Keresés eredménye

Különös látvány fogadta a napokban a parlagisas-fiókák felmérését végző szakembereket, ugyanis az egyik fészekben két sasfióka mellett egy egerészölyvet is találtak. Vajon hogy került oda és mit keres ott?

A nagy kócsagot ma már az egész országban sokfelé láthatjuk, de nem volt ez mindig így, a 20. század elején félő volt, hogy a faj eltűnik Magyarországról. Szerencsére nem így történt, ennek emlékére pedig a nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara lett.

Fokozódó aszályos időszakok, jégtörések, szélviharok, semmiből felbukkanó, hatalmas pusztítást véghez vivő parányi kártevők. A hazai erdők számára már a jelen is épp elég kihívást tartogat, de vajon mi vár rájuk a jövőben?

Ma már egyre gyakoribb látvány, hogy fehér gólyák álldogálnak a hóesésben vagy füstifecskék röpködnek a kora tavaszi szélben. A klímaváltozás átírja a régi szabályokat, a madarak pedig megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz.

Az Alkotmánybíróság friss döntésének értelmében a jövőben talán már nem kerülhet sor olyan pusztításokra, mint a bükki Tar-kő vagy a Tiszaug melletti erdők letermelése.

A minap egy internetes bejegyzésben egy fura kis teknős fotója tűnt fel. Egy fiatal aligátorteknősé, amely a fotó alá írt szöveg szerint a Délegyházi-tavaknál bújhatott ki a tojásból. A vörösfülű ékszerteknősről már biztosan tudjuk, hogy szaporodik nálunk. Vajon most már egy újabb idegenhonos fajról is elmondhatjuk ezt?

A Velencei-tó úszólápján ebben az időszakban virágzik a fokozottan védett hagymaburok orchidea, amelynek legnagyobb hazai állománya itt található.

Az idei környezetvédelmi világnap fókuszában a biológiai sokféleség áll, pontosabban védelmének és megőrzésének fontossága. Napjainkban sajnos elkeserítő folyamatok zajlanak, az emberi tevékenység következtében világszerte rohamosan tűnnek el a növény- és állatfajok.

A vadállat-kereskedelem és más emberi tevékenységek hatásai felgyorsították a szárazföldi gerincesek kipusztulásának folyamatát. Több száz faj már kihalt, és a közeljövőben még több tűnhet el.

Európa nagy részén a mezei hörcsög mára visszaszorult, ennek jelei nálunk is érzékelhetők, ezért is lett 2008-ban a faj védett. Minderről persze egészen mást gondol az, akinek földjén vagy kiskertjében falánk hörcsögök tizedelik a termést.

Régen az országban mindenfelé lehetett ürgékkel találkozni, mára azonban drasztikusan megfogyatkozott a számuk, a faj ma már fokozott védelem alatt áll. Hogyan jutottunk idáig, és mit hoz a jövő az ürgék számára? A faj hazai szakértőjével, dr. Altbäcker Vilmossal beszélgettünk.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek sikerült felvételeket készíteni a párórás kis borjúról és anyjáról, amint a csorda többi tagjának társaságában kimerészkedtek az erdőszélre, hogy aztán rövidesen újra eltűnjenek a sűrűben.

Egzotikus küllemével a hazai madárvilág egyik legjellegzetesebb képviselője, amelynek első fészekalja ebben az időszakban repül ki. A búbosbankák nem csak külsőségekben térnek el az átlagtól, tojásaik és fiókáik védelmére is sajátos módszereik vannak.

A napokban egy fiatalember számára ismeretlen állat határozását kérte egy internetes csoportban. Egy hüllőét, amit viperának nézett, és ezért leforrázta azt. Nem vipera volt, rézsikló. De ebben az esetben ez mindegy is. Az ember nem önt le forró vízzel egy élő állatot.

Az elmúlt napokban két olyan eset is történt, amely felborzolta a kedélyeket. Az ország két pontján is fákat vágtak ki, május elején, a fészkelési időszak kellős közepén, amikor a növények és az állatok életük legaktívabb időszakát élik. Miért történnek újra és újra hasonló esetek?

Már megérkeztek az első harisok a szatmár-beregi kaszálókra, amelyek a faj egyik legfontosabb hazai költőhelyét jelentik. A rejtőzködő életmódú madarat nagyon ritkán lehet látni, de a májusi-júniusi éjszakákon jellegzetes recsegő hangját annál többször hallatja.

Pápaszemes bülbülnek nézték a magyar jeladós szalakótát Szaúd-Arábiában, és lelőtték.