Keresés eredménye

A városi legenda szerint kilométerekről is kivehető a sziluettje. 70 méter magas, a tetején piros-fehér csíkos gigantikus betonkehely ül, és 3000 köbméter vizet rejt magában. Vajon hol emelkedik ez a különös óriás?

Vannak a fővárosnak olyan részei, ahova, ha nem vagyunk éppen helyi lakosok, vagy nem akad ott konkrét dolgunk, jobbára csak átutazunk, merthogy azt gondoljuk, úgysincs ott semmi érdekes. Mutatunk egy egyedülálló gyöngyszemet a 10. kerületben, amiért érdemes egy kis kitérőt tenni Kőbányára.

Összeállításunkban öt olyan budai látnivalót mutatunk, amelyek ismertségben elmaradnak a népszerű, turistamágnes helyszínektől, ennek ellenére, vagy épp ezért megéri őket egy túra vagy egy városi séta keretében felkeresni.

A Duna budapesti szakaszain már most látványos a rajzás, a Margit híd és a Lánchíd környéke este dunavirágok nyüzsgésétől vibrál.

Egy kánikulai nap után jólesik egy kis hűsölés a város felett. Pláne, ha közben sok-sok érdekességről is hallhatunk, és ráadásnak még elképesztő kilátásban is részünk lehet. Naplemente-sétán jártunk a Sas-hegyen.

Budapest egyik jellegzetes és már messziről is jól látható sziklaszirtje a 2. kerületben található Apáthy-szikla, amely nemcsak remek panorámapont, de az élővilága is különösen értékes.

A Városliget szélén áll egy kis híd, aminek látszólag semmi szerepe nincs, nem vezet sehová, és nem köt össze semmit. Mármint térben. Időben nagyon is, hisz a hídon át egészen a 19. század végéig elsétálhatunk.

Egyre többször lehet velük a lakásokban is találkozni, de nem kell megijedni, ezek a csótányok nem terjesztenek betegséget, viszont remekül tudnak repülni. Mutatjuk, mi velük a teendő.

Budapesten nem sok helyen lehet hozzáférni a Dunához, pláne nem annak természetközeli, ártéri erdővel keretezett arcához. A főváros 22. kerületében azonban van egy néhány kilométeres szakasz, ahol igazi vadregényes hangulat várja a sétálni vágyókat.

A Budai-hegység ölelésében, a főváros szélén bújik meg egy mesebeli rét, amely nem is olyan régen még illegális mozgalmaknak, cserkész- és úttörőcsapatoknak volt gyülekezési helye, de koncerteknek is otthont adott, jelenleg pedig tökéletes családi pihenőhely.

Április végén örömmel adtak hírt a szakemberek a fővárosi Mocsárosdűlőn felfedezett fokozottan védett magyartarsza-állományról. A napokban egy ott illegálisan gazdálkodó állattartó azonban lekaszálta a rovarok számára élőhelyül szolgáló védett gyep egy részét.

Ellátogattunk a svábhegyi oázisba, hogy feltöltődjünk egy kis madárcsicsergéssel, és megnézzük a vadiúj látogatóközpont kiállítását.

Ki gondolná, hogy Budapest belvárosában, a százéves társasházak kapualjai mögött számos zöldellő udvar, rejtett kert bújik meg? Ha szerencsénk van, ezek a zárt ajtók megnyílnak előttünk, és akkor felfedezhetjük a növényekkel teli, buja oázisokat. A Budapest100 keretében május 24-én és 25-én ilyen mázlisták lehetünk, 76 házba és közösségi kertbe nézhetünk be, és az épületek sokszor titkos és izgalmas történeteit is megismerhetjük. Mutatunk négy különleges házat és kertet, amiket érdemes meglesni tavasszal.

Cikkünkben három érdekes budapesti tanösvényt mutatunk be. Van közöttük egy több mint százéves sétaút, egy különleges hüllő élőhelyét bemutató útvonal és egy digitális kalandösvény is.

Őshonos fa- és cserjefajok, sűrűn egymás mellé ültetve egy zsebkendőnyi területen: ezek a Miyawaki-minierdők. A kis erdőfoltok meglepően gyorsan növekednek, néhány év alatt önfenntartóvá válnak, és ma már világszerte egyre nagyobb szerepet játszanak a városok zöldítésében.

A cseresznyevirágzás Japán tradicionális tavaszi ünnepe, de nem feltétlenül kell ennyire messzire utazni a látványért és az élményért. Bár hatalmas cseresznyefa-ligeteink nincsenek, azért a virágba borult fák itt is szépek. Mutatunk néhány fővárosi helyszínt.

A főváros 12. kerületének peremén áll, bár már erősen rogyadozva, Zugliget egyik legidősebb épülete, a hajdani Istenszeme fogadó, ahonnan 1837 tavaszán Kossuth Lajost börtönbe vitték. Az épület jó ideje üres és elhagyatott, de talán idén végre valami elindul.