MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.08.02. 17:00,   Szöveg: TM,   Fotó: Geizura Tamás, Orbán Péter, 123rf.hu, J Śliwiński, Michael McQuliken

Mit tegyünk, és mit ne, ha villámlik

Mindenki átélt már villámokkal lesújtó felhőszakadást vagy vihart, melyet legtöbb esetben lenyűgözve szemlélünk egy épületből. Biztonságos helyről gyakran csak gyönyörködünk a természet erejében, de mikor a szabadban tartózkodunk, sokan nem is tudják, hogy milyen óvintézkedéseket kell tennünk egy esetleges tragédia elkerülése érdekében.  

Gyakran hallhatjuk azt a mondást, hogy a medve nem játék. A villám sem az! Hazánkban évente átlagosan 20 és 40 közé tehető azoknak az embereknek a száma, akiket közvetlenül vagy közvetett módon villámcsapás ér. Az esetek túlnyomó részt a szabadban történnek, és az áldozatok nagy része vízparton és sík terepen szenvedi el az egyébként elővigyázatossággal legtöbbször megelőzhető szerencsétlenséget. A tereptől és tevékenységünktől is függ, hogy milyen óvintézkedéseket kell tennünk a villámcsapás elkerülése érdekében. Vegyük sorba ezeket az életmentő jó tanácsokat.

 

Fotó: Geizura Tamás

 

Mit tegyünk a szabadban, ha villámlik?
Magyarországon a zivatarral kísért villámlás bármely hónapban előfordulhat, de legnagyobb valószínűséggel május és szeptember között jelentkezik. Ebben az időszakban tartózkodunk a legtöbbet a szabadban, ezért fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az időjárás intő jeleit, mert a sötét viharfelhőkkel és erős széllel érkező felhőszakadások rendszerint villámlással járnak.

 

Fotó: Geizura Tamás

 

Veszélyesnek tekinthetjük a vihart, ha a villámlás és a mennydörgés között kevesebb mint 15 másodperc telik el. Ebben az esetben a villám kb. öt kilométerre tőlünk csapott le. A legegyszerűbben úgy számolhatjuk ki a távolságot, hogy a fényvillanás és a mennydörgés közt eltelt időt megszorozzuk a hang terjedési sebességével (360 m/s), így máris megkapjuk a villámlás távolságát méterben. Például, ha a villanás és a hang között eltelt idő 11 másodperc, akkor a következő művelet adja meg a távolságot: 11x360=3960. Tehát a villám közel négy kilométerre csapott le. A mobiltelefonok és az internet világában viszont ennél is pontosabb képet kaphatunk az időjárásról. A radarkép segítségével azonnal felmérhetjük, hogy milyen intenzitású vihar közelít felénk, illetve, hogy milyen iránnyal és sebességgel halad. Természetesen egy felhőszakadás alkalmával nem csak a villámok jelenthetnek veszélyt. Ezért, ha tehetjük, mindig keressünk biztonságos menedéket, és várjuk meg, míg a vihar elvonul.


Mire ügyeljünk vízen és vízparton?
A nyílt vízen – csak úgy, mint a sík terepen – fokozottan ki vagyunk téve a villámcsapásnak! A víz vonzza és jól vezeti az áramot. Erről a tényről sokan megfeledkeznek egy nyári fürdőzés vagy csónakázás alkalmával, miközben felettük cikáznak a villámok. Ha jön a vihar, haladéktalanul jöjjünk ki a vízből, mert az áramütés veszélye akkor is fenn áll, ha nem közvetlen belénk, hanem tőlünk távolabb csap le a villám. A vízpart is fokozott kockázatot jelent, itt sem vagyunk biztonságban. Tehát egy látványos vihart semmiképpen se innen akarjuk végignézni. Keressünk időben biztonságos helyet.

 

Fotó: 123rf.hu

 

Ha csónakból, vagy partról horgászunk, azonnal csukjuk össze és fektessük le a horgászbotokat, mert azok a nyílt vízen villámhárítóként működnek. Bármilyen vízi járművel is tartózkodunk a vízen (pl. vitorlás hajó vagy gumicsónak), még a vihar kitörése előtt igyekezzünk kikötni a parton. Fontos, hogy soha ne hagyjuk figyelmen kívül a part menti viharjelző fényjelzéseit, még akkor sem, ha látszólag jó az idő. Érdekes és elgondolkoztató adat, hogy a villámcsapások kb. 10%-a verőfényes, kék égbolt mellett következik be úgy, hogy akár 15 km-es távolságban van a vihartól. Többek között ezért is fontos az elővigyázatosság és a megelőzés.


Mit kell tennünk sík terepen?
Ha nem sikerül védett helyre menekülnünk, próbáljunk minél alacsonyabb pontot keresni, és kerülni a vízpartok közelségét, a vízátfolyásos, nedves felületeket. Semmiképpen se tartózkodjunk magas épületben (pl. kilátótorony, magasles) vagy kiemelkedő tárgyak közelében (pl. oszlop, elektromos távvezeték). Ha nincs más választásunk, összezárt lábakkal, lábujjhegyen guggoljunk le a sarkunkat összeérintve, és nyakunkat behúzva fogjuk be a fülünket, ezzel is csökkentve a halláskárosodás veszélyét. Ne hasaljunk vagy üljünk le a földre, mert minél kisebb felületen érintkezünk a talajjal, annál biztonságosabb. A villám elsősorban a környezetből kiemelkedő magasabb pontokat veszi célba, ezért a fák alatt sosem lehetünk biztonságban. Kifejezetten veszélyes nyílt terepen magányos fa alatt tartózkodni, még ha az lombkoronájával menedéket is nyújt az esővel és jégveréssel szemben. Ha bármilyen elektromosságot vezető tárgy (fémszerszám, fém vagy karbonszálas sportfelszerelés, kerékpár stb.) van nálunk, azt azonnal fektessük le a földre, és menjünk tőle távol, ugyanis ezek az eszközök kiválóan vonzzák a villámokat. Amennyiben csoportosan, több személlyel együtt tartózkodunk a terepen, legalább 5 méteres távolságot tartsunk egymástól, amíg az idő biztonságossá nem válik.

 

Fotó: Orbán Péter


Mire ügyeljünk az erdőben?

A sík terephez képest az erdőben nagyobb biztonságban vagyunk, de a magas fák itt is bevonzhatják a villámokat. Különösen veszélyes közvetlenül a fák törzsének támaszkodni, vagy közvetlenül mellé állni. Ez főképpen az erdő szélén álló fákra igaz. Viszont, ha erdőben ér minket a vihar, nehéz nem fák mellett állni. Ebben az esetben a törzstől lehetőleg 5 méter távolságra helyezkedjünk el. Sátrazáskor is ugyanezt a biztonsági szempontot tartsuk szem előtt.

 

Fotó: 123rf.hu


Óvintézkedések hegyeken és sziklákon
Bár Magyarországon kevés a sziklafal és a kitett, csipkézett formátumú hegygerinc, mindenféleképpen szót kell ejtenünk ezekről a villámlás szempontjából kiemelt kockázatú domborzati elemekről. Túrázás, hegymászás, via ferrata és sziklamászás, mind-mind olyan tevékenység, ami fokozott elővigyázatosságot jelent, ha közeleg a vihar. A nyílt hegyi terepen ugyanis ugyanannyira – ha nem jobban – ki vagyunk téve a villámoknak, mint a lapos, sík terepen. Aki túrázni, hegyet mászni indul, az mindig előre tájékozódjon az időjárásról, hiszen a hegyeken sokkal jobban ki vagyunk téve az elemeknek, mint máshol. Ennek ellenére is belefuthatunk egy hirtelen kialakult, heves záporba, viharba. Mit tegyünk ilyenkor?

 

Fotó: J Śliwiński


Egy szikla tetején állva nagyobb a veszély, de a villám nem csak a legmagasabb pontba tud becsapni. Vihar közeledtével igyekezzünk elhagyni a hegygerincet és a sziklafalakat. A mászást segítő fémeszközök – mint pl. karabinerek és csákányok – vonzzák a villámokat, a láncok és korlátok pedig jól vezetik az elektromosságot. Ezért érdemes ezeket el- vagy lerakni, illetve használatukat elhagyni.


Egy magashegyi túránál könnyen előfordulhat, hogy nincsen időnk leereszkedni a biztonságosabb völgyekbe. A csúcsról és hegygerincről mindenképpen ereszkedjünk lejjebb, lehetőség szerint a vihar érkezési irányával ellentétes oldalon. A villámoknak közvetett módon is ki vagyunk téve, ezért keressünk törmelékes kőzettel borított helyet, amely a lehetőség szerint legyen szárazabb, mint a körülöttünk lévő terep. A villámcsapás elérve a talajt sugarasan szétterül, akár több száz méteres környezetben is. Ha egy ilyen a földfelszínen szétterjedő villám gyaloglás közben vagy szétnyitott lábakkal ér minket, akár végzetes is lehet. A szikla vagy fal magassága – melynek oldalában menedéket keresünk – legyen legalább a testhosszunk nyolcszorosa. Guggoljunk le összezárt lábakkal, vagy üljünk rá táskánkra, mászókötelünkre, egyéb szigetelőanyagra, és tegyük a fülünkre a kezünket. Ne érjünk hozzá semmihez, és legalább egy méteres távolságot tartsunk a környezetünktől. Ha többen vagyunk, próbáljunk meg legalább 4-5 méteres távolságra elhelyezkedni egymástól, amennyire erre a biztonságot nyújtó fedezékünkben van lehetőségünk.

 

Fotó: 123rf.hu


Semmiképp se álljunk kőfülkék és barlangok bejáratába, mert testünk remek vezetőként hidat képezhet a nyílás két fala között, és ez „vonzza” a villámot. Barlangban csak akkor keressünk védelmet, ha a bejárattól és a falaitól legalább másfél méter távolságot tarthatunk. Kerüljük továbbá a kőfolyásokat, omladékos részeket. Amennyiben megfelelő menedéket találtunk, azt csak az utolsó dörgést követően 30 perc után hagyjuk el.

 

Mi is az a villám?
A légkör elektromos kisüléseit nevezzük villámoknak, melyek a talajhoz közeli meleg és a magasabb, hideg felhőrétegek találkozásánál keletkeznek. A felső hideg réteg pozitív töltésű, az alsó pedig negatív részecskéket tartalmaz. A töltéskülönbség kiegyenlítődése során keletkezik a villám, melynek az átlagosan 0,2 s-ig tartó kisülési időtartam alatt 30-40 000 amperes áramerősség lép fel. A villám sebessége 180 km/s, és a hőmérséklete elérheti a 30 000 K-t.
 


Rossz előjelek
Az interneten több fotót is találhatunk égnek meredő hajú turistákról, akik egy sziklaszirten mit sem sejtve pózolnak egy jó fotó kedvéért. Az égnek meredő haj kétségtelenül azt jelzi, hogy a következő másodpercekben vagy az emberbe, vagy közvetlen közelébe csap bele a villám. A nálunk lévő fémszerszámok (hágóvas, csákány stb.) sercegő, csilingelő hangja is hasonló eseményt jelez, de ekkor még van pár másodpercünk, hogy a szerszámtól megválva, és pozíciót változtatva elkerüljük a tragédiát.

 

Fotó: Michael McQuliken

Michael McQuilken és öccse, Sean egy 1975-ös túrán a kaliforniai Sequoia Nemzeti Parkban található Moro-szikla tetején vigyorognak. Itt még nem sejtették, hogy pár pillanat múlva egy villám csap be melléjük. Szerencsére, bár sérülésekkel, de túlélték a balesetet, de sajnos a túracsoport egy tagján már nem tudtak segíteni

 

Hol vagyunk a legnagyobb biztonságban?


Épületben:
Az egyik legbiztonságosabb megoldás a villámok elől behúzódunk egy épületbe, viszont itt sem vagyunk százszázalékosan biztonságban. Maradjunk távol a vízvezetékektől, ajtótól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdőkádat. Amennyiben otthonunk nincs túlfeszültség védelemmel ellátva, érdemes az anyagi károk csökkentése érdekében kihúzni az elektromos berendezéseket a hálózatból.


Járműben:
Az autó is menedéket jelent a villámokkal szemben. A zárt járművön belül maradjunk távol a fémes részektől, a karosszériához semmiképp se érjünk. Célszerű semmihez sem hozzáérni, még a bőr, vagy műanyag borítású kormányhoz sem. Ha villám bele is vág a járműben – és betartottuk az óvintézkedéseket –, akkor a jármű fémváza Faraday-kalitka ként véd meg minket sérülés nélkül az áramütéstől.

 

A villámcsapás élettani hatásai
A villám a legkisebb ellenállású utat keresi, ezért az élő szervezetek magas víztartalmuk és alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Az emberi testet érő közvetlen villámcsapás élettani hatása a nagyfeszültség okozta sérülésekhez hasonlít. A közvetlen villámcsapás halálos! A közvetett – pl. tárgyakról, fákról, sziklákról áthúzó – villám súlyosabb esetekben légzés és szívleállást okozhat. A be- és kilépési ponton égési sérülések keletkezhetnek, és maradandó idegrendszeri károsodás, bénulás is felléphet. Minden villámcsapást elszenvedő áldozat esete más és más. Van, aki a szerencsétlenség után, rövid időn belül és teljesen felépül!


Mit tegyünk, ha valakit villámcsapás, illetve áramütés ér?

Minden esetben kötelességünk segíteni a bajbajutotton, hiszen akár életet is menthetünk! Ezért nem árt, ha felfrissítjük az elsősegélynyújtásról tanultakat.


Ha az áldozat nem vesztette el az eszméletét, az esetek nagy részében sokkos állapotban van. Nekünk kell biztonságos helyre kísérnünk vagy szállítanunk, illetve esetlegesen elsősegélyben részesítenünk. Előfordulhat, hogy a sérült keringése és légzése később, jóval a villámcsapás után áll le, ezért figyeljük az áldozat életjeleit, illetve minden esetben – még ha az áldozat látszólag jól is van – azonnal kérjünk orvosi segítséget, hívjunk mentőt.


Amennyiben a sérült eszméletlen, győződjünk meg arról, hogy van-e pulzusa, illetve nem állt-e le a légzése. Ellenőrizzük, hogy a légutak szabadok-e. Távolítsuk el a szájból az esetleges ételmaradékot, és győződjünk meg arról, hogy a nyelv nem csúszott hátra. Ha az életjelek kielégítőek, helyezzük a sérültet stabil oldalfektetésbe, és szükség esetén gondoskodjunk a testhőmérsékletének fenntartásáról, hiszen ilyen esetben a kihűlés is halálos lehet.


Ha a sérültnek nincsen lélegzése, vagy leállt a szívverése, azonnal kezdjük meg az életmentést, és hívjuk a 112-t. (A lélegeztetésről és a szívmasszásról itt olvashatsz bővebben.)

 

Fotó: 123rf.hu


Amit még elővigyázatosságból érdemes megtenni: Amennyiben külföldön folytatunk szabadidős tevékenységet, érdemes előre beírni telefonunkba a helyi segélyhívó telefonszámát. Sose tudhatjuk, mikor lesz rá szükségünk. Egy gyors gombnyomással pedig értékes időt nyerhetünk.


Tévhitek a villámcsapással kapcsolatban:


Nincs mitől tartanunk, ha tiszta az ég.
A villámok a vihartól és zivataroktól távolabb, akár több kilométeres távolságban is lecsaphatnak. Nem alaptalan a közmondás: „Mint derült égből a villám.”


Vihar esetén ki kell kapcsolnunk a mobiltelefont, mert a rádióhullámok vonzzák a villámokat.

Kutatások bebizonyították, hogy ez nem igaz.


A villám mindig a legmagasabb pontot „célozza meg”.
Nem törvényszerű, hogy a villám a környezetéből kiemelkedő legmagasabb pontba csap be. Gyakran előfordul, hogy a toronyházak, vagy toronyszerű épületek – például tévé- vagy rádiótorony – közepe táján talál be.


Le kell kapcsolni a villanyt az épületben, hogy ne vágjon bele a villám.

Nem csökkenti a villámcsapás kockázatát, ha a lakásban leoltjuk a villanyt, vagy ha kikapcsoljuk az elektromos készülékeket. Elővigyázatosságból viszont érdemes őket kihúzni a hálózatból, hogy elkerüljük az esetleges anyagi kárt.


Nem szabad futni, mert a mozgó embert könnyebben eléri a villám.

A mozgás önmagában nem növeli a villámcsapás kockázatát. Viszont sík terepen könnyen célponttá válhatunk, mint a „legmagasabb” pont.


A villámcsapást szenvedett emberhez nem szabad hozzáérni, mert megráz.

Talán ez a legveszélyesebb tévhit, hiszen nem csak kell, hanem kötelességünk a sérülten segíteni. A villámcsapotthoz nyugodtan hozzá lehet érni, mert az emberi test nem tárolja az áramot.


Röviden összegezve úgy kerülhetjük el a villámcsapást, hogy mindig előre tájékozódjunk a várható időjárásról, és kerüljük az exponált helyeket. Ha ennek ellenére is viharba kerülünk, de betartjuk a fenti óvintézkedéseket, akkor nagy valószínűséggel az ijedségen kívül nem esik bántódásunk.

 

Kapcsolódó cikkek:

ÍGY VÉDEKEZZ A HŐSÉG ELLEN!

INNI? VALÓ!

 

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. október
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
1617181920
21
22
23242526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. október
Fábián László:
Menedékház az Alacsony-Tátrában
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...