Keresés eredménye

Tizenegy mentett tojásból keltetett túzokfióka nevelkedett fel sikeresen az idén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán. A fiatal madarak készen állnak arra, hogy csatlakozzanak vadon élő fajtársaikhoz.

Messzire kell utazni az élményért, de megéri. Mert a Kis-Sárrét azon kevés helyek egyike, ahol tényleg belecsöppenünk a vadonba. Egy igazi madárparadicsom, ami mindig tartogat érdekességeket a természet kedvelői számára. Még a nyári forróságban is. Biharugrán jártunk.

A tiszaugi hullámtéren idén januárban vágtak ki egy közel 100 éves erdőrészletet. Augusztusban újabb illegális tarvágás történt a Tisza hullámterében, amelynek ismét egy védett, idős fákból álló erdőrészlet esett áldozatul.

A tiszavirág kisebb méretű és kevésbé ismert rokonát évtizedekig nem lehetett látni nálunk, majd 2012-ben újra megjelent, és azóta rendszeresen rajzik a hazai folyókon. A vízminőség ma már nem okoz problémát a faj számára, a fényszennyezés annál inkább.

Sokan talán nem is gondolják, de Budapest a hasonló méretű világvárosokkal összehasonlítva, nagyon jól áll zöldterületek és természeti értékek terén. A városban akad jó néhány figyelemre méltó és már védelem alatt álló, vagy védelemre érdemes fa is. Ezek közül mutatunk be néhányat.

A home office és az elhúzódó karanténidőszak zárt világa sokunkban felébresztette a vágyat a természet után. Fel a fejjel: nincs minden veszve! Ha van egy kis kertsarkod, vagy csupán egy balkonod, csekély munka árán megteremtheted a magad madárcsicsergős mikrokozmoszát.

Egy fűféle, amely öt, de ötszáz centiméteres is lehet, a trópusoktól a hideg-mérsékelt övig, a tengerszinttől a 3000 méteres magasságáig, a félsivatagoktól a mocsarakig megtalálható mindenhol, és amelyet egymástól függetlenül annyi tudós leírt, hogy latin elnevezése mellett több mint 140 szinonimája létezik. Ez a különleges növény a nád.

Több száz partifecske költözött be egy építési területre Kecskeméten, és félő volt, hogy bajba kerülnek, ha megindul az építkezés. Az utca lakóinak, az egyik helyi lapnak és a természetvédelmi szakembereknek köszönhetően azonban megmenekült a fecsketelep, és most már biztonságban költhetnek a madarak.

Különös látvány fogadta a napokban a parlagisas-fiókák felmérését végző szakembereket, ugyanis az egyik fészekben két sasfióka mellett egy egerészölyvet is találtak. Vajon hogy került oda és mit keres ott?

A nagy kócsagot ma már az egész országban sokfelé láthatjuk, de nem volt ez mindig így, a 20. század elején félő volt, hogy a faj eltűnik Magyarországról. Szerencsére nem így történt, ennek emlékére pedig a nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara lett.

Fokozódó aszályos időszakok, jégtörések, szélviharok, semmiből felbukkanó, hatalmas pusztítást véghez vivő parányi kártevők. A hazai erdők számára már a jelen is épp elég kihívást tartogat, de vajon mi vár rájuk a jövőben?

Ma már egyre gyakoribb látvány, hogy fehér gólyák álldogálnak a hóesésben vagy füstifecskék röpködnek a kora tavaszi szélben. A klímaváltozás átírja a régi szabályokat, a madarak pedig megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz.

Az Alkotmánybíróság friss döntésének értelmében a jövőben talán már nem kerülhet sor olyan pusztításokra, mint a bükki Tar-kő vagy a Tiszaug melletti erdők letermelése.

A minap egy internetes bejegyzésben egy fura kis teknős fotója tűnt fel. Egy fiatal aligátorteknősé, amely a fotó alá írt szöveg szerint a Délegyházi-tavaknál bújhatott ki a tojásból. A vörösfülű ékszerteknősről már biztosan tudjuk, hogy szaporodik nálunk. Vajon most már egy újabb idegenhonos fajról is elmondhatjuk ezt?

A Velencei-tó úszólápján ebben az időszakban virágzik a fokozottan védett hagymaburok orchidea, amelynek legnagyobb hazai állománya itt található.

Az idei környezetvédelmi világnap fókuszában a biológiai sokféleség áll, pontosabban védelmének és megőrzésének fontossága. Napjainkban sajnos elkeserítő folyamatok zajlanak, az emberi tevékenység következtében világszerte rohamosan tűnnek el a növény- és állatfajok.

A vadállat-kereskedelem és más emberi tevékenységek hatásai felgyorsították a szárazföldi gerincesek kipusztulásának folyamatát. Több száz faj már kihalt, és a közeljövőben még több tűnhet el.