Keresés eredménye

A vadmacskákat ritkán lehet látni, és a fajról a szakemberek sem tudnak még sok mindent. Pedig a vadmacskára ráfér a segítség, mert nemcsak a megfelelő élőhelyek beszűkülése, de a házi macskák terjeszkedése is veszélyezteti.

Alig 30 grammosan találták, sokat alszik, kétóránként eszik, legszívesebben a Kockásfülű nyúl karjaiban alszik el, és most még egyáltalán nem hasonlít felnőttkori önmagára. Röviden így lehetne bemutatni azt a parányi kis mókust, aki a mályi madármentőknél kapott új esélyt az életre.

Hamarosan itt a költési szezon. Ilyenkor a postaládák környékén is megélénkül a forgalom, és előfordulhat, hogy egyik napról a másikra a bedobott küldemények helyett egy formás kis széncinegefészket találunk a ládában.

A vadon élő beporzó rovarok fogyatkozása sajnos globális jelenség. Ez nemcsak a biodiverzitás csökkenése miatt nagy probléma, de a haszonnövények hozamát is jelentősen befolyásolja.

Sokan talán nem is gondolják, de Budapest a hasonló méretű világvárosokkal összehasonlítva, nagyon jól áll zöldterületek és természeti értékek terén. A városban akad jó néhány figyelemre méltó és már védelem alatt álló, vagy védelemre érdemes fa is. Ezek közül mutatunk be néhányat.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a WWF Magyarország közreműködésével 6 részes animációs kisfilmsorozatot készített Mi fán terem az erdő? címmel, mely a természetközeli erdőgazdálkodás alapelveit mutatja be a nagyközönség számára is érthető formában.

Az Őrségi Nemzeti Park bölényei áthatolhatatlan kökénycserjésből bontogattak ki almafákat, és ezzel egyéb állatfajokat, például erdei fülesbaglyokat is a területre csábítottak. A szinte teljesen vadon élő bölényeket nemrégiben mi is meglátogattuk.

A napokban közzétett nyolcpontos Klíma- és természetvédelmi akcióterv az egyszer használatos műanyagok betiltása mellett foglalkozik többek között az illegális hulladéklerakók problémájával, és célként fogalmazza meg a hazai vizek védelmét, valamint az erdőterületek növelését.

A gazdálkodók bevételt szeretnének, a kirándulók kikapcsolódni, az erdő gombái, növényei és állatai pedig csak zavartalanul élni. Mindenki mást vár az erdőtől, de vajon lehetséges az, hogy egy erdő egyszerre minden igényt kielégítsen?

Fokozódó aszályos időszakok, jégtörések, szélviharok, semmiből felbukkanó, hatalmas pusztítást véghez vivő parányi kártevők. A hazai erdők számára már a jelen is épp elég kihívást tartogat, de vajon mi vár rájuk a jövőben?

Különleges módon próbálják közelebb hozni az embereket a természethez az Alpokban. Nem is akárhogyan és nem is akármilyen állatokkal kezdik az érzékenyítést, a vállalkozó kedvűek egy rétisassal síelhetnek.

Hogy az Északi-középhegységben élnek nagyragadozók, azt ma már biztosan tudjuk. A kérdés az, mennyien. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei megpróbálták megszámolni őket.

Fatörzsbe vésett szívecskét valószínűleg már mindenki látott, mostanában viszont az is egyre gyakrabban előfordul, hogy az élő fákba különböző ábrákat vésnek a természetben járók. Biztosan sejted, hogy ez nem tesz jót a növénynek, most azt is kifejtjük, miért, és megpróbálunk utánajárni, mi készteti arra az embert, hogy belerondítson a természetbe.

A Körös-Maros Nemzeti Park tájain költő rétisasok már javában tatarozzák fészkeiket. Nem túlzott ez a sietség, hisz a Kárpát-medence legkorábban költő madárfajánál rendszerint február elején megkezdődik a tojásrakás időszaka.

A méhek és más beporzók védelmének szigorúbb szabályozását kérte az Európai Parlament szerdán az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy meg lehessen állítani a beporzó rovarok számának drasztikus csökkenését.

Míg néhány állatfaj úgy tűnik, egyelőre megmenekült a kihalástól, sok faj természetvédelmi helyzete rosszabb lett, és az okok között, így vagy úgy, de mindig ott az ember.

A közös cél a Pilisi Bioszféra Rezervátum fejlesztése és természetvédelmi értékeinek megőrzése.