MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.04.17. 09:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: részletek a Vad Balaton című filmből, portrékfotók: Pálvölgyi Krisztina / TM

Kulisszatitkok a Vad Balaton forgatásáról

A héten kerül mozikba a Vad Balaton című természetfilm kibővített moziváltozata, mely szokatlan szemszögből mutatja be hazánk egyik legszebb és egyben legismertebb táját. A sajtóvetítés után a rendezővel, Mosonyi Szabolccsal beszélgettünk.

Aki már látta a Vad Balaton című film tévés premierjét, annak is érdemes beülni a moziba, és nem csak azért, mert a tévés változathoz képest számos extra jelenetet is láthatunk, hanem azért is, mert széles vásznon, a lehető legnagyobb (4 K) felbontásban igazán különleges élmény viszontlátni hazánk egyik leggyönyörűbb vidékét.

 

Fotó: részlet a Vad Balaton című filmből

Akcióban a kárókatonák


Drámák a természetben


A hajnali szürkületben egy réti csík igyekszik a mocsárban. Hazánk egyik legkülönlegesebb halfaja nem tévedésből vetődött partra, béllégzése segítségével a légköri oxigént is fel tudja venni. Nem ez az egyetlen különleges állatfaj a Balaton környékén, hosszan lehetne sorolni a filmben felbukkanó ritka fajokat vagy ritkán látott pillanatokat. Nekem az egyik csúcs a kockás siklók násza volt. Ahogy a kiszáradt fán tekeregő siklókat néztem, nehéz volt elképzelni, hogy nem Florida távoli mangrove erdőiben járunk, hanem a nyüzsgő balatoni üdülőövezetek szomszédságában.

 

Fotó: részlet a Vad Balaton című filmből

 

Fotó: részlet a Vad Balaton című filmből

Szemtől szemben az ürgékkel


A filmből nem hiányoznak a drámák sem, például amikor a vándorsólyom a levegőben lecsap a galambra, vagy az egerészölyv a játszadozó ürgére, ahogy pedig a kárókatonák szervezett hadseregként vadásznak, már-már akciófilmbe illő jelenet. A horgászoknak is érdemes megnézni a filmet, hisz láthatjuk például a balinok nászát, a keszegek és a pontyok ívását vagy a süllők fészekőrzését. Egyébként ez utóbbinak a lefilmezése jelentette a legnagyobb kihívást a forgatás során. „A süllők a tó mélyén telepeket hoznak létre mesterséges vagy természetes akadókon, és ezekre ragasztják az ikráikat. Itt a mélyben a víz átlátszósága 20-30 cm, búvároperatőrt nem lehet oda leküldeni, mert semmit nem látna, és meg is ijednének tőle a halak. A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. egyik munkatársa volt segítségünkre, aki nagy horgász, ő mutatott nekünk egy horgászkamerát, ami olyan, mint egy úszó, és egy 10 méter hosszú kábellel csatlakozik egy monitorhoz. Ebből jött az ötlet, hogy ezt a kamerát csatlakoztassuk egy víz alatti Go-pro kamerához. Ennek a képét csak wifin keresztül lehetne látni, de 3 méteres vízmélységen nem megy át a wifi. Ezért összeragasztottam a két kamerát, hogy ugyanazt a képet lássam, és egy 5 méteres alumínium rúd végére szereltem rá, és így toltam be azokat a vízbe.”

 

Fotó: Pálvölgyi Krisztina / TM

Mosonyi Szabolcs, Balázs Béla-díjas természetfilmes


Mindent a tökéletes felvételért


Azt gondolná az ember, hogy a természetfilmesek szuper felszerelésükkel mindent könnyedén le tudnak filmezni, de számos nehéz helyzet is akad, és bizonyos szituációkban nem kevés leleményességre is szükség van. „Minden más felszereléssel készült, például a sikló vadászatát vagy a süllők fészekőrzését nem lehet teljesen ugyanúgy filmezni, hiába történik víz alatt mindkettő. A denevérek szülőkolóniáját is kihívás volt megörökíteni. Az állatok egy-két hétig vannak egy szűk kis helyen, ahol világra hozzák utódaikat. Ide alulról világítottunk be infralámpával és alulról filmeztük őket. Mindeközben a denevérek természetesen a dolgukat is elvégezték, és ez nem csak azért volt probléma, mert a kamera optikáját folyamatosan törölni kellett, de azért is, mert a denevérürülék nagyon fertőző. A vándorsólymok filmezése sem volt egyszerű feladat. A világ leggyorsabb madara több mint 100 km/óra sebességgel tud zuhanni, ha már 1 másodpercre sikerült élesre tartani, akkor már boldog voltam. Ez egy szárnyverést jelent, de 8-10-szeres lassítással már megvan az a felvétel, amire szükségünk van.”

 

Fotó: részlet a Vad Balaton című filmből

 Ebéd a vándorsólyom családnál

 

A helyi szakembereknek különösen nagy szerepük van a természetfilmek forgatásakor. A Vad Balaton elkészültét az amatőr madarásztól kezdve a hivatásos természetvédőig, erdészig, 30-40 ember segítette. A süllő-fészkek keresésénél vagy a balinok ívásánál is helyi szakemberek szóltak, mikor megindult a nagy esemény, a stáb ilyenkor azonnal autóba ült, és rohant a Balatonhoz. Így volt ez a viharoknál is, de legalább 6-7-szer megtörtént, hogy hiába mentek, a vihar vagy elcsendesedett vagy irányt váltott. Persze, ha el is éri a vihar Balatont, még az sem garancia a jó felvételre, mert ehhez a megfelelő helyen is kell állni a kamerával. A jégtáblák torlódásánál is fontos volt ez. „500 méteren múlott a tökéletes felvétel, mire odaértem, ahonnan egy méterről lehetett volna filmezni, véget is ért az egész, ráadásul közben olyan viharos szél volt, hogy ember kezéből majd kitépte a kamerát.”

 

Fotó: részlet a Vad Balaton című filmből

A leglátványosabb viharok Szlovénia felől jönnek, csak néha irányt váltanak


A főszereplő maga a Balaton


A film forgatásához azért is van szükség több évre, mert az első évben inkább még csak felkutatják a terepet. Ilyenkor nagy a véletlenek szerepe is, de a második évben már céltudatosan rákészülnek az egyes eseményekre, helyszínekre. Mosonyi Szabolcs nem csak a film rendezője, operatőre, de a vágója is, felesége, Bagladi Erika pedig producerként és forgatókönyvíróként vett részt a munkában. A forgatás előkészítése során a főbb eseményeket, amelyeket szeretnének lefilmezni, előre kijelölik, de a forgatás közben is alakul még a forgatókönyv. „Kitaláltuk például, hogy legyen benne a filmben a keszegek ívása. Odamentünk, és láttuk, hogy a part tele van döglött halakkal, amelyeknek csak a feje hiányzott. Tudtuk, ez semmi más nem lehet, csak a vidra. Ezután került be a filmbe ez az állat is. Az elején nem is gondoltuk volna, hogy Tihanynál a vidrák ilyen aktívak.”

 

Fotó: Pálvölgyi Krisztna / TM


Fotó a forgatásról

 Néha nem elég a jó felszerelés, némi leleményességre is szükség van

 

Sokat gondolkodtak azon, hogy legyen-e itt is állat főszereplő, mint például a Vad Kunságban a sakál család. Aztán úgy döntöttek, ezúttal maga a Balaton lesz a főszereplő, mely folyamatosan változik, nemcsak egyes évszakokban, de a földtörténet során is sokat formálódott.


Ahogy a filmben haladunk a tél felé, ezzel párhuzamosan időben is haladunk, visszafelé, a legfiatalabb berkektől a legidősebb képződményekig. De nem akarták túlzásban vinni a geológiát, inkább csak szerették volna megmutatni, milyen sokszínű e tekintetben is a Balaton környéke. A filmben sok drónfelvételt is láthatunk, mert Szabolcs szerint ezeken keresztül lehet igazán megmutatni a fantasztikus tájképeket, például a téli Balatont, a Szent György-hegy bazaltorgonáit vagy a befagyott tó elképesztő mintázatait.

 

Fotó:  részlet a Vad Balaton című filmből

A drónfelvételek mutatják meg igazán a táj szépségét


A Balaton, ahogyan a legtöbben látjuk, elképzelhetetlen az ember nélkül. A filmben azonban megpróbálták úgy bemutatni a tavat és környékét, hogy mi a lehető legkevesebbet szerepeljünk. És ehhez nem kellettek trükkök, csak úgy kellett fordítani a kamerát, hogy az ember ne látszódjon, csak az izgalmakkal, szépségekkel, természeti kincsekkel teli, vad Balaton.

 

Fotó: Pálvölgyi Krisztna / TM

 

A filmet április 19-től vetítik a hazai mozik. A helyszíneinek listáját a film Facebook-oldalán lehet megtalálni.

 

 


Kapcsolódó cikkek:

Vad Balaton-gyönyörű természetfilm készült a magyar tengerről

Az utolsó hely, ahol az erdők a Balatonig érnek

Kilencven éve kutatják a Balatont Tihanyban
 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. augusztus
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...