Egy méltatlanul elfeledett templom
A Fertőrákosi kőfejtő meglátogatása után érkeztünk Lébénybe, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy a lajtamészkő ősmaradványai miként köszönnek vissza a Szent Jakab-templom falairól.

A két torony felső részét két- és háromosztásos ablakok díszítik
Bár a templom nem teljes mértékben viseli magán a románkori építészeti elemeket, mégis nehezen érthető, hogy sokszor meg sem említik a korról szóló építészeti, művészettörténeti munkákban, pedig kevés korabeli épület van ma Magyarországon. Lenyűgöző méreteivel, letisztult formáival számomra vonzódás volt az első látásra, ahogy leparkoltunk autónkkal előtte. És bebizonyosodott az, amiért jöttünk: közelről nézve láthatjuk is a gasztropódák, kagylók és egyéb ősmaradványok rajzolatait a fehér falakon. A lajtamészkövet 1208-ban állítólag a szerzetesek hordták ide a Fertőrákosi kőfejtőből a plébánia építéséhez. Sajnos mi nyitvatartási időn kívül érkeztünk oda, ezért csak kívülről csodálhattuk meg a templomot, és készíthettünk fotókat róla, de mindannyian szeretnénk majd visszatérni, akár egy Szent Jakab-út során.

Az épület belsejét is nagy sík felületek jellemzik, sajnos mi a kaput zárva találtuk
Aki a Szent Jakab-úton elindul, annak ez a 800 éves templom a végcélja. A Magyar El Camino útvonala 2009 óta járható, és akik végigmentek rajta, azt mondják, hogy hangulata, lelkisége a spanyol nagytestvérével azonos. Úgy hiszem, hogy a templom méltó jelképe lehet egy ilyen lelki utazásnak. Lébénybe érve a templom az első, ahova bemennek a zarándokok, hisz ennek oltárához igyekeztek. Mindenki úgy érkezik meg lelkileg, ahogy jólesik, nincs semmiféle bevett ceremónia. Ha bemutatják az út közbeni pecsétekkel ellátott Szent Jakab-utas zarándokútlevelüket a látogatóközpontban, akkor az út megtételét igazoló díszes tanúsítványt kapnak. Ausztria felé, Wolfsthalba zarándokolnak tovább azok, akik innen akarnak a 3210 kilométernyi távolságban lévő Santiago de Compostelába gyalogolni.

Lébénytől Santiago de Composteláig még 3210 kilométert kell gyalogolnia az oda igyekvő zarándoknak
A statisztikák szerint a Szent Jakab-út zarándokainak mintegy 95%-a magyar állampolgár és kb. 5%-a külföldi. Érdekesség, hogy utóbbiaknak megközelítőleg a fele Európán kívüli országból érkezik hozzánk, egészen pontosan Dél-Koreából. Idén 5 magyarról tud a Szent Jakab Baráti Kör, akiknek úti célja Santiago de Compostela, ebből ketten még most is úton vannak, hamarosan megérkeznek. Bár a legnépszerűbb időszak májustól augusztusig tart, és a téli hónapokban nem jellemző a zarándok az úton -, ha extrém élményre vágysz, te az lehetsz.
A Szent Jakab zarándokútról ide kattintva találsz infókat.
Szöveg: Balla Réka
Fotó: Gulyás Attila
Kapcsolódó cikkek:

Cserszömörcés őszi túra a Zajnát-hegyek fenyvesében
Ha a tökéletes őszi kirándulócélpontot keresed egy kevésbé populáris helyszínen, ahol az örökzöldek lila, vörös, sárga és narancssárga színekben játszó cserjékkel váltakozva kísérik a hegyoldalban kanyargó ösvényt, irány a Zajnát-hegyek!
→ Tovább
Varázslatos túra a mátrai „köderdőben”
Szakadó eső, tejfehér köd, vadregényes patakvölgy, gombák, szalamandrák és egy híres rom; ezen a mátrai túrán minden volt, ami izgalmassá tehet egy kirándulást. Egy dolgot kivéve: kilátásban ezúttal sehol nem gyönyörködhettünk. A ködös erdő hangulata azonban minden elmaradt gyönyörű panorámáért kárpótolt bennünket.
→ Tovább
Az én kékem, avagy elmélyülés a Bakony csendjében
Az Országos Kéktúra Városlőd és Bakonybél között húzódó szakaszát jártam le, amely a bakonyi táj leginkább hegyvidéki jellegű részére kalauzol. Errefelé a kék út zömében zárt erdőtáj bükköseiben, nem túl meredek, de hosszan tartó emelkedőkkel kanyarog a hegység csendes, központi része felé. Korábban már végigmentem ezen a szakaszon, de most új apropója volt az élményszerzésnek.







