Keresés eredménye

A legnépszerűbb a Velencei-tó volt, de a Fertő és a Tisza-tó, illetve a Balaton körül is rengetegen bringáztak.

A Bakonyi Csillagászati Egyesület „űrbatyujának” egészen elképesztő felvételeket sikerült lőnie a Balatonról a sztratoszférából.

Tavasszal általában több a haltetem, de az uralkodó szél és az áramlási viszonyok is befolyásolják, hogy több elhullott halat láthatunk egy helyen. Mindent összevetve évente csupán a Balatonban élő halmennyiség körülbelül 1 százaléka vész el.

Az elmúlt hetekben a Balaton több pontján is algavirágzást lehetett tapasztalni. Az algák mennyisége ennek ellenére egyáltalán nem kirívóan magas a tóban, de a helyzet a következő hetekben sajnos több tényező miatt is változhat. Somogyi Boglárkát, a Balatoni Limnológiai Intézet algakutatóját kérdeztük.

Kalapos dáma a gőzösön, Cholnoky Jenő földrajztudós egy villa teraszán, fedélzeten bagózó matróz, hogy az NDK sátorról, a fülig sajtos-tejfölös lángosról és a papa fecske gatyájáról ne is beszéljünk. A Balaton hallatán még azt is elfogja valamiféle hekkszagú nosztalgia, aki még soha nem töltött hosszabb időt Közép-Európa egyik legszebb tava mellett. A kánikulára tekintettel úgy döntöttünk, visszautazunk az időben egy kicsit.

Lezajlott a Kék Hullám Zászló strandminősítő verseny, kiderült, hogy melyek a Balaton legklasszabb strandjai.

Egy fűféle, amely öt, de ötszáz centiméteres is lehet, a trópusoktól a hideg-mérsékelt övig, a tengerszinttől a 3000 méteres magasságáig, a félsivatagoktól a mocsarakig megtalálható mindenhol, és amelyet egymástól függetlenül annyi tudós leírt, hogy latin elnevezése mellett több mint 140 szinonimája létezik. Ez a különleges növény a nád.

Bár Somogyban eddig is megfigyelték a fajt, de sikeres költést eddig még nem dokumentáltak. Most viszont négy kerecsensólyom-fióka is kirepült a Sió-völgyben.

Ezt műholdfelvételek alapján állapították meg. Az eredmény azért is érdekes, mert globálisan negatív tendenciát mutat a vízminőség az algásodás miatt.

Július 4-én kezdődik a 174. hajózási szezon főidénye, melyet a Balatoni Hajózási Zrt. idén nyáron is 58 napra hirdet meg az előző évhez hasonlóan. A településeket összekötő hajózási útvonalakon intenzívebb menetrenddel, valamint sétahajózással és hajós programlehetőségekkel várják a hajózni vágyókat.

Fonyód-Bélatelep száz éve fontos hely volt a térképen, legalábbis nyaranta. Politikusok, gyártulajdonosok, művészek nyaraltak itt, fontos döntések és híres művek születtek ezekben a villákban. Bár az idő itt sem múlt el nyomtalanul, a hely hangulata ma is különleges.

Ha balatoni nyaralás, esetünkben ez már hosszú ideje az északi partot jelenti. Legfőbb ideje volt, hogy elkezdjem a déli part környékének felfedezését is. Az ismerkedést a Balatontól pár kilométerre fekvő Kőrösheggyel és a közeli Kerekivel, illetve annak középkori várával kezdtem.

Hamarosan felújítják a – most igencsak lerobbant állapotú – balatonfüredi Esterházy-kastélyt, ami a nyaralás történetéről szóló kiállításnak fog otthont adni.

Rendkívül ritkán látható és látványos légköroptikai jelenséget örökítettek meg hétvégén a Balaton felett, amely bár szivárványnak tűnik, valójában nem az. Cikkünkből megtudhatod mi jelent meg igazából az égen a Balaton felett.

Hatvankilenc gyógyszermaradványt mutattak ki a Balatonban, de mivel ezek csekély mennyiségben vannak jelen a vízben, a kutatók szerint nem jelentenek egészségügyi kockázatot.

A Balatonban élő idegenhonos halfajok többsége telepítés útján került be. Volt, ami nem bírta az itteni viszonyokat, és van, ami ma is remekül érzi magát a tóban. Mi a helyzet angolna-és busafronton? Többek között erről is beszélgettünk dr. Takács Péter halbiológussal.