MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.05.13. 09:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tóth Judit

Szarvasi Arborétum, zöld oázis kék pávákkal

A Pepi-kertben voltam már jó néhányszor, de nem tudom megunni. Minden alkalommal új élmények érnek, és új színeit fedezem fel a kertnek. Ráadásul legutóbbi látogatásom óta számos új látnivalóval bővült az arborétum és a szomszédos Mini Magyarország makettpark is.

Fotó: Tóth Judit

 

Az út egyik oldalán egy sárgarigó, a másikon egy fülemüle énekel. Ennél szebb fogadtatás nem is kell, gondolom magamban, mikor besétálunk az ország legnagyobb arborétumának kapuján, ahol látnivalókban bizony nincs hiány. A 82 hektáros gyűjteményben Alaszkától Mexikóig, a Himalájától Afrikáig, közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma és kb. 250 lágyszárú növényfaj is él itt. Május elejére sok növény már elvirágzott, de például a magnóliákat vagy a mesebeli nevű barkóca berkenyét még most is láthattuk virágba borulva.

 

Fotó: Tóth Judit

 

Arborétum az Alföld közepén

 

Fotó: Tóth Judit

 

Bolza Pálnak két szerelme volt. Az egyik felesége, Vigyázó Jozefa, a másik a Pepi-kert.
Végzettségét tekintve jogász volt, de a tárgyalótermek helyett sokkal jobban érezte magát a természetben. Leginkább a növények érdekelték, autodidakta módon képezte magát botanikából és kertépítésből. Szülei halála után ő lett a szarvasi birtok örököse. A mai arborétum területét, ahol régi álma lassan valósággá válhatott, nagybátyjától, Bolza Józseftől kapta ajándékba. A gróf egy olyan arborétumot álmodott meg, ahol Amerikától Ausztráliáig, minden földrészről vannak növények. A formálódó arborétumot nagybátyja, Pepi bácsi után, Pepi-kertnek nevezte el.

 

Fotó: Tóth Judit

Bolza Pál kastélya a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös partján


A kert első fáit a közeli Anna-ligetből telepítette át, ahol még nagyszülei Bolza József és Batthyány Anna alakított ki egy parkot. Hatalmas földlabdákkal szekéren tolták át a fákat az egyik parkból a másikba, és ma sem lehet pontosan tudni, hogy miért is vállalkozott a gróf arra, hogy évtizedes nagy fákat telepítsen át. Az egyik magyarázat talán az lehet, hogy ebben az időben épült az Anna-ligeti kastély is, és talán ezek a fák az építkezés miatt voltak útban. Az áttelepítést sok fa nem élte túl, de ma is láthatóak még olyan egyedek, melyek akkor kerültek mai helyükre.

 

Távol Amerikától

 

Fotó: Tóth Judit  Fotó: Tóth Judit

 

Ezek egyike az arborétum legismertebb lakója, a hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), amit bizonyára mindenki felkeres, aki itt jár. Az első mamutfenyőket 1852-ben találták meg a kaliforniai Sierra Nevada erdeiben. Az európai parkokba az 1870-s években kezdték el telepíteni őket. A Szarvasi Arborétumban található fát 1873-ban ültették, így egyike a legidősebb európai példányoknak. A paraméterei önmagukban is tekintélyt parancsolóak. A több mint 140 éves példány 30 méteres magassággal, 176 centiméteres törzsátmérővel és 550 cm-es törzskerülettel büszkélkedhet. Az hogy ma is jó egészségnek örvend, valódi csoda, hisz természetes élőhelyén, a Sierra Nevada lejtőin, 1000-2500 méteres magasságban az éves csapadékmennyiség a 3500 mm-t is elérheti, míg Szarvason előfordul, hogy egy évben csak 500 mm esik. A fának egyébként 2010-ig volt egy társa is. Az a példány azonban néhány éve elpusztult, miután többször is villámcsapás sújtotta, 2008-ban pedig egy nagy vihar tépázta meg.

 

Gróf metszőollóval

 

Fotó: Tóth Judit

 

Bolza Pál 34 éves volt, mikor rátalált élete szerelmére, Vigyázó Jozefára, akinek édesapja, Vigyázó Sándor az ország egyik leggazdagabb embere volt. A Vigyázó család tagjai szintén nagy természetbarátok voltak, vácrátóti kastélyuk kertjéből hozták létre a mai botanikus kertet. Bolza Pál és felesége mindketten rajongtak a természetért, házasságuk után az arborétum fejlesztésén is együtt dolgoztak. Boldogságuk azonban nem tarthatott sokáig, a grófnő, lánya születése után néhány hónappal meghalt. A gróf soha nem tudta túltenni magát szeretett felesége elvesztésén, özvegyemberként csak lánya és az arborétum jelentett számára vigaszt. Tavasszal ő maga is naponta megjelent a Pepi-kertben, és metszőollóval a kezében járta a parkot. Leginkább az észak-amerikai fásszárúak érdekelték, ő honosította meg az Alföldön a mocsárciprust is. Ez a különleges fa mára kicsit Szarvas jelképe is lett, hisz az arborétumon kívül még a város több pontján is láthatóak szép példányai, például a holtág fölött átvíelő híd két oldalán. A mocsárciprus eredetileg Észak-Amerika délkeleti részén honos. Jellegzetessége, hogy nedves környezetben gyökereiből a felszín fölé emelkedő légzőgyökereket növeszt.

 

Fehér páva a zöldben

 

Fotó: Tóth Judit

 

A Pepi-kert, különösen a forró nyári napokon, tényleg olyan, mint egy zöld oázis. Egy ilyen nagy gyűjtemény esetében a sajátos alföldi klimatikus viszonyok között bizony télen-nyáron akad kihívás a növények gondozása során. Nyáron a szárazság, télen a hideg ellen kell óvni a növényeket. Például a dél-amerikai, 1,5-2 méter magasságot is elérő pampafű esetében, amely meglehetősen nehezen viseli a téli hónapokat. De olyan is volt már, hogy a helyi tűzoltók is besegítettek, és télen vízágyúikkal szabadították meg a fákat a rájuk fagyott vastag jégrétegtől.

 

Fotó: Tóth Judit


Az arborétum állatvilága-különösen a rovar-és madárvilága- rendkívül gazdag. Közel 150-re tehető az itt megfigyelt madárfajok száma. A csilpcsalpfüzikék, széncinegék és erdei pintyek bájos trillázása mellett egyszer csak éktelen rikoltozásra leszünk figyelmesek. A szépnek épp nem nevezhető hang tulajdonosai az arborétum régi lakói, a pávák, akik hol a fűben sétálgatva, hol egy épület tetején, hol pedig éjszakázó helyük, egy hatalmas kőrisfa ágán tűnnek fel. A színpompás kék páva Indiából származik és Nagy Sándor hozta először Európába. Az arborétum pávái épp a párválasztás lázában égnek, ebben az időszakban előszeretettel mutogatják gyönyörű farktollaikat és táncolják körül a tojókat. Szerencsénk volt, mert a park egyetlen hófehér páváját is láthattuk, teljes pompájában. A pávák mellé néhány éve új külsősök is érkeztek, két emu, akik bár szépnek nem nevezhetők, vicces figuráknak annál inkább.

 

Kárpát-medence kicsiben

 

Fotó: Tóth Judit

 

A Szarvasi Arborétum évente 100 ezer látogatót vonz, akik között sok a visszatérő vendég is. Nem véletlen, hisz a jól megszokott látnivalók mellett évről-évre újabb és újabb programlehetőségekkel is várják a látogatókat. Számomra külön öröm az, hogy az arborétum időről-időre úgy tud megújulni, hogy mindeközben megmarad olyannak, amilyennek régen megismertem és megszerettem.

 

Fotó: Tóth Judit


A park egykori kertészlakjában Pepi gróf Varázstanyája kapott helyet, az itt található interaktív kiállításon a Bolza család és az arborétum története mellett a Pepi-kert élővilágáról is számtalan érdekességet tudhatunk meg. Az üvegházban kaktuszok mellett teknősök is élnek és egy ásványkiállítást is berendeztek, a kikötő melletti kis fenyvesben pedig egy szabadtéri kerámia kiállítás kapott helyet. Az egyik legújabb attrakció pedig családok és baráti társaságok kedvence lehet. A Titkok kertje tulajdonképpen egy szabadulós játék, ahol logikai és ügyességi feladatok megoldása révén lehet megfejteni az elvarázsolt kert titkát.

 

Fotó: Tóth Judit

A felvidéki Árva vára


Persze a gyerekek számára még mindig a Mini Magyarország a legnagyobb szenzáció. Az ország egyetlen interaktív makettparkjában ma már több mint száz híres épület miniatűr mását lehet megcsodálni. A részletgazdag makettek között már nemcsak az ország, de a Kárpát-medence ismert épületei is ott vannak. Az erdélyi és a felvidéki épületek mellett 2017-ben kárpátaljai műemlékkel is bővült a park. Látható itt például Huszt vára, a kőrösmezői fatemplom és a 20. század elején épült Uzsoki viadukt, amelynek eredetije épp ott áll, ahol egykor a Magyar Királyság és Lengyelország határa húzódott. Nekem talán a várak tetszettek legjobban, a felvidéki várak közül láthatjuk például Árva, Bajmóc vagy a Krasznahorka várát is. A legkisebbeknek persze a vonatok jelentik a legnagyobb élményt, bár az óriási terepasztal a felnőtteket is hamar visszaviszi a gyerekkorba. A makettek között, folyók felett, alagutakban és a viadukton áthaladó szerelvényekkel bármelyik korosztály órákat el tudna tölteni.

 

Fotó: Tóth Judit

 Bajmóc vára

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Mini Magyarország a Szarvasi Arborétumban

Hogyan került a segesvári óratorony Szarvasra?

Kastélyok és kunhalmok a Dél-Tiszántúlon

Megújul a Körösvölgyi Látogatóközpont

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. július
H K Sze Cs P Szo V
0102
03040506070809
10111213141516
17181920212223
24
252627282930
31
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. július
Megyeri Máté:
Berepülés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...