A budatétényi szoborpark környéke hétvégenként megtelik autókkal. Ki a kommunizmus falak közé zárt szobrait szeretné megnézni, ki kutyát sétáltatni, ki futni jön a Kamaraerdőbe, és olyan is akad, aki inkább a Tétényi-fennsík védett területei felé veszi az irányt.
Az elmúlt időszakban világszerte egyre több faültetési mozgalom indult, nem kisebb célkitűzésekkel, mint hogy rövid idő alatt 10, 20 vagy akár 100 millió fát ültessenek. Reálisak ezek a célkitűzések? Egyáltalán megmenthetjük a jövőt faültetéssel?
Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a világban ide-oda röpködő turisták száma. Vannak olyan helyek, ahol a helyi lakosság tüntet a túl sok turista ellen, máshol látnivalókat kellett elzárni egy időre a látogatók elől, hogy a természet szusszanhasson egy kicsit.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a napokban egy szirti sast figyeltek meg a Dévaványa–Ecsegi-pusztákon. Ez a faj a hegyekben költ, az Alföldön csak téli vendégként tűnik fel. Dévaványa határában egy másik ritka ragadozó madár, egy fakó rétihéja is szem elé került.
Elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe, amely az ország természeti rendszereinek állapotát mutatja be és értékeli. Az elkészült térinformatikai adatbázis mindenki számára elérhető és letölthető.
Két mentett vadmacskát engednek vissza a szabadba a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai, valamint helyi természetvédelmi szakemberek kedden Balatonfenyves közelében.
A sünök téli álmot alszanak, s ahogy egyre hidegebbre fordul az idő, gallyakból, ágakból, száraz levelekből fészket készítenek maguknak. A puha, meleg vacokban akár öt hónapot is átalusznak. Segítsük a kertünkben élő sünöket, például azzal, hogy az összegyűjtött avart nem égetjük el, inkább süntanyát alakítunk ki belőle.
A közelmúltban sokan megkongatták a vészharangot a közönséges vadgesztenye miatt, mivel ez a faj is felkerült a veszélyeztetett európai fásszárúak vörös listájára. Utánajártunk, mi miatt került bajba a vadgesztenye, és közben az is kiderült, hogy őshonos tölgyeink is komoly próbatétel előtt állnak.
Magyarország egyik legvadregényesebb, legszebb szurdokának mondott Tarjánka-patak völgye a sok „leg” mellé a legkevésbé ismert jelzőt is nyugodtan begyűjthetné. Ez annak is köszönhető, hogy a geológiai látnivalókban gazdag, fokozottan védett természeti terület csak szakvezetéses túrával látogatható.
Ma már egyre gyakoribb látvány, hogy fehér gólyák álldogálnak a hóesésben vagy füstifecskék röpködnek a kora tavaszi szélben. A klímaváltozás átírja a régi szabályokat, a madarak pedig megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz.
A napokban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság felhívást tett közzé, melyben arra kérik a túrázókat, hogy ne hódoljanak a ma egyre divatosabb kőtoronyépítésnek, mert ezzel egy seregnyi apró élőlény élőhelyét teszik tönkre.
Ősszel újra folytatódik az a nemzetközi kampány, amely hét madár hősies vándorútját követi nyomon. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) kezdeményezésével indult kampány a vonuló madarakra leselkedő, emberi eredetű veszélyeztető tényezőkre hívja fel a figyelmet.
A hangyaboglárkák nemcsak szépek, de életmódjuk is nagyon különleges. A lepkék petéiket kizárólag egyetlen növényfaj virágába rakják, a kikelt lárvákat pedig vöröshangyák fogadják örökbe. A Dél-Mezőföldön nemcsak ezekkel a ritka lepkékkel találkozhatunk, de sok egyéb érdekességgel is.
Messzire kell utazni az élményért, de megéri. Mert a Kis-Sárrét azon kevés helyek egyike, ahol tényleg belecsöppenünk a vadonba. Egy igazi madárparadicsom, ami mindig tartogat érdekességeket a természet kedvelői számára. Még a nyári forróságban is. Biharugrán jártunk.
Hazánk egyik legveszélyeztetettebb gerinces faja a magyar földikutya, melynek a Körös-Maros Nemzeti Parkban három ismert élőhelye van. Megmaradt állományaik igen nagy értéket képviselnek, fennmaradásuk csak élőhelyük védelmével valósítható meg.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban található fokozottan védett kardoskúti Fehér-tó és környéke a vonuló darvak egyik legjelentősebb őszi pihenőhelye. A daru az utóbbi években már nemcsak vonulóként jelenik meg nálunk, de egyre több az áttelelő és az átnyaraló madár is.
Az erdők biodiverzitásáról készült első globális állapotfelmérés szerint több mint felére csökkentek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt. Ennek a hatalmas veszteségnek a hatása túlnő a vadvilágon.
Ha Mátra és vártúra, akkor első helyen kétségkívül Sirok áll.
Kékes – az ország legmagasabb pontja, amelynek meghódítása nagy kihívás minden bringás számára.
Van a Mátrában egy település, amelynek neve egybeforrt a kommunizmus áldozatainak emlékével.
