Keresés eredménye

Hegyről leszáguldó bringások, erdő csendjét felverő motorzúgás: aki rendszeresen túrázik, annak ezek az élmények bizonyára nem jelentenek újdonságot. Megnéztük, az illegális utakat választó kerékpárosok és motorosok milyen nyomokat hagynak maguk után a természetben.

A folyók árterein számos tájidegen fásszárú faj alkot sűrű állományokat, és szorítja ki ezzel az őshonos fajokat. Egy hazai kutatás szerint a legeltetés hatékony védelmet jelenthet a gyalogakác és más inváziós fásszárúak ellen.

Hogy mennyire egészséges egy erdő, azt többek között a benne élő harkályok faj- és egyedszáma is jelzi. Ahol harkályok élnek, ott öreg és holt fák is vannak, s ha ők megfelelőnek találnak egy élőhelyet, annak számos más faj is örülhet.

A manapság divatos kőtoronyépítés egy seregnyi apró élőlény élőhelyét teszi tönkre.

Most egy Magyarországon ritka, de annál különlegesebb megjelenésű növényt mutatunk be, amelynek virágzó példányait június és szeptember között csodálhatják meg a természetjárók. Persze csakis akkor, ha jó helyen, például a Nyírségben a Duna-Tisza közén vagy a Gödöllői-dombságban keresik.

Messzire kell utazni az élményért, de megéri. Mert a Kis-Sárrét azon kevés helyek egyike, ahol tényleg belecsöppenünk a vadonba. Egy igazi madárparadicsom, ami mindig tartogat érdekességeket a természet kedvelői számára. Még a nyári forróságban is. Biharugrán jártunk.

Az emberre is veszélyes, hatalmasra növő lágyszárú növény Nyugat-Európa több országában már régóta komoly problémákat okoz, nálunk egyelőre még csak kisebb, elszigetelt állományai vannak.

2022 Év Madara hazánk madárvilágának egyik emblematikus képviselője, az erősen hullámzó röptű, fokozatosan halkuló, gyakran elnyújtott, kacagó kiáltásáról is könnyen felismerhető zöld küllő lesz. Az Európa-szerte gyakori, óvatos természetű madár elsősorban lombos és fenyővel elegyes erdőkben, fás legelőkön él, de ártereken, parkokban és nagyobb kertekben is költ.

Karla, a bölénytehén energikusan foglalta el új helyét. Számítanak rá, hogy jövőre borjúval növeli a bölényállományt.

Hazánk állatvilágának e páratlanul impozáns képviselője nemcsak azzal büszkélkedhet, hogy a legnépesebb rovarrend tagja, hanem azzal is, hogy az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park szimbóluma. Nem véletlenül élvez ugyanakkor természetvédelmi oltalmat. Ha megpillantjuk kifejlett példányait, ragadjuk meg fényképezőgépünket, és ne habozzunk exponálni.

A Főkert és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2020 őszén indult madárodú-programjának keretében ezer mesterséges odút helyeztek ki Budapest zöldterületeire. Tavasszal ellenőrizték az odúk foglaltságát.

Az utóbbi években sorra látnak napvilágot a rovarok, köztük a beporzók fogyatkozásáról szóló tanulmányok. Mit tehet egy átlagember a beporzók védelme érdekében? Nagyon is sokat, és nemcsak egy kertben, de már egy erkélyen is.

Egy anyamedvét és bocsát lőtték le az egyik magas-tátrai szálloda szomszédságában, a másik két medvebocsnak sikerült bemenekülnie a közeli erdőbe.

Csak nevében hegy, valójában domb, hisz csak 288 méter magas, ez azonban mit sem számít, hisz bármilyen névvel is illetjük, csuda egy hely, különleges és változatos élővilággal.

Április közepére már minden ürge felébredt téli álmából a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta részterületén. Ébredés után aztán nekiálltak a tavaszi nagytakarításnak, hogy a nászidőszakra minden készen álljon.

A nagy kócsagot ma már az egész országban sokfelé láthatjuk, de nem volt ez mindig így, a 20. század elején félő volt, hogy a faj eltűnik Magyarországról. Szerencsére nem így történt, ennek emlékére pedig a nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara lett.

Idén tavasszal is nehezen indul az amúgy is megfogyatkozott állományú molnár- és füsti fecskék költése. Az elhúzódó hűvös idő miatt vonulásuk legalább két hetet csúszik, ráadásul a fészeképítés során is számos nehézségbe ütköznek.