A Fogarasi-havasok viszonylag jól ismert és népszerű a magyar turisták körében, de aki eddig nyomtatott anyagot keresett róla, annak nem volt könnyű dolga. Aki pedig a sziklamászó utakra vagy a túrasízés lehetőségeire is kíváncsi volt, annak magyar nyelven szinte semmi nem állt rendelkezésére.
A hegység erdélyi oldalán nyolc évszázadon át három nagyobb népcsoport élt együtt, a szász, a román és a magyar. A három kultúra hagyományai természetesen tükröződnek a Fogaras helyneveiben. Ezeknek a hagyományoknak a kölcsönös megismerés és megismertetés szellemében történő ápolása mindegyik nyelvközösségnek feladata. A könyv ennek jegyében kitér a helynevek elemzésére, eredetére is.
Egy évszázaddal ezelőtt heves vita folyt arról a kérdésről, hogy melyik Magyarország legjelentősebb hegysége, a Magas-Tátra vagy a Fogaras (Turisták Lapja 1908/164-190, 9 képpel).
A kiadvány sem folytatni, sem eldönteni nem akarja az egykori vitát, csupán a magyar hegymászóknak és turistáknak szeretne használható ismereteket adni a Déli-Kárpátok egyik legszebb hegységéről.
A Cenk Alapítvány meghívására a szerzők november 9-én, Brassóban, az Áprily Lajos főgimnáziumban tartottak könyvbemutatót a kalauzról, ahol a hallgatóság soraiban az EKE Brassói Osztálya is képviseltette magát.
Ára 4 200 Ft körül mozog (boltok közt eltérés lehet)
