MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Viktória-vízesés: a világ legextrémebb végtelenített medencéje

Ha csak egy szóval írhatnám le a Viktória-vízesést, akkor Mary Poppins nyomán azt mondanám, hogy szuperfrenofrenetikomaxikapitális! A Zimbabwe és Zambia határán levő UNESCO világörökség-listás zuhatag 1708 méteres szélességével és 108 méteres mélységével a világ legnagyobb egybefüggő vízfüggönye. A vízesések Godzillája hatalmas robajjal dübörög alá, a közelében a napi zuhanyzást is simán elintézhetjük, különösen a bő vízhozamú időszakban. Bármely évszakban felséges látvány, a zimbabwei és a zambiai oldalról is.

 

Fotó: Varjas Gabriella

 

Zim vagy Zam?

 

Ezzel rögtön azt a gyakori kérdést is megválaszolom, hogy melyik feléről érdemes inkább megnézni a Viktória-vízesést: Zim vagy Zam? A helyes válasz: mindkettőről. A Zim-oldalról jobban szemügyre vehető a zuhatag panorámája. Több szögből nézve átlátható gigantikus mérete, és lehet hüledezni a Zam-oldal peremén, a híres Devil’s Poolban fürdőző emberek látványán. A Zam-oldalon közelről élvezhetjük őfelségét, a peremséták mellett a Boiling Potnak nevezett örvénylő szívcsakrába is aláereszkedhetünk.

 

Fotó: Varjas Gabriella

 

Fotó: Varjas Gabriella


Drukkolhatunk az adrenalindzsánki bungiugróknak, és a valóban forrongó üstnek tűnő Zambézi folyón libikókázó bábuként raftingolóknak. A Viktória-vízesés ugyan az extrémsportok drága Mekkája, de engem nem vonz sem a bungee jumping, sem a rafting. Helyette inkább olyan élményt választottam, amire sehol máshol nem tehettem volna szert: beúsztam a vízesés peremére, a csak száraz évszakban látogatható Devil’s Poolhoz. A világ legextrémebb végtelenített medencéjéhez kell némi lélekjelenlét, de egyáltalán nem extrémsport. Nekem ez volt a Viktória-vízesés csúcspontja.

 

Fotó: Varjas Gabriella

 

Mennydörgő füst

 

David Livingstone, Viktória királynő hű szolgája 1855-ben pillantotta meg a zuhatagot a később róla elnevezett Livingston-szigetről. Viktória királynőről keresztelte el a vízesést, de az őslakos tonga név, a Mosi-oa-Tunya is használatos. Jelentése „mennydörgő füst”, a már messziről látványos vízpermet miatt.

 

Fotó: Varjas Gabriella

 

A legtöbben a Chobe Nemzeti Parkból a Kazangula komppal átkelve a zambiai oldalon kezdik a vízi revüt. Mi Zimbabwéban szemeztünk először Viktóriával. Csapatunk itt kettévált, hárman a zambiai Livingstone-ból repültünk haza, négyen visszavitték a sokat látott autót Dél-Afrikába, és Johannesburgból indultak. A terv szerint egy estét mindenki a zambiai Livingstone-ban aludt volna, de végül a többiek úgy döntöttek, hogy a Livingstone – Johannesburg táv, azaz 1250 km, két határátlépéssel két nap alatt túl necces vállalás. Tapasztaltuk a botswanai utak kátyútengerét, sűrűségét, ráadásul időben le kell adni a kocsit, és el kell érni a repülőt. Ők így sajnálatunkra csak a zimbabwei oldalról nézték meg a vízesést, és visszafordultak Botswanába. A kazangulai szállásról indultak másnap Jo’burg felé. 

 

Hármashatár-átkelés

 

Zambiába már nem engedik át a más országban bérelt kocsikat, vagy ha igen, az olyan költséggel jár, amit szinte senki nem vállal. A lepattant kazangulai vendégház egyébként kedves tulajdonosa intézett nekünk egész napos Viktória-vízesés-taxizást jutányos áron. Fejenként 350 randért (kb. 7000 Ft) vitt át minket egy taxis először Zimbabwébe, majd ott hármunkat átvett egy zambiai kolléga, elvitt a zambiai oldalra, egy harmadik taxis onnan a szállásunkra fuvarozott, a többieket meg a kazangulai taxis visszavitte Kazangulába.

 

Fotó: Varjas Gabriella

 

Mire Livingstone-ba értünk, már a harmadik taxiban ültünk, de fennakadás nem volt. A sofőrök mindent megbeszéltek, kifizették egymást, a vendégházban befizetett szolgáltatást végül is maradéktalanul megkaptuk. A gyalogos határátkelések is zökkenőmentesek voltak, a taxisok segítettek, hova kell menni, csak a vízumokat (egyszeri belépés Zimbabwébe 30 USD, Zambiába 50 USD) kellett kifizetni. Livingstone-i szállásunk az Asante Apartman volt, ami sok eddigi kőszállásunkhoz képest egy palotának tűnt. Az egyetlen kifogás az lehet ellene, hogy a város szélén, a semmi közepén van, ahol még vizet sem tudtunk venni. Mindenért taxizni kellett vagy előre gondolkodni.

 

Vízesés és szezonok

 

Mi az alacsony vízhozamú, és azon belül is a legkevésbé látogatott időszakban mentünk, de a Viktória-vízesésnél valaminek mindig szezonja van. A rafting és más vízi extrémsportok időszaka az alacsony vízhozamú, júliustól decemberig tartó szezon. Ekkor lehet bemerészkedni a vízesés szélén elhelyezkedő, ilyenkor előbújó Livingston-szigetre, és úszhatunk a világ legextrémebb medencéjében is, a zuhatag peremén levő Devil’s poolban. A legtelítettebb időszak az ott télnek számító július-augusztus, amikor a közeli Chobe Nemzeti Parkban is a legjobb a vadles.

 

Fotó: Varjas Gabriella

 

A januártól júniusig tartó, bő vízhozamú időszakban a leglátványosabb a Viktória-vízesés. Ekkor ugyan raftingolni nem lehet, de ilyenkor érdemes leginkább helikopterről is szemügyre venni Viktóriát. Nagy felhőben füstöl messziről, a szivárványok burjánzásától szinte káprázik a szem. A Viktória vízesésnél tetszés szerint lehet porlasztani a pénzt. A kazangulai taxisunk útközben a kezünkbe nyomott egy több oldalas „activity”-árlistát. A vízesésnél az addigi kétheti szafari programjaink árának többszörösét lehet elverni két nap alatt. Az egész út legdrágább helyszíne volt, pedig se nem raftingoltam, se nem ugráltam a vízesés felett. A magas áraknak köszönhetően minden flottul és nagyüzemben megy. Különböző foglaló irodákban lehet befizetni a programokra, van kártyás fizetés, tiszta nyugat-európai feeling.

 

Fotó: Varjas Gabriella

 

„Vízesés-activity”

 

A vízumok mellett a zimbabwei napi vízesés belépő 30 USD, a zambiai 20 USD, amiért a vízesést övező zárt nemzeti parkokban lehet sétálgatni. Csak ezzel is jól el lehet tölteni két tartalmas napot. Ha van rá lehetőség, érdemes kipróbálni pár vízeséses „activity-t”, de elég szélesre kell nyitni a pénztárcát. A legolcsóbb vízesés-program a hajózás naplementekor a Zambézin. Ez 60 USD-től kezdődik, és ugyan a vízesést onnan nem látjuk, jó kis romantikus program. 150 dolcsiért Zsuzsival beneveztünk a helikopteres vízesésnézésre. A mindössze 12 percen át tartó zuhatag madártávlatból életre szóló élmény. Még kis vízhozamnál is messziről látszott a Mennydörgő Füst, mesés volt. Annyira balekok azért nem voltunk, hogy másik 50 dolcsiért megvegyük a rólunk készült helikopterbe kászálódós videót is.

 

Az ördög medencéje

 

Bár szép volt fentről látni, így utólag mégis azt mondom, ha választani kell, a 12 perc repülés helyett sokkal nagyobb élmény a Devil’s Pool. Alacsony vízálláskor a zambiai oldalról lehet vezetővel beúszni a vízesés peremére, és higgyétek el nekem, a világ legextrémebb infinity pooljából farkasszemet nézni Viktóriával mindent visz. Képeken és videón elég veszélyesnek tűnik, de egyáltalán nem az. Nem, még senki nem zúgott le. A nem szívbajos, ámde biztos kezű videós nem én voltam, hanem az egyik helyi kísérő. Ha az alacsony vízállású időszakban jöttök a Viktória-vízeséshez, ezt ne hagyjátok ki.

 

Fotó: Varjas Gabriella

 

A mintegy 1,5 órás programra előre kell helyet foglalni valamelyik irodánál (100 USD). A végén egy gyors és finom villásreggelit is kapsz, és az élmény része a kiindulási helyszín is. A Livingston-szigetre a Royal Livingstone Hotelből visznek át. A Mennydörgő Füstöt nézve ücsörögni egy pohár borral a gyönyörű luxusszálló teraszán nem utolsó élmény, úgyhogy az se maradjon a szálláson a társaságból, aki nem akar ördögmedencézni. A szálloda hatalmas parkjában zsiráfok és más nem veszélyes vadállatok is szabadon kószálnak. Már csak ezért is érdemes akár 1-2 órával a túra előtt érkezni. A 700 dolcsis szobaárakat tekintve a Devil’s Pool nélkül biztosan nem láttam volna ezt a helyet.

 

Fotó: Varjas Gabriella

 

Forró üst

 

Az utolsó napon a Devil’s Pool után visszamentem még a vízeséshez is, és lesétáltam a Zambézi partjára a híres Boiling Pothoz. Órákig napoztam, és néztem a raftingolókat a dübörgő víz partján. A parkban az önjelölt guide-ok mellett óriási majmok jönnek-mennek a sétautak mellett. Volt, amelyik az utat is elállta, épp ott esett jól a kurkászás. Emiatt sokan félnek tőlük, de nem jellemző, hogy támadnak. Jól jött az erdélyi pásztorkutyás tapasztalat. Ha nincs nálunk kaja, kellő lélekjelenléttel és határozottsággal simán el lehet egyedül is haladni egy-egy majomcsapat mellett. Bár a park tele van helyiekkel is, többeket én biztattam, hogy jöjjenek velem, ne féljenek a majmoktól, csak határozottan kell elmenni mellettük.

 

Fotó: Varjas Gabriella

 

Naplemente a Zambézin

 

A Viktória-vízesés jegypénztárában akadtam össze egy helyi erővel, aki azonnal leszervezett nekem egy hajózást a naplementében. A többi hajót látva az egyik legjobb társaságot fogtam ki. A Lion King of Victoria Falls bárkájához kisbusszal felvettek a vízesés bejáratánál, majd a végén hazavittek. A 70 USD díjban a korlátlan italfogyasztás és egy könnyű vacsora mellett fantasztikus zene is volt. A Lion King az egyetlen hajó, ahol élő marimbazenekar muzsikájára csoroghatunk, a folyót ellepő többi hajó is igyekezett a környékünkön maradni, hogy ők is hallják. Egyedül is szuper volt, pároknak pedig extrémromantikus program! A Zambézi állatvilága, vízilovak, krokodilok, madártenger és a végére egy nagyon romantikus naplemente méltó búcsú volt Afrikától.

 

Fotó: Varjas Gabriella

 

A cikk eredetijét a szerző MiraDonna.hu blogján olvashatod még több képpel és videókkal, ide kattintva.

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...