbséget kell leküzdeni – a mi utunk lefelé indult, az első öt kilométeren, a Gyöngyös-patak völgyéig, jórészt gurultunk.

 

Fotó: Abelovszky Tamás

 

Fotó: Bujnovszky Tamás

 

A patak keresztezése után a következő hajtűkanyarban érdemes balra letérni az aszfaltútról, és az erdészeti dózerúton balra tartva elgurulni a Nagy-Halmaj-rétig. A rét tökéletesen alkalmas egy piknikezésre vagy egy kis pihenésre, miközben szitakötők tucatjai cikáznak körülöttünk. A kis kitérőt követően azonban elkerülhetetlen, hogy megkezdjük a több száz méternyi szintkülönbség leküzdését, mivel Magyarország legmagasabban fekvő települését, Mátraszentimrét jelöltük ki túránk céljaként. Maga az út odáig sok érdekességet nem rejt magában, azonban az erdő olyan végtelen nyugalmat áraszt, amit más bringatúrákon a közúti forgalom miatt ritkán tapasztalhatunk.

 

Fotó: Bujnovszky Tamás

 

Boksák és huták birodalma

 

Az első kiépített pihenőhelyet egy elágazásban érjük el, az egykori szénégető boksák hűlt helyén. A Mátrában található szlovák települések (Mátrakeresztes, Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszentistván és Mátraalmás) lakosságának nagy része az erdei munkákból élt az elmúlt évszázadokban. Az egyik jellegzetes foglalkozás a szénégetőké volt, akiknek mestersége apáról fiúra szállt. Még a két világháború közötti időszakban is 30-40 szenes dolgozott a környékbeli erdők faanyagát használva a faszénégetéshez. Sajnos ma már szinte semmi nem látszik ebből az erdőben, ott sem, ahol tíz évvel ezelőtt nyilvánvaló nyomai voltak a munkának, de Mátraszentimre falumúzeumának kertjében találkozhatunk szénégető boksával.

 

Fotó: Varga Zsóka

 

Az elágazásban balra indulunk, a sárgával jelzett kerékpárúton. (Jobbra, a kék úton Rudolftanya, illetve Mátraalmás felé vehetnénk az irányt. Egy körülbelül öt kilométeres kitérőt megér a rudolftanyai út elején található kilátópont, ahonnan a Mátra északi lábánál fekvő medencét vehetjük szemügyre a magasból.) Egy kis gurulást követően – amit egy gyönyörű kilátóhely miatt érdemes megszakítani: Galyatető és a Cseternás-völgy látványa megér egy fotót – az erdészeti út végéig folyamatos mászásban lesz részünk. A Bőgős-rétnél újabb pihenőhely és választási lehetőség kínálkozik: jobbra Galyatetőre, balra fordulva Mátraszentimrére, egyenesen haladva Mátraszentlászlóra és Mátraszentistvánra juthatunk el. A sok név csalóka, a mátrai szlovák falvak ma mind Mátraszentimréhez tartoznak. A települések régi neve (Ötházhuta, Fiskalitáshuta és Felsőhuta) árulja el, hogy egykor a Mátra hegyei között a szénégetés mellett az üveggyártás is fontos ipari tevékenység volt. Ma Parádsasváron egy üvegmanufaktúra emlékeztet a régi mesterségre.

 

Fotó: Burger Barna

 

Mindhárom településrészen találunk éttermeket, fogadókat, szálláshelyeket – érdemes megemlíteni a mindenhol fellelhető szlovák ételeket, illetve a Mátraszentlászlón található Kétkerék vendégházat, amelynek már a neve is elárulja, hogy a bringás szívesen látott vendég. Mátraszentimrén a sípark tetején gyönyörű kilátás fogadja a megfáradt túrázót. Az egykori hutákat bejárva két út kínálkozik előttünk: visszatérünk a fent leírt útvonalon a Görgő-bikk pihenőjéhez vagy Galyatető felé indulunk. A többletszintkülönbség megéri, mert a Péter hegyesén álló, felújított kilátó lélegzetelállító panorámát nyújt, és a Galyatető Turistacentrum is számos bringabarát szolgáltatást kínál.

 

Fotó: Bujnovszky Tamás

 

Adrenalin, bor, mamut és kisvasút

 

Akinek nem elég a fent leírt 40 kilométer hosszú és körülbelül 750 méter szintkülönbséget tartalmazó túra, eljuthat Mátraalmáson keresztül Fenyvespusztára vagy a Görgő-bikki-pihenőtől a másik irányba indulva Recskig vagy Markazig is (erdészeti dózerutakon). Ha valaki még komolyabb kihívásra vágyik, az kipróbálhatja magát a Mátra Mountain Bike Maraton négy távjának valamelyikén is – igaz, ide már komolyabb rutin és terepre alkalmas kerékpár is kell. Idén augusztus 27-én rendezik ezt az eseményt, bővebb információk: www.vuelta.hu/matra-maraton. Aki viszont úgy érzi, eleget ült a nyeregben, a hegység lába felé veheti az irányt, ahol számos időtöltés kecsegteti a fáradt vándort.

 

Fotó: facebook.com/pg/kalandparkmatra

 

Mindössze másfél kilométert kell gurulni a 24-es úton az Oxygen Adrenalin Parkig. A kalandparkban bobpálya, óriás hinta, mászófal, erdei kalandpark várja a kicsiket és a nagyokat egyaránt. Kicsit továbbgurulva az ország legmagasabban fekvő mesterséges tava, a Sás-tó körül lehet sétálni egyet a Béka tanösvényen, avagy vetni egy pillantást a tájra az ikonikus sárga kilátótoronyból, amelyet egy Algyőről ideszállított, üzemképtelen fúrótoronyból alakítottak ki.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Mátrafüredről Gyöngyös felé haladva – a solymosi elágazás után – megszelídül a táj, az út két oldalán mindenhol szőlőültetvények vannak, ameddig a szem ellát. Természetesen a gyümölcsből bor is készül, a nedű kedvelőit pedig varázslatos pincesor várja Gyöngyös-Farkasmályon, ahol évről évre megrendezik az Ivó-napi Pincejárást. Az első pincéket – amelyek a borkereskedelem egyik jelentős központjává váltak később – az 1700-as években francia hadifoglyok vájták ki a Sár-hegy andezittufájából. Az eredetileg zárt pincesor közepén állt a csősz háza, aki a körülötte lévő présházakat és pincéket őrizte. A borospincék társaságában hálájuk jeléül emelték a Máriácska-szobrot azok a menekültek, akik a második világháborúban ezen a helyen találtak menedéket. Gyöngyös-Farkasmályon számos bortúrát, borkóstolót szerveznek, hogy mindenki megismerkedhessen a Mátrai borvidék jellemző termékeivel. A Mátra vulkanikus hegység, így kiváló minőségű borokat kóstolhatunk az itteni termésnek köszönhetően. A 26 pince belül átjárható rendszert alkot, Európa egyik legnagyobb, kézzel vájt pincéje tavaly nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

 

Fotó: Panoramio / Mojzer László

 

Gyöngyösön, a Mátrába vezető főút mellett található a Mátra Múzeum, amely három részből – az Orczy-kastélyból, az új természettudományi épületből és egy hatalmas parkból, amely szintén számos érdekes növényfajt hivatott bemutatni – áll. A kastély az 1700-as években az Orczy család tulajdonában állt, s 2007-ben barokk építészeti stílusban újították fel az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményét őrző épületet.

 

Fotó: Magyar Balázs / Mátra Múzeum

 

A kastélyban 4 állandó kiállítás van, a keleti szárnyban a földszinten egy vadászkiállítást járhatunk végig, az emeleten található a helytörténeti kiállítás, az északi oldalon pedig időszaki kiállításokat rendeznek be. Továbbhaladva ásványokban gyönyörködhetünk, végül az őslénytan érdekességekkel teli világával ismerkedhetünk meg. A múzeum legnagyobb attrakciója talán a Mátraderecskén az 1940-es évek végén előkerült óriási mamutcsontváz, amellyel az aulában találhatjuk szembe magunkat. Az ember könnyen elgondolkozik azon, hogy a méretekről alkotott képe mennyire könnyen megdönthető: csak az agyar darabja 80 kilogrammot nyom. A mamutok egyébként 40–50 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak idején éltek a Kárpát-medence területén.

 

Fotó: Magyar Balázs / Mátra Múzeum

 

A múzeum új épületének fő attrakciója egy 12 méteres, épített kocsánytalan tölgy. A fa az épület közepén a három emeletet köti össze, mintegy szimbolikus térré varázsolva az egész új épületben található bemutatót, amelyen az élővilág szintezettségét vehetjük szemügyre. A 24 dioráma rendkívül élethűen adja vissza a bemutatni kívánt élővilág szintjeit. Az épületben modern oktatólaboratórium, valamint egy élő trópusi állatokat és növényeket bemutató pálmaház is található, ahol akváriumok és terráriumok is színesítik a teret. Az odúkkal és költőládákkal teleszórt, teljesen madárbarát kert 2,6 hektár területen fekszik, itt található hazánk legnagyobb török mogyorója is. A famatuzsálem minden turista és kertlakó állat kedvence.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Kihagyhatatlan élményt nyújt az utazás a Mátravasút két vonalán is: a múzeum mellől indulva eljuthatunk Mátrafüredre, avagy igazi erdei vasutazást követően a közelmúltban újjáépített pályán az erdő közepén fekvő gyönyörűen felújított Szalajka-házig, ahonnan szintén számos irányba indulhatunk a nyeregbe pattanva – de ez már egy másik túra lesz.

 

 

Megközelítés
A Mátra autóval a hegységet észak–déli irányban (Gyöngyöstől Egerig) átszelő 24-es főúton vagy a Pásztótól a Mátra-nyeregig futó 2408-as úton tudjuk megközelíteni. Vonattal csak a hegység lába érhető el, Gyöngyösre, illetve a Hatvan–Salgótarján-vasútvonalon például Szurdokpüspökibe, Pásztóra, Nagybátonyba lehet eljutni vonattal.
 

 

A bejárható útvonal
Az egyik lehetőség a Mátraházán található szállodáktól vezet a Bőgős-rétig, ahonnan közúton a Felső-Mátra összes települése megközelíthető (Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszentistván). Itt több idegenforgalmi egység is tudja fogadni a kerékpárosokat, többek között a Galyatető Turistacentrum. Innen az Országos Kéktúra vonalán, Mátraalmáson keresztül, a Mátra északi oldalán eljuthatunk Fenyvespusztára. E helyről Bátonyterenye felé vagy a kék jelzést követve a Cserhát felé vihet tovább utunk. Mátraházáról a másik irányba a Kékes oldalán indulhatunk el szintén az országos kék jelzésen, egészen Recskig, ahol egy szakaszon párhuzamosan fut a kék és a zöld jelzés. A parádi részen a sárga jelzést követve az Ilona-völgy gyönyörű vízesése várja a kerékpárosokat, akik számára biciklitárolót is kialakítottak. Érdemes azonban a terepviszonyokra is felkészülni: az aszfaltburkolatú utakról letérve (pl. a Négyeshatár felé indulva) köves utakkal is találkozhatunk, amelyekhez már technikásabb kerékpárostudás és megfelelő bringa szükséges.
(forrás: http://erdeiprogramok.hu/)

 

Családbarát bringázás hegyvidéki tájon
Bár a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy elsősorban családi túrákra ajánlott a Görgőbikki út, erre hamar rácáfolt az, hogy pár kilométer megtétele után kifáradt kisgyermekeket előztünk meg. Inkább 12-13 éves kortól javasolt felkeresni a már-már alpesi tájakon vezető útvonalat. A hegyi levegőben igazi felüdülés a tekerés a nyári hőségben, főleg azért, mert pár fokkal hűvösebb is van a fákkal ölelt erdei utakon. A természetbe érve olyan nyugalom és fenyőillat fogad bennünket, amely egyedülálló hazánkban. Sokan külföldre mennek, hogy ilyen magaslati tájakon, fenyvesekkel és rönkházakkal tarkított tájban gyönyörködjenek, holott a Mátránál alkalmasabb helyet nem is lehet erre találni.

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. augusztusi számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Mátrabérc teljesítménytúra másként

Mindenkit levesz a lábáról a Galya-kilátó és Galyatető Turistacentrum 

A Mátra legszebb csúcsa: a Kopasz

Szétnéztünk a Mátra bércein

 

 

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. október
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
161718192021
22
23242526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. október
Fábián László:
Menedékház az Alacsony-Tátrában
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...