
Tudod, melyik volt az első hazai védett növényfaj?
Magyarország legritkább és leginkább veszélyeztett növényritkaságát, ami nem mellesleg gyönyörű is, 1971-ben nyilvánították védetté.
Magyarország legritkább és leginkább veszélyeztett növényritkaságát, ami nem mellesleg gyönyörű is, 1971-ben nyilvánították védetté.
A botanikus kertekre általában úgy tekintünk, mint gyönyörű helyekre, ahol jókat lehet sétálni a sok-sok növény között. A botanikus kertek azonban a fajbemutatás mellett ma már fontos természetvédelmi munkát is végeznek.
A Kékes északi oldalában található Pisztrángos-tó a környéket járó túrázók egyik kedvenc pihenőhelye. Nem csoda, hisz egy meseszép helyről van szó. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a tónak kulcsfontosságú szerepe van a környék kétéltűinek életében.
Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat.
Szeretnél egy őszi hétvégét a természetben tölteni és kirándulni, miközben egy fontos kutatáshoz járulsz hozzá? Október elejére lelkes önkénteseket keresnek a Pilisben látogatószámlálásra és ökoturisztikai felmérésre.
Idén már július 24-ére esik a túlfogyasztás világnapja, vagyis 2025-ben minden eddiginél korábban jött el ez a nap, több mint egy héttel előbb, mint tavaly. A tendencia aggasztó: az emberiség egyre gyorsabban éli fel a bolygó természetes erőforrásait.
Katicabogarak, fürkész-és gubacsdarazsak, hangyák, poloskák halott vagy haldokló egyedét találta meg a kutató a kertben kiterített lepedőn. Csípőszúnyog viszont egy sem volt az áldozatok között.
A napokban nagy port kavart a természetbarátok körében, hogy a Zagyva felső szakaszán elkezdték a meder kotrását és a partmenti nádas irtását. Utánajártunk, hogy mi az intézkedés célja, és milyen következményekkel járhat mindez a Zagyva élővilágára nézve.
A legfrissebb nemzetközi felmérés szerint gyarapodik a fehér gólyák világállománya. Az előzetes eredmények alapján 330 000 párra becsülhető a számuk, ami több mint kétszerese az 1984-ben számolt gólyapároknak. Magyarországon is bizakodásra adnak okot a növekvő számok, de meddig? Mutatjuk a részleteket.
Három nap alatt rekordmennyiségű, 10 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a PET-kalózok a Tisza-tónál, amivel bőven felülmúlták a tavalyi 7,5 tonnás mennyiséget.
Április végén örömmel adtak hírt a szakemberek a fővárosi Mocsárosdűlőn felfedezett fokozottan védett magyartarsza-állományról. A napokban egy ott illegálisan gazdálkodó állattartó azonban lekaszálta a rovarok számára élőhelyül szolgáló védett gyep egy részét.
A Dunakanyarban fekvő település belterületén az elmúlt években több hódgát is épült. Ezek egyikénél a gát által visszaduzzasztott vízszint már túl magas volt, és szükségessé vált ennek csökkentése. Erre már létezik egy természetbarát módszer, Zebegényben is ezt használták.
Még mindig nagy problémát jelentenek az erdei terepmotorosok, quadosok a Bükki Nemzeti Park területén. Az első összehangolt ellenőrző akciójuk a Mátrában volt, ahol több személy ellen is eljárást kellett indítaniuk.
Minden év áprilisa és júliusa között elérkezik a fiókák fészelekhagyási szezonja, valamint az őzgidák és egyéb állatkölykök időszaka. Ilyenkor gyakran találkozhatunk elhagyatottnak tűnő fiatalokkal a lakott területen is. Nem lehet azonban elégszer elmondani, hogy ezen kis állatok többsége nem árva, és a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket! Cikkünkben összefoglaltuk, hogy mi a teendő, ha magányos vadállatkölyköt találunk.
A beruházás a Kiskunsági Nemzeti Parkban található tó természeti értékeinek megóvását és élőhelyeinek helyreállítását célozza.
Az elmúlt években sajnos általánossá váltak a tavaszi fakivágások és cserjeirtások. Ez a gyakorlat a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, ugyanis védett állatfajok tömeges sérülését és halálát okozhatja.
Egzotikus küllemével a hazai madárvilág egyik legjellegzetesebb képviselője. A búbosbankák nem csak külsőségekben térnek el az átlagtól, tojásaik és fiókáik védelmére is sajátos módszereik vannak.
Természetesnek vesszük, hogy van, hisz ez az otthonunk. De mintha mégsem úgy vigyáznánk rá, pedig csak ez az egy van belőle.
A Dunakeszi-láp szomszédságában található Óceán-árok mentén április elején 2,5 km hosszan kiirtották a növényzetet vízvédelmi karbantartás címén. Dunakeszi Város Önkormányzata szakértői bejárás után magyarázatot kért a munkálatokat elvégző Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi, Beruházó és Szolgáltató Vízgazdálkodási Társulattól.
A szarvasok rágnak, a vaddisznók túrnak, a muflonok taposnak. Ezzel önmagában nincs is baj, senki nem várja el tőlük, hogy napfénnyel táplálkozzanak és lebegve járják az erdőt. A probléma a mennyiséggel van, és persze az emberrel, aki beleavatkozott a természetes folyamatokba.