Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2019. június 1.

A Nagy-Milic kincsei

Az ország északkeleti szegletében, a Zempléni-hegység szlovák határ menti peremvidékén, a Hegyköz lankái felett méltóságteljesen áll őrt egy hatalmas hegyvonulat, mely kagylóhéjként, védelmezőn öleli legszebb gyöngyszemét, a hófehéren csillogó füzéri várat.

A trianoni határ által kettévágott Eperjes-Tokaji hegylánc legmagasabb csúcsának, Magyarország legészakibb hegyének nevét a földrajzkönyvekből mindenki ismeri. Ám ha azt mondanánk, hogy tegye fel a kezét, aki járt már a Zempléni-hegység vadregényes bükkerdők borította legmagasabb pontján, magán a 895 m magas csúcson, akkor igen-igen kevés kéz lendülne a magasba.

 


Persze, nincs is túl egyszerű dolga annak, aki a Tiszától nyugatra él, és az ország egy távolabbi pontjáról szeretné bejárni ezt a még mindig oly titokzatosnak tűnő, zárkózott, érintetlen hegyvidéket.


Jó túratervezéssel azonban egyetlen nap alatt is rengeteg élménnyel gazdagodhatunk ezen a mesebeli tájon. A füzéri vár felfedezése, Füzérkomlós apró titkai, Hollóháza látnivalói, no és a Nagy-Milic rejtett kincsei mind kényelmesen belefértek egy jól sikerült túranapba.


Madárdalos pitymallat volt, amikor a füzéri vár parkolójából a piros és a kék jelzés mentén, az aszfalton ereszkedve elértem a kis hegyközi falu még alvó utcácskáinak legszélét. Megszokásból megnéztem a kéktúrás bélyegzőt, amely egy szépen festett emlékkő közelében, egy oszlopra szerelve várta a túrázókat, majd a nemrég épített kerékpárút hosszan kanyargó aszfaltcsíkján indultam a Komlósi-völgy lassan ébredező, üdezöld lankái felé.

 


A völgyben lapuló Füzérkomlósra tartó aszfaltos gerincúton trappolva folyton-folyvást megfordultam és fotózgattam. Aki járt már erre, az pontosan tudja, hogy mit. Az ikonikus tájkép, amely az 1979-es Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat egyik nyitóképe is volt, még ma is szinte leírhatatlanul, magával ragadóan szép látvány.

 


A világoszölden hullámzó rét felett, a lombok közül meredeken kiemelkedő, a felkelő nap első sugaraiban fürdő sziklaszirtet hófehér mesevárként koronázó füzéri vár, a mögötte félkörívben, méltóságteljesen emelkedő Milic hegycsoport katlanjában, egyszerűen festői látvány. Van még egy ehhez fogható háttér a túrázáshoz az országban? Aligha. És ezt a csodát az is felfedezheti, aki nem szeret vagy nem tud sokat gyalogolni, mert csupán egyetlen kilométert kell megtenni a Füzértől Füzérkomlósig húzódó új építésű bicikliúton.

 

 

Füzérkomlós utcáit elérve azonnal szembe jött velem a múltbéli és szerencsére még a jelenleginek is mondható zempléni falusi romantika. Egy idős bácsi az utca közepén vezette jó húsban lévő tehénkéjét a legelő felé. Nagyot köszöntem, a bácsi visszaköszönt, én pedig a látványtól feldobódva, széles mosollyal, elégedetten mentem tovább utamon.

 


Füzérkomlós az egykori legendás Hegyközi Kisvasút végállomása volt. Hajdanán idáig kanyarogtak a sínek Sátoraljaújhelytől, sőt a hőskorban Sárospatak is része volt a kisvasúti hálózatnak. Egy, a Hegyköz ellen elkövetett bűncselekményként is értékelhető határozat nyomán 1980-ban a kisvasutat megszüntették, és még akkoriban is szokatlan módon a sínjeit is azonnal felszedték. Füzérkomlóson, az egykori végponton egy MK45-ös mozdony, egy tábla és a helyi lakosok őrzik a kisvasút emlékét.

 


Hollóháza a több száz éves múltra visszatekintő porcelángyártásáról híres, és arról, hogy itt van az Országos Kéktúra jelenlegi végpontja, melyet a buszfordulónál egy emlékmű is jelez. Innen, az Országos Kéktúra nulladik kilométerét jelző kőtől vágtam neki a Nagy-Milic csúcsáig tartó, jó 8 kilométeres emelkedőnek, mely során közel 600 méteres szintemelkedést is le kell küzdeni. Finoman szólva sem mondanék igazat, ha arról mesélnék, hogy mekkora élmény volt a Milic-kaptató Bodó-rétig tartó első szakasza, az olykor benőtt, szűk ösvényeken, folyamatosan kapaszkodva egyre feljebb és feljebb. Már azt hittem, sosem lesz vége.

 

 


Aztán egyszerre csak kinyílt a táj, jókora rét tárult a szemem elé, melynek zölden hullámzó, meredeken leszakadó északi peremén túl nem is olyan messze Rákóczi városának, a mai Kelet-Szlovákia fővárosának, Kassának a házai integettek felém.


Immár kényelmes, jól járható erdei út vezetett tovább Lászlótanya felé. Az egykori Károlyi-kastély, mely Károlyi Lászlóról kapta a nevét, több mindenről nevezetes. Itt készítették elő az 1945-46-os hiperinfláció után a forint kibocsátását, ez volt az Országos Kéktúra régi végpontja, a Nagy-Milic egyik féltve őrzött kis csodája, Magyarország legészakibb lakott helye. Nagy bánatomra nemcsak a Nagy-Milic őrzi féltve titkait, hanem a gyönyörű kis arborétum övezte kastély tulajdonosa is, így aztán a kapunál tovább nem jutottam, pedig nagyon szerettem volna. Talán majd legközelebb.


A 895 m magas csúcs előtti utolsó pár száz méteren a kéktúra ösvényéről felkapaszkodtam az Északi Zöld jelzés határsávban futó nyomvonalára, hogy innen a kis piros sapkás útjelzők, a határkövek mutassák tovább az utat egészen a Zempléni-hegység legmagasabb pontjáig.

 


Nem mindennap adatik meg az ember életében, hogy Magyarország legészakibb pontján, a trianoni határ által kettévágott Eperjes-Tokaji-hegyvidék legmagasabb csúcsán, a kéktúra igazi végpontján, a legendás Nagy-Milicen álljon egyes egyedül. Csak forgolódtam, bámészkodtam, áhítatosan nézelődtem. Innen indult a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat 1979-ben. Hol lehettek a sátrak, hol vehették fel Sinkó László monológját, Rockenbauer Pál szavait? Ilyen és ehhez hasonló, mások számára furának tűnő dolgokon morfondíroztam.

 


A Zempléni-hegység legmagasabban álló kilátótornya ma nem a Nagy-Milicen található. Füzér felé indulva, pár száz méterrel arrébb, a Kis-Milic 880 méter magas kiszögellésén építette fel a hegyközi erdészet, 2015-ben, a turisták nagy-nagy örömére.

 

 

 

A kilátóból nyíló panoráma messze túlmutat a Zemplén és a Hegyköz tájain. Szemünk messze a határon túl kalandozhat, a Szalánci-hegységen és a Kassai-medencén túl tiszta időben a Kárpátok vonulatai zárják a látóhatárt.

 


Az ereszkedés a Milicről Füzér felé - nincs jobb szó rá - egyszerűen brutális. A Csata-réti erdészház után a lejtő megenyhül, széles szekérút vezet a füzéri vár parkolójáig. A gyönyörűen felújított várat mindenképpen érdemes felkeresni, megéri a pénzt és a fáradtságot. Az épület, amelyben a mohácsi vészt követően egy ideig a Szent Koronát is rejtegették, régi fényében pompázik, gyönyörűen koronázza a Hegyköz fölé a magasan emelkedő, meredek sziklafalak övezte andezitcsúcsot. Bárhonnan is nézzük, lélegzetelállító látvány.

 


A vár falai közt helyet kapott konyha, hálószoba, kis boltos szoba, tárház, mind-mind autentikusan, eredeti állapothoz hűen kialakítva. De mégis, ami mindent visz, és talán az összes ilyen jellegű építmény közt is a legszebb, az a füzéri vár jellegzetes, kettős ablakával a hegyközi tájat vigyázó, csodálatosan újjávarázsolt gótikus várkápolnája.

 


Belsejét égboltot idéző, csúcsíves boltívekkel zárt tető fedi, falai a korhoz hűen egyszerűek, kevés festéssel, de annál szebb, szenteket ábrázoló ólomüveg ablakokkal díszítettek. A hangulata elképesztő! Volt szerencsém több mint húsz percet bent tölteni, tökéletesen egyedül, a történelmi hangulatban, egyszerű, hűvös nyugalmat árasztó, autentikus falak közt, a külvilágtól a vasreteszes ajtóval elzárva, csendesen nézelődve. Túrám legszebb húsz perce volt ez, léleknyugtató, jellemformáló élmény, régen éreztem ilyen jól magam. A vár parkolójában várakozó autómhoz visszaérve, picit még mindig az átélt élmények hatása alatt állva, fáradtan, de elégedetten indultam haza. Egy dologban azonban biztos voltam: ide még az idén vissza kell jönnünk az egész családdal.

 

Szöveg és fotók: Konfár Tibor

 

A cikk először 2018 májusában jelent meg.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Nagy-Milic, a „Másfélmillió lépés” kezdete

Geokéktúra a Zempléni-hegységben

Elveszett erdei vasutak nyomában

A Karancs-Medves legszebb bazaltcsúcsai

A Karancs-Medves legszebb bazaltcsúcsai

2021.07.28.

Gyermekkorom legszebb nyarai kötődnek ehhez a palóc főváros köré fonódó káprázatosan szép bazaltvulkán-koszorúhoz, a Medves-vidékhez. Örömmel látom, mostanában egyre többen indulnak el, hogy felfedezzék tájait, várait, kicsiny palóc falvait. Éppen ezért gondoltam egyet, és csokorba gyűjtöttem, mit is érdemes felfedezni, ha az ember először jár ezen a csodálatos tájon.

→ Tovább
A Lengyel-Tátra legnépszerűbb turistaparadicsoma

A Lengyel-Tátra legnépszerűbb turistaparadicsoma

2021.07.16.

A legnagyobbrészt síkvidékű Lengyelország déli peremén található a Tátra egy kis szelete. Nem véletlen, hogy az ország legmagasabb csúcsai népszerű turistaparadicsommá váltak. A zakopanei Kuznice városrész felől felvonóval is megközelíthető, lenyűgöző panorámájú hegyvonulat méltó módon képviseli a Lengyel-Tátrát.

→ Tovább