Keresés eredménye

A főváros múltja tele van érdekes történetekkel, amelyek nemcsak papíron maradtak fenn, de kövek, fák, utcák, épületek ma is emlékeztetnek azokra. 15 kérdés, Budapest múltjáról.

Szembejött velem egy döbbenetes archív fotó az 1860-as évekből: a mai Déli pályaudvar felett teljesen üres a budai hegyoldal. A kép annyira látványos, hogy újra akartam azt fotózni. Ekkor kezdődött az időutazás: hol állt a Budai Indóház?

Számos zöld és civil szervezet bevonásával, három évnyi egyeztetéssorozat után, és egyre szelídülő terveken át a napokban megegyezés született a Normafára tervezett lombkoronasétány ügyében. Részletek a tervezett új attrakcióról.

Nem mindig van idő, vagy lehetőség kijutni az erdőbe, cserébe jelenleg – érthető módon – sokan ódzkodnak a sűrűn látogatott parkoktól és egyéb zöldfelületektől. Mutatunk két kiváló, szabadidős térképet nem csak járvány idejére!

Az Ördögárok Nagykovácsi közelében, tiszta vizű patakként kezdi útját, majd kibetonozott kanálisként a budai szennyvízelvezetőben végzi. A főváros területén ma már jórészt a föld alatt, láthatatlanul halad, az elmúlt századokban azonban nem egyszer nagyon is határozott volt a jelenléte.

Budát és Pestet ma 13 közúti és két vasúti híd köti össze, és hamarosan épül már a következő. Ha valaki ma a fővárosban át akar kelni egyik partról a másikra, maximum a dugó hátráltatja. De hogyan oldották meg az átkelést akkor, amikor még egyetlen állandó híd sem ívelt át a folyó felett?

Az utóbbi években egyre több helyen bukkanhatunk Budapest utcáin és közterein Kolodko Mihály különleges bronz miniszobraira. A kárpátaljai szobrászművésszel beszélgettünk magyar kötődéséről, gyerekkoráról, az alkotás folyamatáról, szobrai jelentéséről, és hogy miért fontos, hogy a művek pont oda kerüljenek, ahova.

A lóvasút a 19. század második felében a fővárosi tömegközlekedés szerves része volt. Megjelenésével háttérbe szorította az omnibuszokat, majd a század végén elinduló villamosok vele tették ugyanezt.

A főváros peremén fekvő Zugliget volt királyi vadaskert, termeltek itt szőlőt, később a városi polgárok kedvelt kirándulóhelye, majd budai elitnegyed lett. Sétánk az erdő és a város határán halad, miközben sokat látott épületek mesélnek Zugliget évszázadokon átívelő történetéről.

A XII. kerület a főváros legzöldebb kerülete, amelynek egyik leghangulatosabb része Svábhegy és a vele szomszédos Széchenyihegy. Pazar villákban nincs hiány errefelé, de egy séta során a környék mozgalmas múltjának emlékeit is felfedezhetjük.

A kispesti Határ úti metrómegállótól pár percnyire mintha egy másik városba csöppenne az ember, sőt nem is városba, inkább egy faluba, amely varázsát nemcsak hangulatos, régi épületeinek, de összetartó közösségének is köszönheti.

Budapest 2. kerületében, nem messze az Apáthy-sziklától, a Kondor út egyik félreeső telkén áll egy gyönyörű fa, egy idős libanoni cédrus. Már ez önmagában különleges, hisz nem sok hasonló fa van az országban, de ennek a cédrusnak a története is tartogat érdekességeket.

Télen nagyobb túrák helyett sokan inkább csak kisebb sétákra indulnak. Számukra lehet kiváló úti cél Budapest egyik legszebb és legzöldebb városrésze, Svábhegy, ahol szinte minden épületnek különös története van.

Ajándékok utáni rohangálni egy plázában nem igazán segít abban, hogy lelassítsunk, és a mindennapi stresszt magunk mögött hagyva, lélekben is megérkezzünk a karácsonyfa elé. Mi lenne, ha ezúttal inkább a természetben hangolódnánk az ünnepekre?

A Normafa lejtőjének alján, távol a forgalmas ösvényektől egy különleges emlékmű bújik meg a fák között. Mi történt közel kétszáz éve Zugliget egyik leghíresebb fogadójában, és mi köze van mindehhez a főváros első Kossuth-emlékművének?

A téli hónapokban még a nagyvárosok is meg tudják örvendeztetni a madárbarátokat. A parkokban, fasorokban számos északról érkezett vendég keres menedéket és legfőképpen élelmet. Érdemes hát nyitott szemmel járni, néha meg-megállni, és végigpásztázni a belvárosi fák csupasz koronáit.