MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.02.28. 09:30,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tóth Judit, Fortepan

Mátyás király vadaskertjétől a Pál utcai fiúkig

Ezekben a zord, tél végi napokban igazi feltöltődést jelent a budapesti ELTE Füvészkert, ahol a kinti szürkeség után üdítő az üvegházak zöld kavalkádja. De nemcsak a növények érdekesek, a kert története is megannyi izgalmas részletet tartogat.

Az első magyar botanikus kert 1771-es alapítása a Nagyszombati Egyetem orvosi karának megalakulásához kötődik, így a hazai flóra kutatása mellett, a kert legfőbb feladata az orvos-és a gyógyszerészképzés segítése volt. A kert az évszázadok során számos alkalommal költözött, 1777-ben például az egyetemmel együtt, Nagyszombatról Budára. A költözés után a botanikus kertet az alapító igazgató, a vegytan és a botanika professzora, Winterl Jakab próbálta újjáteremteni, aki nemcsak kutatott, magvakat gyűjtött, és növényeket termesztett, de saját vagyonából is áldozott a kert számára. A botanikus kertben II. József kétszer is járt, nyomon követte sorsának alakulását, majd a ferences rend felszámolása után az egyetemnek adta a mai Ferencesek terén álló ferences kolostor kertjét, hogy ott botanikus kertet létesítsenek.

 

Fotó: Tóth Judit

 A keleti hunyor meg sem várja a tavasz érkezését, már tél végén virágba borul

 

1807-ben Kitaibel Pál vette át az igazgatói teendőket. Hazán egyik legnagyobb természettudósa, polihisztora számos növénygyűjtő utat szervezett, melyekkel nemcsak a kert állományának, de a hazai botanikai ismeretek bővítéséhez is nagyban hozzájárult. 1810-ben újabb költözés következett, a szűk belvárosi telekről a kert mai Múzeum körútra, egy nagyobb telekre költözött át, de itt is csak néhány évtizedig maradt. 1847-ben ugyanis az egyetem József Nádor közbejárására , aki maga is lelkesen botanizált és kertészkedett, megvásárolta a Festetics-család Józsefvárosban található birtokát. Ezzel pedig ismét új, és minden eddiginél hosszabb fejezet kezdődött a kert életében.


Mátyás királytól Festetics Antalig


A 19. század közepén Pest külső városrészeiben még majorságok voltak. A Festetics-major tulajdonosa Festetics Antal volt, aki, annak ellenére, hogy a család szegényebb ágához tartozott, meglehetősen nagy vagyonnal rendelkezett, a „leggazdagabb köznemesnek” is nevezték. A pesti kis kastélyt, mely ma az ELTE Füvészkert főépülete, valószínűleg Pollack Mihály tervezte. Ezen a helyen már korábban is állt egy kastély, így Pollack tulajdonképpen átépítette, bővítette az előző épületet, amit korábban Szeleczky Márton alispán építtetett. A feltételezések szerint azonban nem ez volt itt az első épület. Buza Péter újságíró, Budapest történetének kutatója szerint egykor Mátyás király vadászkastélya állt ezen a helyen, amit egy 80 hektáros vadaskert vett körül.

 

Fotó: Tóth Judit

Festetics Antal egykori nyaralója az Ázsia-kert felől


Jelenleg is folynak kutatások az épüket pincéjében, ahová Papp Lászlóval, a Füvészkert botanikusával mentünk le, aki közben sok-sok érdekességet is mesélt a kastély történetéről. Ezen a helyen többek között olyan vörös márványköveket keresnek, melyek Mátyás vadászkastélyából maradhattak. Hogy egyelőre nem nagyon találnak ilyeneket, annak Buza Péter szerint az lehet az oka, hogy Szeleczkynek, mikor megvette a birtokot, az első dolga az volt, hogy az itt álló romból a köveket a városban található épületeibe építtesse be. A „Mathias Rex” feliratú kövek ugyanis elég jól mutattak az épületek falában, és kiváltságnak számított, ha valaki ilyesmivel büszkélkedhetett. Megtalálták ezeket a köveket például a Ferenciek terén álló ELTE könyvtár, a korábbi ferences kolostor falában, ezek ma a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók.

 

Fotó: Tóth Judit


Császárok is megfordultak a kastélyban


A Festetics-féle barokk vadászkastély falain ma is láthatók az egykori freskók nyomai, sőt még korabeli bútorok is vannak. A kastélyban három császár is látogatását tette, sőt valószínűleg itt is szálltak meg, amikor megnézték a Habsburg hadsereg Rákos mezején zajló hadgyakorlatát. Mária Terézia, férje I. Ferenc német-római császár, és fiuk II. József itt állhattak meg utoljára a hadgyakorlatra tartva, ez volt az utolsó illusztris kastélyépület, ahol még egy császár látogatást tehetett.

 

Fotó: Tóth Judit

A kis kastélyban Mária Terézia is megpihent


Az épület körül több idős fát is láthatunk még, köztük például azokat a 200 éves páfrányfenyőket, melyeket még a Festeticsek korában ültettek. De a park legidősebb fái nem ezek, hanem az a sajmeggy, melynek kora 250 akár 300 év is lehet. Ez a faj általában csak cserjeméretűre nő meg nálunk, az itteni példány azonban már egy tekintélyes méretű fa.

 

Fotó: Tóth Judit

 A barokk Festetics-villa ma a Füvészkert főépülete

 

A füvészkert eredetileg 10 hektáros volt, de az egyetemi klinikák építése miatt újabb és újabb területet nyestek le belőle, így mára csak 3,1 hektár maradt belőle. Nincsenek már meg azok a tavak sem, amelyek Molnár Ferenc híres ifjúsági regényében, a Pál utcai fiúkban szerepelnek. A legnagyobb tó helyén például ma az urológiai klinika áll. Egyébként maga a füvészkert név is a regény sikere nyomán terjedt el.


Nemecsek a pálmák között


A regény cselekményének fontos helyszíne volt a Pálmaház, amely Nemecsek és barátai búvóhelye volt. A Pálmaház növényzete ma már korántsem olyan buja és sűrű, mint akkor volt, de ma is trópusi erdők hangulatát idézi, főleg a télvégi szürkeség és a kinti mínuszok után. A Pálmaházban számos trópusi haszonnövényt és gyümölcsöt is felfedezhetünk. Van itt például kakaó, kávé, teacserjék, hatalmas banánok, vanília, mangó, avokádó, papaya, maracuja, és krémalma is, ez utóbbit az egyik legfinomabb trópusi gyümölcsnek tartják.

 

Fotó: Tóth Judit

A Pálmaház bejárata


A Füvészkertben van is egy program, Trópus a télben címmel, melynek központjában ezek a gyümölcsök állnak, és meg is lehet kóstolni az itt termett banánt, kókuszdiót vagy épp kivit, mely kicsit kakukktojásnak számít, mivel nem trópusi növény, Kínából származik, és a hazai viszonyok között is termeszthető. A Füvészkertben is szabadtéren nő, és a pálmaház falainak védelmében a telet is átvészeli, évente több tíz kiló kivit szüretelnek a kert munkatársai. A Pálmaház mediterrán részében fantasztikus illat fogad bennünket, ami a Brunfels-cserje virágaitól származik. A növény magyar neve igazán különleges, Tegnap-ma-holnap virágnak hívják, ami arra utalhat, hogy a kezdetben sötétlila virágok másnapra halvány lilává válnak, majd a harmadik napra kifehérednek.

 

Fotó: Tóth Judit

Az illatos Tegnap-ma-holnap cserje


Egy felnőttet is elbír az amazonasi tündérrózsa


A Füvészkert másik ismert épülete az 1893-ban felépült Viktória-ház, amit az amazonasi tündérrózsa (Victoria amazonica) számára építettek, mely latin nevét Viktória királynőről kapta. Ez a növény nyáron lesz igazán látványos, amikorra a víz felszínén úszó levelei hatalmas méretűre, akár 185 cm átmérőjűre is megnőhetnek, és teherbírásuk is rendkívüli, volt már olyan, hogy egy 85 kg-os embert is elbírt egy levél. Szintén nyáron a leglátványosabb a paraguayi óriás-tündérrózsa, melynek 20-25 centiméter átmérőjű virága csak két éjszaka nyílik. De vannak itt még rovarfogó növények, kancsókák, hízókák, harmatfüvek, és Vénusz légycsapója is, amelynek levele elképesztően gyorsan tud becsukódni, ha úgy érzi, hogy egy rovar rászállt. Érdemes a szomszédos üvegházba is átsétálni, ahol még hetekig megcsodálhatjuk a különböző színekben pompázó orchideákat.

 

Fotó: Fortepan

Az óriási tündérrózsa-levelek már a század elején is elbűvölték a látogatókat


De a szabadban is fel-fel bukkan már néhány tavaszi növény. Bár most egy hétre visszatért az igazi tél, már jönnek elő a kikericsek és a medvehagymák, még virágoznak a hóvirágok, és készülődik a kékvirágú szibériai csillagvirág is, ami hamarosan beborítja majd a gyepet. A téltemetők azonban már elnyílóban vannak. Ez a bájos sárga virág védett nálunk, de nem őshonos, egy mediterrán faj, amit valószínűleg szerzetesek telepítettek be hazánkba.

 

Fotó: Tóth Judit

 

A Füvészkertben az év során érdekes programokkal is várják a látogatókat. Márciusban például, a Gyümölcsoltó Boldogasszony napján szakemberektől lehet elsajátítani a fák oltását, áprilisban pedig a Sakura ünnep alkalmából nemcsak piknikezni lehet a virágzó cseresznyefák alatt, de a japán kultúráról is sok érdekességet lehet majd megtudni.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Két óra alatt bejártunk három kontinenst

A szegedi füvészkertben a november is szép

Arborétum a Tisza-parton

Most a legszebb a Jeli Arborétum

 




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...