Hírek

Pazar látványú szivárványos zivatart fotóztak

Egyszerre drámai és gyönyörű látványt sikerült lencsevégre kapnia Kövesi Péternek Püspökladánynál. Cikkünkben további lenyűgöző fotókat láthattok a különleges eseményről.

Fotó:
Kövesi Péter
2020. június 10.

Egyszerre drámai és gyönyörű látványt sikerült lencsevégre kapnia Kövesi Péternek Püspökladánynál. Cikkünkben további lenyűgöző fotókat láthattok a különleges eseményről.

A vasárnap este érkezett látványos zivatarfelhőkből nemcsak intenzíven esett a csapadék, hanem szerencsés módon egy előtte kialakult szivárvány is fokozta a vizuális élvezeteket. Még nagyobb szerencse, hogy mindezt Kövesi Péter úgy láthatta, hogy közben fényképezőgép is volt nála, amely, mint kiderült, nem is olyan véletlen.

„Kicsivel több mint két éve kezdtem fotózni a látványosabb időjárási jelenségeket, főleg a zivatarokat szeretem fényképezni. Villámokat is szeretnék megörökíteni, de megfelelő technika hiányában erre most még csak éjszaka van esélyem. Nem a leggyakoribbak az ilyen látványos események ezen a környéken, de általában majdnem minden ilyet sikerül elcsípnem” - mondta el szerkesztőségünknek Péter.

A fotókat este 20 órakor készítette, a szivárványt kb. 10 percig lehetett látni és többen jelezték neki, hogy nemcsak eső, hanem jég is esett a felhőkből.

Tanulmányaiból valószínűleg mindenki jól tudja, mi az és hogyan alakulnak ki a szivárványok, de lehet, nem árt átismételni, nehogy úgy járjunk, mint a pár nappal ezelőtti Balaton felett megjelent szivárványnak látszó égi jelenség esetén, amely „tűzszivárványként” terjedt végig az interneten, miközben igazából egy haló jelenséget láthattunk.

Megkerestük Farkas Alexandra, légkör- és környezetoptikai szakértőt, hogy erősítsen meg bennünket, ezúttal valóban egy szivárvánnyal van dolgunk.

„Igen, ez szivárvány. A kialakulásához pedig az kell, hogy szemben velünk legyen az esőfüggöny, a hátunk mögül pedig a Nap viszonylag alacsony magasságból, akadálytalanul világítsa meg azt. Ha a Nap 42º-nál magasabban áll az égen a horizont felett, nem jelenik meg szivárvány. Ebben az esetben a véletlennek köszönhető, hogy a vízfüggöny éppen ott helyezkedett el, ahol amúgy a szivárvány „lábának” kell lennie. Nem igazán tudom eldönteni, hogy a képeken látható intenzíven eső csapadék ritkább e vagy a szivárvány, de hogy a kettő együtt alakuljon ki, ehhez nagy mázli kellett.”

A szivárvány színeinek kialakulását a magasból aláhulló apró, gömb alakú vízcseppekben megtörő fénynek köszönhetjük. Természetesen mindez csak akkor lesz látható, ha megfelelő mennyiségű a beérkező fény és a vízcseppek mérete is kellő nagyságú. A vízcseppbe belépő fehér fény a víz-levegő határfelületen megtörik, és mivel a különböző hullámhosszúságú fényekre a víz törésmutatója eltérő, így a fény törése után a különböző színű fénysugarak kicsit más szögben haladnak tovább, így a visszaverődő fényt már színekre bontva látjuk.

Péter harmadik fotóján a szivárványnak már épp csak egy kis nyomát láthatjuk, viszont ez a kép is igazán látványos lett, ahogy a Nap különböző módon világítja meg a felhőket és a lezúduló esőréteget.

Alexandra elmondása szerint egyébként maga a szivárvány egyáltalán nem gyakori jelenség, halók (melléknapok) sokkal gyakrabban alakulnak ki egy évben, mégis a szivárványt ismerik jobban az emberek, valószínűleg azért, mert a halókat a Naphoz közel kell keresni, a szivárványt pedig a Nappal ellentétes oldalon.

Források, szakértők: http://legkoroptika.hu/szivarvany, Farkas Alexandra, Hérincs Dávid

Cikkajánló