MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.04.21. 07:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tóth Judit

Virágba borult a Budai Arborétum

Néhány percnyire Buda egyik legforgalmasabb pontjától, a Móricz Zsigmond körtértől, van egy hely, ahol elfelejti az ember, hogy egy világváros közepén van éppen. A Budai Arborétumban céltalanul lófrálni is nagyon jó, most azonban volt szerencsém egy szakvezetéses sétán megismerkedni a kert növényeivel.

A Gellért-hegy lábánál található arborétumot a Ménesi út osztja ketté. A sétát a Villányi út felőli Alsó-Kertben kezdjük. A hegy szoknyáján hajdan szőlők voltak. A 19. század második felében, 1876-ban költözött ide a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetet, amelyet dr. Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc orvosa alapított 1853-ban. Az akkor főként vincellérképző iskola életét az itt is pusztító filoxéravész változtatta meg, a szőlőket később sem telepítették újra, így az intézmény is áttért a kertészképzésre.

 

Fotó: Tóth Judit

 Az arborétumban egy kis tavat is kialakítottak


A fák telepítését a 19. század végén kezdték meg, némelyik egyed, például a páfrányfenyő, a tiszafa vagy a gyönyörű kocsányos tölgy 100 évesnél is idősebb. Ez az ország egyik fajokban leggazdagabb arborétuma; csaknem 2000 fás szárú dísznövényfajt és fajtát, több száz hagymás virágot és 250 egyéb dísznövényt láthatunk itt.


A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának szocreál épületeire nem mondhatnánk, hogy szépek, de a mikroklimatikus viszonyokat bizonyos fajok számára így is kedvezően tudják befolyásolni, tudjuk meg dr. Kohut Ildikótól, a Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék adjunktusától. Rögtön meg is állunk a K épület szélénél, ahol a „mediterrán sarok” kapott helyet. Van itt például két hatalmas kínai kenderpálma és örökzöld liliomfa is, melyek a falak védelmében a hideg teleket is át tudják vészelni.

 

Fotó: Tóth Judit

A védett kis mediterrán sarok, ahol a pálmák is jól érzik magukat


A közeli Fenyves-tisztás szélén egy gyönyörű kislevelű hárs áll, melynek alsó ágai teljesen a földre fekszenek. A tisztás szélén a kert díszalma gyűjteményének példányai már a virágzás végén járnak, de még így is nagyon szépek.

 

Fotó: Tóth Judit

 A gyönyörű kislevelű hárs uralja a tisztás környékét

 

A kaukázusi szárnyasdió másképp szép, kérgének gyönyörű rajzolata lombtalan állapotban is mutatós fává teszi. A Feneketlen-tó közelsége miatt meglepő madarak is feltűnnek az arborétumban, a közeli cédrus tetején például egy szürkegém szokott időzni.

 

Fotó: Tóth Judit

A kaukázusi szárnyasdió kérgének gyönyörű rajzolata van


Az arborétum az egyetem hallgatói számára tananyag is, épp ezért is hoztak létre egy kis tavat is, ahol a vízi, vízparti növényeket is megismerhetik. A díszalma gyűjtemény mellett van még orgona-, bangita, és nárciszgyűjtemény is. Ilyenkor áprilisban a díszcseresznyék a legfeltűnőbbek. A két legnagyobb fa mellett több fiatal egyed is van itt. Budapesten egyre több helyen ültetik egyébként ezeket a feltűnő szépségű fákat. Az ELTE Füvészkertben cseresznyevirágzás idején minden évben megrendezik a Sakura-ünnepet is, de sokan sétálnak ilyenkor a Budai Várban is, ahol a Tóth Árpád sétány virágzó fáiban lehet gyönyörködni.

 

Fotó: Tóth Judit

A díszcseresznyékből leggyakrabban a rózsaszín virágúakkal találkozhatunk, itt az arborétumban vannak fehér virágúak is


Az Alsó Kert felső határán, a téglából épült támfal tövében kialakult sajátos mikroklímának köszönhetően szintén jól érzik magukat a mediterrán és szubtrópusi fajok. Van például két babérfa, egy magyaltölgy, egy szép mandulafenyő, melynek magjait szokták fenyőmagként árulni a boltokban. Ildikó felhívja a figyelmünket egy fura nevű fára is. Az imafüzérfa Délkelet-Ázsia és Ausztrália szubtrópusi területein honos, és kemény csonthéjas magjából hindu imafüzéreket készítenek.


Az Alsó Kertet a Ménesi út választja el a Felső Kerttől, itt találjuk az arborétum legidősebb fáit. Ezek közé tartozik a perzsa varázsfa, mely több mint 120 éves korával a faj legidősebb képviselője lehet az országban. A 2. világháborúban a kert több fája is megsérült, ez a példányt is találat érte, emiatt többtörzsűvé fejlődött. Szép nevét pedig a vöröses, narancsos őszi lombszínéről kapta.

 

Fotó: Tóth Judit

Kis csoportunk épp a perzsa varázsfával ismerkedik


A Felső Kert központja a „Dísz tér”, itt található az egykori tanintézet oktatóépülete, mely eredetileg présház volt, de a szabadságharc idején tábori kórház működött benne. A mellette található a szép, eklektikus stílusú főépületben irodák és szolgálati lakások kaptak helyet.

 

Fotó: Tóth Judit

A Felső-kert eklektikus központi épülete, ahol régen a Haszonkertképző Intézet irodái kaptak helyet


A vadgesztenye gyűjtemény fáit nézegetve, Ildikótól megtudjuk, hogy az itt is látható húspiros gesztenye ellenállóbb fajta, mint a közönséges vadgesztenye. Jobban tolerálja a szennyezett levegőt, ezért is ültetik most már inkább azt a vadgesztenye helyett. A közönséges vadgesztenyéket nemcsak a levegőszennyezettség, de az aknázómoly is tizedeli. Jelenleg is alkamaznak olyan módszereket, mely során permetezés helyett a törzs alsó részébe injektálnak vegyszert, amely a szállítószövetekben jut el a levelekbe, és pusztítja el az ott lakmározó hernyókat.


A gesztenyék közelében magasodó kínai mammutfenyő egy különleges, ősi faj, melyről sokáig azt hitték, a dinoszauruszokkal együtt eltűnt. Mígnem az 1941-ben rátaláltak számos élő példányra, korábban ugyanis csak kövületekből ismerték. Ősszel miatta is érdemes kijönni ide, ugyanis lombhullató fa, és gyönyörű rézvörös színbe öltözik, mielőtt lehullanak a levelei.

 

Fotó: Tóth Judit

A megjelenésében a mocsárciprusokra emlékeztető kínai mammutfenyő


Alig lépünk kettőt, ismét egy érdekes fajba botlunk. A júdásfa leveleket még nem hozott, de élénk rózsaszín virágai már virítanak, ráadásul meglehetősen szokatlan helyeken, közvetlenül a törzsön és az ágakon. Úgy tartják, a fa onnan kapta a nevét, hogy Júdás, miután elárulta Jézust, egy ilyen fára akasztotta fel magát. A fa virágai Krisztus vérét szimbolizálják, a lapos magvak pedig a Jézus elárulásáért kapott ezüstpénzeket.

 

Fotó: Tóth Judit

Virágok szokatlan helyzetben- a törzsön- (vagy ágon-) virágzás, a kauliflória jelensége a júdásfán


Hogy a szomorú bükk honnan kapta ezt a nevet, azt nem nehéz kitalálni, lehajló ágai, akárcsak a szomorú fűzé, megmagyaráznak mindent. A sétaút mentén számos szép és/vagy érdekes jellegzetességgel bíró cserje sorakozik. A húsos somok mellett itt vannak a feltűnő rokonok, a virágos somok, melyek méretes fehér virágaikkal, messziről kitűnnek. Vannak itt aranycserjék, melyeket tévesen mindenki aranyesőnek hív, de az arborétumban az igazi aranyesőt is láthatjuk. Az illatos barátcserjének egyelőre se levele, se virága, de így is érdemes közelebbről is megszemlélni, mivel ágainak fűszeres illata van.

 

Fotó: Tóth Judit

 Háttérben a szomorú bükk, előtérben egy boglárkacserje

 

Fotó: Tóth Judit

 A virágos som a húsos som rokona, gyönyörű fehér virágai messziről kitűnnek a zöldből

 

Talán ebből a cikkből is kiderül, a Budai Arborétum tele van nem csak szép, de érdekes növényekkel is. Ezeket mi magunk is felfedezhetjük, a kert ugyanis szabadon látogatható, és a növények beazonosítását kis táblák segítik. Vezetett sétán legközelebb a Tavaszi Dísznövény Szakkiállítás és Vásár idején, április 26- 28. között vehetünk részt. (További részletek )

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Öt hely, ahová a virágzás idején is érdemes elmenni

Arborétum a Tisza-parton

Barangolás Pécs tetején, a Tettyén

Ha sietsz, még elcsípheted a cseresznyevirágzást

 

 

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. július
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...