MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Tavak föld alatt és föld fölött Tapolca szívében

Tombolhat kánikula, eshet eső vagy hullhat hó, a Tapolcai-tavasbarlang egész évben remek kiegészítése lehet egy balatoni kiruccanásnak. Itt télen-nyáron 20 °C körüli a hőmérséklet, és olyan dolgokat láthatunk és csinálhatunk, amit az országban máshol nem: egy város alatti barlangrendszerben csónakázhatunk. A Malom-tavat pedig a föld felett nem érdemes kihagyni. 

Fotó: Joó Annamária

A Malom-tó környéke igazán hangulatos hely, és nincs messze a tavasbarlangtól

 

A tavasbarlangra először akkor figyeltem fel, amikor gyerekkoromban megtudtam, hogy a Csak semmi pánik című film végén a kincs itt kerül meg: a rossz fiúk az ékszereket, Ötvös Csöpiék pedig a gengsztereket lelik meg a Tapolcai-tavasbarlangban. Aztán pár év múlva jött egy osztálykirándulás, és végre én is evezhettem a „kincses barlang” kanyargós járataiban. Izgalmas és jó móka volt a félhomályban faltól falig siklani a csónakkal. Most egy balatoni kirándulás hozta meg az apropót a látogatásra, no meg a kíváncsiság, hogy milyen lesz 30 év elteltével ismét csónakázni a barlang gyomrában?

 

Fotó: Joó Annamária

A tavasbarlangi csónakázás különleges élmény a természet egy különleges helyén

 

Persze már a fogadtatás is teljesen más. 2015 óta ugyanis modern látogatóközpontot találunk a barlang bejáratánál, ahol először egy földtörténeti tárlaton ismerkedhetünk meg a karsztvidékek világával. Ez a geológiai kiállítás azonban sokkal érdekesebb, mint ahogy az hangzik. A vizuális élmény fokozására a termekben például 3D-s, térhatású képeket helyeztek el, amelyek a bejáratnál kapott szemüveggel különleges, már-már testközeli élményt nyújtanak barlangokról, cseppkövekről, karsztokról.

 

Fotó: Joó Annamária

A tavasbarlang és egyben a látogatóközpont bejárata Tapolca központjában

 

Lehet, nekünk szerencsénk volt a tárlatvezetőnkkel, de a nemzeti parkos kolléga olyan élvezettel és érdekesen adta elő az infókat a termek látnivalóiról, hogy a félórás látogatást alatt egy percig sem unatkoztunk, sőt, a Bakony őslényeit bemutató teremtől alig tudtunk elszakadni. Láttunk még bronzkori kultikus barlangot, és a „kőtapogató” is megért pár percet. Ami viszont a gyerekeket bizton leköti hosszabb időre, az a mászófal és a kúszóbarlang, ahol kipróbálhatják, milyen lehet barlangásznak lenni.

 

Fotó: Joó Annamária

Műcseppkövek a látogatóközpont Cseppkő termében

 

Az az infó is új volt a tavasbarlangról, hogy az egyetlen élőlény, amely itt található (a nemzeti parkos munkatársakon kívül), az a fürge cselle (Phoxinus phoxinus). Ez a társas életet igen kedvelő apró halacska rajokban úszkál, és a legújabb kutatások szerint, amikor veszélyt érez, különleges enzimet bocsájt ki, amelynek köszönhetően csapatokban elmenekül a helyszínről. Ezért is ragadt rá a fürge jelző. A tapolcaiak csak csetrinek hívják, s ha a tóban megpillantjuk, kívánni is ér valamit, ami a mendemonda szerint beteljesül.

 

Fotó: Joó Annamária

A kiállított képződményeket meg is tapogathatjuk a Geopark-teremben

 

Mielőtt a várva várt csónakázás bekövetkezne még egy 3D-s filmet is megnézhetünk, amely a kasztképződmények és a barlangok sokszínű világát mutatja be, illetve megismertet a pár száz méterre lévő, 2010-ben felfedezett, a nagyközönség által nem látogatható Berger Károly-barlang szépségeivel. A tíz termen át való kalauzolás nem hiábavaló, az őskortól napjainkig vezetnek az infók, hogy mire leérsz a barlangba, tudd, mit látsz a csónakból.

 

Fotó: Somogyvári D. György

Az indulásnál segítséget is kapunk

 

És harminc perccel a belépés után, elérkezett a fő attrakció: a csónakázás. Vagyis nem rögtön, mert előtte a Lóczy-teremből még egy 70 méteres száraz, barlangi szakaszon gyalogoltunk át, majd néhány perces várakozás a sorban a fémladikokra, és indulhattunk is. A segítőkész nemzeti parkos munkatárs a kezünkbe nyomta a lapátokat, és a lelkünkre kötötte: a borulás elkerülése végett középen üljünk a hajóban.

 

Fotó Joó Annamária

A keskeny részeknél a lapátolás nem mindig visz előbbre, lehet kézzel is löketeket adni a sziklafalak mentén

 

Mivel a csónakázható rész elég rövid, csupán 180 méter, ezért nem érdemes elkapkodni. Mi se tettük. A látvány tényleg különleges. Kristálytiszta, áttetsző türkizkék és -zöld víztükör, barnássárgás sziklafalak, szűk, kanyargós folyosók. Az élmény hasonló, mint 30 évvel ezelőtt. Csak azt sajnáltam, hogy hamar a végére értünk.

 

Fotó: Joó Annamária

A tavasbarlang hajózható része 180 méter, nem túl hosszú, viszont izgalmas a tágas, olykor hirtelen összeszűkülő járatokban végigsiklani

 

Evezni mondjuk, nem nagyon kellett. Több helyen olyan keskeny az átjáró, hogy lapátolásra nincs is esély – örültünk, hogy átfért a csónak. És a tágasabb termekben is kényelmesen lehetett lavírozni kézi vezérléssel, azaz a faltól falig való lökdösés technikájával. A lapát szinte fölösleges, de romantikus kelléknek nem rossz, fokozza a csónakázós élményfaktort. Egyszer mindenképpen megéri felfedezni a tavasbarlangot, amely a látogatóközponttal, a kiállításokkal és a kb. 15 perces csónakázással együtt 1 órás tartalmas kikapcsolódást nyújt.

 

Fotó: Somogyvári D. György

A barlang képződményeit, sziklafalait fent és lent – az áttetsző vízben is – megcsodálhatjuk

 

Utána még sétáltunk egyet a közelben található hangulatos Malom-tónál, élvezve az októberi napnyugta utolsó sugarait. A Tapolca-patak felduzzasztásával alakították ki a település központjában a két részből álló tóegyüttest. Érdekessége, hogy karsztforrások táplálják, amelyeknek hőmérséklete 18–20 fok körül mozog, így a tó a leghidegebb teleken sem fagy be, és a tavasbarlang vizével is kapcsolatban áll, a barlangban lévő vízszint a tó visszaduzzasztásával szabályozható.

 

Fotó: Somogyvári D. György

A Malom-, vagy Nagy-tó környéke romantikus részlete Tapolcának

 

Az alsó tó környéke csupa növény, fák, bokrok szegélyezik a kis tavat, melyen kacsák úszkálnak, vízében pedig aranyhalak. Nekünk volt szerencsénk egy szürkegém-vendéget is lencsevégre kapni.

 

Fotó: Somogyvári D. György

Az egykori malomépület ma szállodaként működik

 

Fotó: Joó Annamária

Egy szürke gém is ellátogatott a tóhoz

 

Az alsó tónál egy hotelként üzemelő malomépület áll oldalához simuló hatalmas malomkerékkel és minizuhataggal.

 

Fotó:Joó Annamária

 

A fenti állóvíz, a mélykék színű Nagy-tó (de nevezik Malom-tónak, illetve felső tónak is), partján színes, régi házak, éttermek, kávézók sorakoznak, közepén szökőkút fújja rendületlenül az ég felé vizét. Az idő jócskán előrehaladt: a fény könnyű fátyolként lebegett házfalakon és levélen. Felettünk sötétedni kezdett az égbolt, nagy léptekkel közelített az este. Nyugaton még pislákolt egy utolsó vékony rózsaszín sáv, de a nap már véget ért. Szóval nem lőhetünk nagyon mellé, ha tavasbarlangi látogatás után körbesétáljuk a közeli, szintén egyedi látványt és hangulatot hordozó Malom-tavat.

 

Szöveg: Joó Annamária

Fotó: Somogyvári D. György

 

Hasznos információk
Nyitvatartás:
március 1. – június 30.: 9.30–17.00 (pénztárzárás: 16.00 óra)
július 1. – augusztus 31.: 9.00–20.00 (pénztárzárás: 19.00 óra)
szeptember 1. – október 31.: 9.30–17.00 (pénztárzárás: 16.00 óra)
november 1. – február 28.: 9.00–16.30 (pénztárzárás: 15.30 óra)
december 24., 25. és 31.: ZÁRVA
december 26.: 9.00–14.00 (pénztárzárás: 13.00 óra)
2019. január 1.: ZÁRVA
Belépők:
Felnőtt jegy: 2 000 Ft
Kedvezményes jegy: 1 800 Ft
Gyermek jegy (3–14 éves): 1 500 Ft
Családi jegy: 5 500 Ft
Családi jegy érvényes: 2 fő felnőtt, 2 fő 14 év alatti gyermek esetén. Minden további 14 év alatti saját gyermek díjmentesen látogathatja a bemutatóhelyet.

Ha biztosra akarunk menni, foglaljunk előre a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont honlapján online jegyet és időpontot, mert ha sok a turistacsoport, előfordulhat, hogy a helyszínen már nem tudnak aznapra belépőt adni. 

 

 

Tapolcai-tavasbarlang
A város alatt 15–20 méter mélyen húzódó barlangrendszer egyik tagja a 3,3 km hosszú Tapolcai-tavasbarlang, melynek nagy részét karsztvíz tölti ki. Felfedezése, gyakorlatilag egy véletlennek köszönhető, hiszen nem neves természetkutatók találtak rá, hanem egy kőműves kútásás közben, 1903-ban. Egy évtizeddel később megnyitották a nagyközönség előtt, Magyarország első villanyvilágítással ellátott és turisztikai célokra is használt barlangjaként. Egyedi formakincsének köszönhetően már 1942-ben védetté nyilvánították, majd 1982-től fokozott védelem alá helyezték. A barlang különleges klímájának gyógyhatását régóta ismerik. A télen-nyáron 20 °C hőmérsékletű, közel 100%-os páratartalmú és rendkívül tiszta levegő az allergiás, asztmás és egyéb légzőszervi megbetegedésben nyújt enyhülést. Erre a célra a másik ágat, az 1925-ben felfedezett Kórház-barlangot használják.
 

 

 

 

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. január
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...