Az utóbbi években sorra látnak napvilágot a rovarok, köztük a beporzók fogyatkozásáról szóló tanulmányok. Mit tehet egy átlagember a beporzók védelme érdekében? Nagyon is sokat, és nemcsak egy kertben, de már egy erkélyen is.
Az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny feladatokat, amelyek áprilistól tilosak, mert veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre.
A magyar fejlesztésű folyótakarító hajó kamerák segítségével magától felismeri a folyóban úszó szemetet. A Robo-Collect névre keresztelt vízi járművön a kamerarendszeren kívül, egy kiemelő szállítószalag és hulladékosztályozó rendszer segíti a hatékony gyűjtést.
A fehértói családi nap alkalmával önkéntesek 10 darab gólyafészekalapot építettek, hogy ezzel is segítsék a tavasszal hazatérő gólyák biztonságos fészkelését és költését. Az eseményt az MME Kisalföldi Csoportja szervezte.
A Greenpeace legújabb jelentése szerint az elmúlt két évtizedben a Kárpátok több mint 7350 km²-nyi lombkoronával borított területe veszett el a fakitermelés következtében.
Idén nyáron, ahogy sok más kisebb vízállás, a Piliszentiván határában található Jági-tó is kiszáradt. Mivel a tó számos élőlény, például kétéltű fajok számára jelent élő-és szaporodóhelyet, léte kulcsfontosságú a környék élővilága szempontjából.
A házaktól, kertekből ilyen-olyan úton kivadult kaktuszok nálunk egyelőre még nem jelentenek kezelhetetlen problémát. Ahogy azonban azt más országok példái mutatják, a kaktuszok könnyen kikerülhetnek a kontroll alól, ezért nem árt résen lenni.
Az interneten több helyen is lehet azzal a javaslattal találkozni, miszerint a megunt Halloween-tököket vigyük ki a természetbe, mert a vadállatok örülnek majd neki. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság arra kér mindenkit, inkább ne tegye ezt.
A kétévente megjelenő WWF Élő Bolygó Jelentés legfrissebb kiadása rávilágít arra, hogy bolygónk pusztulásának mértéke még mindig nem változott. Ráadásul kettős krízissel kell szembenéznünk, hiszen a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyaránt veszélyezteti a jövőnket.
Budapest természeti értékekben az egyik leggazdagabb európai nagyváros. A jó kirándulóhelyeket sokan ismerik, de az ott fellelhető értékekkel a legtöbben nincsenek tisztában. Szeretnénk bemutatni néhányat a főváros helyi jelentőségű védett területei közül. A budai hegyekben barangoltunk.
A sünök téli álmot alszanak, s ahogy egyre hidegebbre fordul az idő, gallyakból, ágakból, száraz levelekből fészket készítenek maguknak. A puha, meleg vacokban akár öt hónapot is átalusznak. Segítsük a kertünkben élő sünöket, például azzal, hogy az összegyűjtött avart nem égetjük el, inkább süntanyát alakítunk ki belőle.
Most ugyan mutatunk pár fotót, de ezeket az erdőrezervátumokat, vagy legalábbis védőzónájukat kivételesen te magad is megnézheted jelzett turistaúton!
A hideg idő megérkeztével lassan a fűtési szezon is beindul. Ám mielőtt begyújtod a kályhát, érdemes ellenőrizni a kémény átjárhatóságát. Ugyanis olykor-olykor előfordulhat, hogy váratlan vendéggel találkozol.
Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kutyás egysége segíthet a hazai nagyragadozó-állomány, mint a szürke farkas felmérésében.
Kisebb-nagyobb kőtornyokkal ma már a patakpartoktól kezdve a magashegységekig sok helyen lehet találkozni. Sokan azonban nem gondolnak bele, hogy a legjobb szándékkal épült kőtorony is árthat.
A világszinten veszélyeztetett északi lúdfaj, a vonuláskor nálunk is előforduló kis lilik kritikus helyzetben van, a kipusztulás által közvetlenül veszélyeztetett. A faj védelme épp ezért kulcsfontosságú. Minderről most egy rövid rajzfilm is készült.
Az emberre is veszélyes, hatalmasra növő lágyszárú növény Nyugat-Európa több országában már régóta komoly problémákat okoz, nálunk egyelőre még csak kisebb, elszigetelt állományai vannak.
A nemrég megrendezett Peszéri Fanyűvő Kupa alkalmával a versenyzők 3,5 hektáros területet tisztítottak meg az inváziós fás szárú növényektől.
A budapesti méhlegelők nemrégiben egyévesek lettek, a kezdeti hangos kritikák mára elhalkultak, a beporzók azonban egyre hangosabban zöngenek a betondzsungel vadvirágos rétjein. És ez nemcsak nekik jó, a beporzók sorsa ugyanis a mi életünkre is jelentős hatással van.
A manapság divatos kőtoronyépítés egy seregnyi apró élőlény élőhelyét teszi tönkre.
A Balaton koronája és az ország kincse A tihanyi apátság
Remek tipp a főváros környékének felfedezéséhez
Szuper helyeket mutatunk be a Soproni-hegységtől a Bükkig
