MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.11.07. 15:45,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tóth Judit, megalitspa.com

Tétényi-fennsík, a futurisztikus víztoronytól a diósdi kőbányáig

A budatétényi szoborpark környéke hétvégenként megtelik autókkal. Ki a kommunizmus falak közé zárt szobrait szeretné megnézni, ki kutyát sétáltatni, ki futni jön Kamaraerdőbe, és olyan is akad, aki inkább a Tétényi-fennsík védett területei felé veszi az irányt.

Ezen a napsütéses őszi hétvégén mi is ez utóbbi csoportba tartoztunk, és bevallom, kicsit meglepődtem, hogy nem voltunk egyedül. Azt gondoltam, ide inkább a megszállott botanikusok vagy rovarászok jönnek túrázni, ugyanis a Tétényi-fennsík leginkább gazdag növény- és rovarvilágáról híres.

 

Fotó: Tóth Judit

Színpompás ősz a fennsíkon


A Budatétény, Kamaraerdő, Budaörs, Törökbálint, Érd és Diósd által közrefogott Tétényi-fennsík a Budai-hegység déli nyúlványa. Átlagos magassága 200 méter, de szinte teljesen sík. Természetvédelmi szempontból különösen értékes a terület, közel 400 növény- és 80 állatfaj él itt, a védett, fokozottan védett fajok száma is több tucat. Találkozhatunk itt például a tavaszi hériccsel, a törpe nőszirommal és olyan ritka ízeltlábúakkal, mint a magyar tarsza vagy a sisakos sáska.

  

Fotó: Tóth Judit

Őszre a sóskaborbolya termése és levele is pirosba öltözik


A fennsík egy része a kilencvenes évek végén országos védettséget, másik része helyi védettséget kapott, de Érd–Tétényi-plató néven az európai NATURA 2000 hálózat része is. A védett terület kezelését a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület látja el, akik egy tanösvényt is létrehoztak itt. A fennsík keleti szélén, a Kamaraerdő mellett, egészen pontosan a szoborpark mögött induló tanösvény 3 km hosszú és 1,5 óra alatt kényelmesen bejárható.

 

Fotó: Tóth Judit

A tanösvény tábláit olvasgatva részletes ismertetőt kapunk a fennsík élővilágáról


Lövészárkok a fennsíkon


A fennsíkon egykor a sztyepprét- és sziklagyepfoltok mellett mészkedvelő tölgyesek és karsztbokorerdők is voltak, a 20. századra azonban a legeltetés a fás növényzet szinte teljes eltűnéséhez vezetett. A területet évtizedekig katonai lőtérként is használták, de 1921 őszén egy éles ütközet is zajlott a fennsíkon. A budaörsi csata során IV. Károly megpróbálta visszaszerezni a magyar királyi címet. A királypártiak és a Horthy Miklóshoz hű kormányerők összecsapása során végül néhány nap elteltével az előbbiek maradtak alul, IV. Károly pedig Tatán esett fogságba. A lövészárkokat később a II. világháborúban, utána pedig a katonai kiképzések során, egészen a nyolcvanas évekig használták. A lövészárkok nyomait ma is látni még.

 

Fotó: Tóth Judit

Az ösvényről ne térjünk le, mert a gyep tele van értékes növényekkel


A futurisztikus víztorony


Az emberi tevékenység megszűnésével megindult a természetes szukcesszió, vagyis a növényzet újra elkezdte visszahódítani a területet. A nyílt sziklafelszíneken megjelentek a pionírok, a mohák, zuzmók, majd a lágy szárú növények. Másutt cserjék és itt-ott már fák, elsősorban virágos kőrisek is megtelepedtek. Egyfajta szukcessziós zsákutcaként azonban nagy területet hódítottak meg a szúrós cserjék, mint például a galagonya, amelyek komoly veszélyt jelentenek az értékes gyepekre. A tanösvény állomásain az egyes élőhelytípusokkal, illetve azok jellemző növény- és állatfajaival részletesen megismerkedhetünk.

 

Fotó: Tóth Judit

A víztorony mindenhonnan látszik


A fennsík legérdekesebb arcát tavasszal és kora nyáron mutatja, amikor virágba borulnak a gyepek. Ősszel is elcsíphetünk még egy-két virágzó fajt, de ilyenkor már kétségkívül a vörösben pompázó kőrisek és sóskaborbolyák viszik a prímet. Meg a 2008-ban üzembe állított budatétényi víztorony. Az óriási, 42 méter magas építmény, amely szinte mindenhonnan látszik, futurisztikus külsejével felülről kicsit a Star Trek USS Enterprise csillaghajójára, alulról pedig a Star Wars Halálcsillagára emlékeztet.

 

Fotó: Tóth Judit

Hogy tájba illő, azt nem mondanám, de hogy feltűnő, az biztos


Levendulát is termesztettek itt


Ami nagyon meglepő információ volt számomra, hogy a fennsíkon egykor levendulát is termesztettek. Néhány régi tövet még most is lehet látni elszórtan a gyep növényzetében. Szintén a Mediterráneumból érkezett a 70-es években telepített feketefenyő, amely a hozzá fűzött erdészeti reményeket nem váltotta be, a fennsík növényzetét azonban alaposan megbolygatta. A tájidegen fenyvesek aljnövényzetében ugyanis semmi nem tud megmaradni. Az itteni fenyvesnek azonban van egy pozitív hozadéka is: egyfajta védőzónát jelentenek a forgalmas 7-es út és az értékes maradványgyepek között. A fennsíkon más idegenhonos fajok is megjelentek, például az ezüstfa és a bálványfa, ezek terjedése is egyre nagyobb fejfájást okoz a természetvédőknek.

 

Fotó: Tóth Judit

Öreg levendulatövek a fűben


Kőbányából wellnessfürdő?


A Tétényi-fennsík közepén, Diósd határában, különös látnivalót találunk a házak között, egy felhagyott kőbányát. Az iparszerű kőbányászat a 18. században indult itt meg, az innen bányászott mészkövet számos budapesti középület, például a Parlament építésénél, illetve a budai vár felújításánál is felhasználták. A kövek kitermelését hajdan ékekkel, kővágó szekercékkel, később kővágó gépekkel végezték. A kőfalak némelyikén még ma is látszanak az egykori megmunkálás nyomai.

 

Fotó: Tóth Judit

 

Fotó: Tóth Judit

 Még ma is látszanak az egykori megmunkálás nyomai


Nemcsak felszíni, tárnaszerű bányászat is folyt Diósdon. A tárnákban ma gombapincék vannak, de a helyi önkormányzatnak ennél sokkal nagyobb szabású tervei vannak: egy hatalmas fürdőkomplexum felépítését tervezik a bánya területén. Diósd szinte teljesen összenőtt a szomszédos Érddel és Törökbálinttal, így ipari fejlesztésekre nem sok lehetőség van, ezért is tartják nagy lehetőségnek a város vezetői a megálmodott fürdőkomplexumot. A Megalit fürdőhöz azonban jó néhány milliárdra lesz szükség, a látványterveket elnézve azonban nem vitás, ha megvalósul, valóban különleges élményben lesz része a jövőbeni fürdőzőknek.

 

Fotó: megalitspa.com

Egyelőre még csak terv a Megalit fürdőkomplexum


A Felső-bánya tárnáinak bejáratát néhány éve betonhidakkal támasztották alá, és megerősítették a sziklafalakat is. Így a bányaudvar ma már biztonsággal látogatható, viszont a látvány nem lett túl szép.

 

Fotó: Tóth Judit

A betonnal megerősített sziklafal most már biztonságos, de nem túl szép


Kaptárkövek nem csak a Bükkalján vannak


A Felső-bánya végénél húzódó Római-árok is érdekes látnivalókat rejt. Bár a kaptárkövek nem túl látványosak, annál titokzatosabbak. Diósdon több kaptárkövet is leírtak, mi azonban csak egyre akadtunk rá. Sajnos részletes térképet vagy leírást nem találtunk ezek hollétéről, azóta azonban az interneten rábukkantunk egy pontosabb itinerre, és most már tudjuk, legközelebb merre is kell majd keresgélni.

 

Fotó: Tóth Judit

A bokákra figyelni kell a Római-árok köves ösvényén


Hogy mik is ezek a kaptárkövek? Azt igazán senki nem tudja. Aki hallott már a kaptárkövekről, annak elsősorban a Bükkalja ugrik be, ott találni a legtöbbet belőlük. Azt valószínűleg jóval kevesebben tudják, hogy itt, a Tétényi-fennsíkon is akad belőlük néhány. A kaptárkövek olyan sziklák, amelyeken szabályos,  kis méretű, fülkeszerű mélyedések vannak. A fülkék szélén általában vékony perem van, amely valószínűleg a fülkét lezáró fedőlapot tartotta. A kaptárkövek keletkezésére máig nincs magyarázat. Az biztos, hogy emberi kéz faragta őket, de hogy kik, miért és mikor, arról ma is csak feltételezések vannak. Van, aki szerint síremlékek voltak, más szerint áldozati szertartásokra használták azokat, és olyan is van, aki erdei méhészkedés nyomainak gondolja a fülkéket.

 

Fotó: Tóth Judit

Egy kaptárkő a Római-árokban


Az erdőben kanyargó Római-árkon keresztül egy negyedórás, kellemes séta alatt juthatunk az Alsó-bányába, de egy egyenes úton pár perc alatt is átérhetünk az egyik bányaudvarból a másikba. Ebben a bányaudvarban tárnák nincsenek, viszont látványos, többméteres függőleges mészkőfalak igen.

 

Fotó: Tóth Judit

Kisgyerekszemmel ideális terep a szaladgáláshoz


A diósdi kőfejtő és környéke természetvédelmi terület, amely értékes növényvilágnak ad otthont. Persze ez késő ősszel már kevésbé látszik, ilyenkor már csak néhány virágzó fajjal, például a bájos vajszínű ördögszemmel találkozhatunk. A terület növényzete tavasszal igazán látványos, akkor olyan fajokat is láthatunk, mint például a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a borzas vértő vagy az árvalányhajak. Nem kérdés, hogy a tél elmúltával újra visszajövünk majd.
 

 

Kapcsolódó cikkek:

Svábhegytől Budafokig, a budai bor nyomában

Barlanglakások és kastélyok Dél-Budán

A sziklaorom lábától a meggyesrétesig

Időutazás a Svábhegyen





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
1516171819
20
21
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...