Egy méltatlanul elfeledett templom
A Fertőrákosi kőfejtő meglátogatása után érkeztünk Lébénybe, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy a lajtamészkő ősmaradványai miként köszönnek vissza a Szent Jakab-templom falairól.


A két torony felső részét két- és háromosztásos ablakok díszítik
Bár a templom nem teljes mértékben viseli magán a románkori építészeti elemeket, mégis nehezen érthető, hogy sokszor meg sem említik a korról szóló építészeti, művészettörténeti munkákban, pedig kevés korabeli épület van ma Magyarországon. Lenyűgöző méreteivel, letisztult formáival számomra vonzódás volt az első látásra, ahogy leparkoltunk autónkkal előtte. És bebizonyosodott az, amiért jöttünk: közelről nézve láthatjuk is a gasztropódák, kagylók és egyéb ősmaradványok rajzolatait a fehér falakon. A lajtamészkövet 1208-ban állítólag a szerzetesek hordták ide a Fertőrákosi kőfejtőből a plébánia építéséhez. Sajnos mi nyitvatartási időn kívül érkeztünk oda, ezért csak kívülről csodálhattuk meg a templomot, és készíthettünk fotókat róla, de mindannyian szeretnénk majd visszatérni, akár egy Szent Jakab-út során.


Az épület belsejét is nagy sík felületek jellemzik, sajnos mi a kaput zárva találtuk
Aki a Szent Jakab-úton elindul, annak ez a 800 éves templom a végcélja. A Magyar El Camino útvonala 2009 óta járható, és akik végigmentek rajta, azt mondják, hogy hangulata, lelkisége a spanyol nagytestvérével azonos. Úgy hiszem, hogy a templom méltó jelképe lehet egy ilyen lelki utazásnak. Lébénybe érve a templom az első, ahova bemennek a zarándokok, hisz ennek oltárához igyekeztek. Mindenki úgy érkezik meg lelkileg, ahogy jólesik, nincs semmiféle bevett ceremónia. Ha bemutatják az út közbeni pecsétekkel ellátott Szent Jakab-utas zarándokútlevelüket a látogatóközpontban, akkor az út megtételét igazoló díszes tanúsítványt kapnak. Ausztria felé, Wolfsthalba zarándokolnak tovább azok, akik innen akarnak a 3210 kilométernyi távolságban lévő Santiago de Compostelába gyalogolni.


Lébénytől Santiago de Composteláig még 3210 kilométert kell gyalogolnia az oda igyekvő zarándoknak
A statisztikák szerint a Szent Jakab-út zarándokainak mintegy 95%-a magyar állampolgár és kb. 5%-a külföldi. Érdekesség, hogy utóbbiaknak megközelítőleg a fele Európán kívüli országból érkezik hozzánk, egészen pontosan Dél-Koreából. Idén 5 magyarról tud a Szent Jakab Baráti Kör, akiknek úti célja Santiago de Compostela, ebből ketten még most is úton vannak, hamarosan megérkeznek. Bár a legnépszerűbb időszak májustól augusztusig tart, és a téli hónapokban nem jellemző a zarándok az úton -, ha extrém élményre vágysz, te az lehetsz.
A Szent Jakab zarándokútról ide kattintva találsz infókat.
Szöveg: Balla Réka
Fotó: Gulyás Attila
Kapcsolódó cikkek:

Biatorbágy kincsei a Nyakas-kövön túl
Nincs mese, tombol a nyár, dühöng a hőség, de azért ilyenkor is szeretünk kint lenni a természetben. Ha kevésbé izzasztó, de mégis élménydús kirándulásra vágysz, irány Biatorbágy!
→ Tovább
Hőguta, csalán és csendes erdők – élménybeszámoló a Börzsönyi Kékről
A Börzsönyi Kéktúra 66 kilométerének kétharmadát már évekkel ezelőtt kipipáltam. A hátralévő Szob–Nagybörzsöny szakaszt azóta húztam, halogattam, de aztán a héten leporoltam a bélyegzőfüzetet – ami azóta megélte frissített, 4. kiadását is – és nekivágtam a maradék 22 kilométernek. Hogy hogy tetszett? Nos... Inkább olvassátok el a részletes beszámolót!
→ Tovább
A Gerecse 50 belülről
Toi-toi-pont, pecsétessátor, zsír és vitamin, szörp, lajtos IFA, a világ összes UV sugárzása, izzadság, por, kosz, vér, mosolygós kollégák. Szerkesztőségi túrabeszámoló következik a Gerecséről.
→ Tovább